Magyarországon kötelező társadalombiztosítási rendszer működik, amelyből következően, ha egy természetes személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akkor – az erre vonatkozó szándékától függetlenül – biztosítottá válik, illetve ha bármely jogi vagy természetes személy, amely/aki bárkit ilyen jogviszonyban foglalkoztat, foglalkoztatónak tekintendő, és viselnie kell az ezzel összefüggő kötelezettségeket.
A HVG 338 oldalas társadalombiztosítási különszáma 8 törvényt tartalmaz a végrehajtási rendeleteikkel egységes szerkezetben, amelyeket tb-szakértői kommentárok, példák, összefoglaló táblázatok tesznek érthetővé.
Cikkünkben táblázatokba foglalva mutatjuk be, hogy miként változnak 2026-ban a társadalombiztosítási közterhek, és hogy milyen összegű minimális tb-közterheket kell fizetni munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban, vállalkozói jogviszonyban, illetve őstermelőként.
A 2026-ra szóló társadalombiztosítási módosítások zömmel az aktuális adócsomagokba épültek be, emellett helyet kaptak egyes salátatörvényekben, veszélyhelyzeti rendeletekben, továbbá más megjelennek más rendeletek következményeként is.
Bár a vonatkozó kormányrendelet még nem jelent meg, de eldőlt, hogy a 2026. január 1-jétől hatályos minimálbér, illetve garantált bérminimum havi összege 322 800, illetve 373 200 forint. A minimálbér (és részben a garantált bérminimum) számos, társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség, illetve ellátás mértékét határozza meg.
Tartós megbízás, Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY): a ma még véleményezhető adócsomagban ezek a legfontosabb újdonságok a társadalombiztosítási előírások NGM által javasolt módosításaiban. Ismertjük e változtatások részleteit.
Cikkünkben az árvaellátásra való jogosultság, az árvaellátás megállapításának legfontosabb jogszabályi előírásait ismertetjük.
Az özvegyi nyugdíj a hozzátartozói nyugellátások körébe tartozik, és így értelemszerűen a jogosultság tekintetében – számos más tényező mellett – meghatározó jelentősége a családi kapcsolatnak van. A következőkben e szempont alapján tekintjük át a jogosultsági feltételeket.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugdíjak, valamint az özvegyi járadék. Írásunkban az özvegyi nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos, fontosabb tudnivalókat mutatjuk be.
Ki minősül nyugdíjasnak? Melyek a nyugdíjigény érvényesítésének a sajátosságai a megállapításra irányuló eljárás tartama alatt, vagy éppen más „nyugdíjszerű” ellátások folyósítása mellett, és miként alakul a vállalkozó vagy munkavállaló társadalombiztosítási jogállása? Júniusi webináriumunkon szakértő előadónk részletesen ismerteti mind a foglalkoztatók – ideértve a vállalkozókat, őstermelőket mint önfoglalkoztatókat is –, mind a munkavállalók szempontjából speciális jogszabályi helyzeteket, és szakmai iránymutatást nyújt a témában jellemzően felmerülő kérdésekben.
Cikkünkben a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy társadalombiztosítási jogállására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük. Nézzük, melyek ezek!
A hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítás keretében megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra. Cikkünkben a nyugellátásra köthető megállapodásokat mutatjuk be, kitérünk olyan kérdésekre is, amelyek ebben a témakörben a közelmúltban felmerültek.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték