797 találat a(z) járulékfizetés cimkére

Cikk

Társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. Tehát, amikor egy-egy juttatásnál kétely merül fel a járulékfizetési kötelezettség esetében, alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy járulékalapot képező jövedelemről van-e szó, illetve biztosítási jogviszony alapozta-e meg a juttatást. Ha mindkét kérdésre igen a válasz, le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

Cikk

Egy személy csak egy EGT-tagállamban lehet azonos időszakban biztosított, illetve járulékfizetésre kötelezett a 883/2004/EK rendelet egyik közismert alapelve (11. cikk) szerint. Így például, ha egy Magyarországon munkaviszonyban álló személy Ausztriában is munkaviszonyt létesít, akkor – az említett rendeletben foglalt szempontrendszer szerint – csak az egyik országban terjed ki rá a biztosítás, és ugyanabban az államban kell eleget tennie mindkettő jogviszonyához kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségeinek.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó üzlethelyiség értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Lakás és telekhányad értékesítése áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan értékesítése tárgyi adómentesen

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink