hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak

  • adozona.hu
3

Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.

Az elévült követelés leírása miatt sajnos növelni kell a társasági adó alapját – szögezte le válasza elején szakértőnk. Ezt csak akkor lehetett volna elkerülni, ha a követelés már az elévülés előtt behajthatatlanná vált volna, és az adózó bizonyította volna, hogy mindent megtett a követelés behajtására.

A számviteli törvény szempontjából az elévült követelés is behajthatatlan követelés (3. § (1) bekezdés), azonban a társaságiadó-törvény (Tao.) kiveszi az elévült követelést a behajthatatlan követelés fogalmából.

A Tao. 4. paragrafusának 4/a bekezdése szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

Az elévülés fogalmát a Polgári törvénykönyvben találjuk:

6:22. § [Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Ha a követelés elévült követelésnek minősül a társaságiadó-törvény értelmében, úgy az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítással az adóalapot meg kell növelni, mivel az nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.

A Tao. 3. melléklet A rész szerint a 8. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (3)
gabi.erdos

Kedves Kata, az Ön kérdésében leírt követelés 5 éven túli, így elévült, ezért az elévült követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Sajnos a TAO egyértelműen fogalmaz, az adóalapot növelni kell.

QUO VADIS

Kedves "Kata90" amit leírt igaz, de ön nem az "elévült követelés" adózási kérdéseit elemezte... elévült követelés leírása miatt sajnos növelni kell a társasági adó alapját, tehát amit a szakértő írt az is igaz... az elévülés és a kétes követelés nem ugyanaz a besorolás...

Kata90

Az www.adoforum.hu-n ennek ellenkezője olvasható: ha nem kapcsolt vállalkozásról és nem magánszemélyről van szó, akkor a kétes követelés leírása egyáltalán nem adóalap-növelő. Az adóhatóság sok mindenről szeret nyilatkozni, csak arról nem, hogy a követelésnek nem kell behajthatatlannak lennie és nem kell elengedni se ahhoz, hogy azt le lehessen írni.

A számviteli szabályok szerint akár a részben behajthatatlan követelést is leírhatjuk, méghozzá hitelezési veszteségként (Szvt. 65.§ (7)). A hitelezési veszteség mibenlétét a törvény azonban már nem tárgyalja, de az nem azonos az eszköz átadásával, vagy a követelés elengedésével (Szvt. 86.§ (7) a)). Ha élünk a törvény adta lehetőséggel, akkor a hitelezési veszteséget egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.

Figyelem! A hitelezési veszteségként való leírásról korántsem kell tájékoztatni a vevőt, mivel azt semmi se írja elő.

Még a 2009-ben tapasztalható „válság” hatására született meg a társasági adó törvényben az elengedett követelésre vonatkozó adóalapnövelő tétel (Tao tv. 8.§ (1) h) azonban a leíráskor nincs szó elengedésről, ha a vevő később fizet, az egyéb bevétel lesz.

Összegezve: ha a kétes követelés kivezetésre kerül, az nem növeli az adóalapot.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Katás kötbér

Szipszer Tamás

adószakértő

Átalányadóból katába átlépés évközben

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3