Rendeletcunami a legújabb Magyar Közlönyben Cikk
Több mint hatvan rendelet és egy kormányhatározat jelent meg október 29-én a Magyar Közlöny 2026. évi 161. számában.
Több mint hatvan rendelet és egy kormányhatározat jelent meg október 29-én a Magyar Közlöny 2026. évi 161. számában.
Mikor elegendő az adóazonosító jel, és mikor szükséges adószám a magánszemély önálló tevékenységéhez? Mit jelent az üzletszerűség, a tartósság és a rendszeresség kritériuma egy adott tevékenységnél? Milyen adó- és tb-fizetési kötelezettségek terhelik az adószámos magánszemélyt, az egyéni vállalkozót, a felhasználói szerződéssel rendelkező adóalanyt? A mikrofonnál: Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő.
A digitális munkavégzés technikailag szinte eltüntette az országhatárokat. Az adó-, társadalombiztosítási és munkajogi szabályok azonban nem tűntek el velük együtt. Éppen ezért a külföldi távmunka legfontosabb üzenete a munkáltatók számára az, hogy előbb meg kell vizsgálni a következményeket, és csak utána ajánlott engedélyezni a munkavégzés helyének megváltoztatását. Cikkünkben a főbb összefüggéseket gyakorlati példával szemléltetjük.
A magán-egészségügyi szolgáltató a tb által támogatott gyógyszert írhat fel, a kórházi ápolás miatti táppénzhez szükséges keresőképtelenséget igazolhat. Szakmai tévedése esetén az egészségbiztosító a tb-ellátás megtérítésére kötelezheti.
Ahhoz, hogy az önkéntes pénztárak szerepe érdemben erősödhessen az időskori anyagi biztonság megteremtésében, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) álláspontja szerint több változtatásra is szükség volna: egyebek mellett a munkavállalók automatikus beléptetésére, a munkáltatói befizetések ösztönzésére, valamint a megtakarítások után biztosított adókedvezmények formájának és mértékének korszerűsítésére. Egy friss, országos közvélemény-kutatás eredményei alapján ezeket az elképzeléseket a hazai munkavállalók is támogatják – derül ki az ÖPOSZ sajtóközleményéből.
A magyar adójog egyik kevésbé látványos, ugyanakkor nagyon veszélyes csapdája a kifizető fogalma. Sok külföldi vállalat úgy gondolja, hogy amíg nincs magyarországi telephelye vagy fióktelepe, addig a magyar adóhatóság hatóköre kívül esik rajta. A valóság ennél árnyaltabb. Ráadásul egy külföldi kifizető által alkalmazott magyar magánszemély is kerülhet ezáltal kellemetlen helyzetbe. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít megérteni a problémát.
2027. január 1-jétől 10 százalékkal emelik a megváltozott munkaképességűek ellátását, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátást is – ismertette Magyar Péter miniszterelnök pénteken a kormány döntését a Facebook-oldalán.
A felhasználási szerződés alapján történő munkavégzést a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontjában említett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közé soroljuk, annak ellenére, hogy e jogszabályi hely nem ejt szót az említett jogviszonyról. Alábbiakban a társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozunk.
A hatályos jogszabályok alapján a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevételéhez az arra jogosult orvos megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt nem tudja ellátni. Cikkünkben a keresőképtelenség eseteit, valamint a keresőképtelenség és a biztosítási jogviszony kapcsolatát ismertetjük.
A kormány utasította az egészségügyi minisztert egy sokkal hatékonyabb, szélesebb körű, mindenki által elérhető szűrési rendszer kialakítására – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő pénteken Budapesten, közölte az MTI.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől