adozona.hu
Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Behajthatatlan_a_koveteles_es_meg_el_is_evu_ASJIC1
Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak
Tetszik
Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.
Az elévült követelés leírása miatt sajnos növelni kell a társasági adó alapját – szögezte le válasza elején szakértőnk. Ezt csak akkor lehetett volna elkerülni, ha a követelés már az elévülés előtt behajthatatlanná vált volna, és az adózó bizonyította volna, hogy mindent megtett a követelés behajtására.
A számviteli törvény szempontjából az elévült követelés is behajthatatlan követelés (3. § (1) bekezdés), azonban a társaságiadó-törvény (Tao.) kiveszi az elévült követelést a behajthatatlan követelés fogalmából.
A Tao. 4. paragrafusának 4/a bekezdése szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
Az elévülés fogalmát a Polgári törvénykönyvben találjuk:
6:22. § [Elévülés]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
Ha a követelés elévült követelésnek minősül a társaságiadó-törvény értelmében, úgy az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítással az adóalapot meg kell növelni, mivel az nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.
A Tao. 3. melléklet A rész szerint a 8. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Kedves Kata, az Ön kérdésében leírt követelés 5 éven túli, így elévült, ezért az elévült követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Sajnos a TAO egyértelműen fogalmaz, az adóalapot növelni kell.
Kedves "Kata90" amit leírt igaz, de ön nem az "elévült követelés" adózási kérdéseit elemezte... elévült követelés leírása miatt sajnos növelni kell a társasági adó alapját, tehát amit a szakértő írt az is igaz... az elévülés és a kétes követelés nem ugyanaz a besorolás...
Az www.adoforum.hu-n ennek ellenkezője olvasható: ha nem kapcsolt vállalkozásról és nem magánszemélyről van szó, akkor a kétes követelés leírása egyáltalán nem adóalap-növelő. Az adóhatóság sok mindenről szeret nyilatkozni, csak arról nem, hogy a követelésnek nem kell behajthatatlannak lennie és nem kell elengedni se ahhoz, hogy azt le lehessen írni.
A számviteli szabályok szerint akár a részben behajthatatlan követelést is leírhatjuk, méghozzá hitelezési veszteségként (Szvt. 65.§ (7)). A hitelezési veszteség mibenlétét a törvény azonban már nem tárgyalja, de az nem azonos az eszköz átadásával, vagy a követelés elengedésével (Szvt. 86.§ (7) a)). Ha élünk a törvény adta lehetőséggel, akkor a hitelezési veszteséget egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.
Figyelem! A hitelezési veszteségként való leírásról korántsem kell tájékoztatni a vevőt, mivel azt semmi se írja elő.
Még a 2009-ben tapasztalható „válság” hatására született meg a társasági adó törvényben az elengedett követelésre vonatkozó adóalapnövelő tétel (Tao tv. 8.§ (1) h) azonban a leíráskor nincs szó elengedésről, ha a vevő később fizet, az egyéb bevétel lesz.
Összegezve: ha a kétes követelés kivezetésre kerül, az nem növeli az adóalapot.