Kiterjesztett garanciával vásárolt IT-eszköz: bekerülési érték, hasznos élettartam és értékcsökkenés meghatározása

Megosztás Tetszik

Kiterjesztett garanciával vásárolt IT-eszköznél hogyan lehet a terv szerinti értékcsökkenést számolni? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: cégünk vásárolt egy adatgyűjtő eszközt, amely számítástechnikai eszköznek minősül. Az egyszerűség kedvéért általánosságban a Tao. törvényben meghatározott időtartamot használjuk a számviteli törvény szerinti amortizáció kalkulálásakor is. Ez IT-eszközök esetén 3 év. A számlán (példa) a következő tételek szerepelnek:

• adatgyűjtő eszköz 300 ezer forint,
• 5 évre kiterjesztett garancia 150 ezer forint,
• összesen 450 ezer forint + áfa.

Kérdéseim:

• Hogyan aktiváljuk az eszközt? 450 ezer forint értékben?
• Hogyan kalkuláljuk az amortizációját? 3 évre (azaz 150 ezer forint/év), vagy figyelembe vesszük, hogy a kiterjesztett garancia, 5 évre szól?
• Figyelembe vegyük, hogy normál esetben ezek az eszközök egyébként több, mint 3 évig vannak használatban? (Azt nem tudjuk, hogy mennyi lesz majd a hasznos élettartam, ezért minden eszköznél a Tao. törvényben foglalt amortizációt fogadjuk el a számvitel szerinti értékcsökkenésnek is).
• Mi van akkor, ha lejárt az 5 év, az eszközt még mindig használjuk, és újabb 3 évre kötünk kiterjesztett garanciát? Ilyenkor mi szolgáltatásként könyveljük az újabb garanciakiterjesztést, de lehet rá kellene aktiválni az eszközre?
• Mi a helyes amortizációkalkuláció az egyes esetekben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdéseire a válaszok a következők:

1. A tárgyi eszközt a bekerülési éréken kell aktiválni.

Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az egyértelmű, hogy a kötelező garancia díja az áru eladási/vételi árában benne van, akkor is, ha külön tételben nincs kimutatva, tehát része a beszerzési értéknek. A meghatározás alapján azonban a garancia kiterjesztésének többletköltsége is (mint az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tétel) része a beszerzési értéknek, ha azt a beszerzéssel egyidejűleg számlázzák akár külön tételben.

Az Szt. 47. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó.

Nem része viszont a bekerülési (beszerzési) értéknek a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az Áfa tv. szerint megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.

Ezen előírások alapján bizonyosan része a bekerülési értéknek a vételár és a kiterjesztett garancia (300 + 150) = 450. Az előzetesen felszámított áfa csak akkor növeli a bekerülési értéket (450), ha az nem vonható le.

2. Az Szt. 52. § (1) bekezdése szerint a tárgyi eszköz hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Mindenképpen meg kell tehát becsülni, hogy meddig fogják használni az eszközt. Ha a kiterjesztett garancia 5 évre szól, akkor – szerintem – ezt az időtartamát minimum hasznos élettartamnak indokolt tekinteni. Ha pedig ismert, hogy a gyakorlatban normál esetben az ilyen eszközök hány évig vannak használatban, akkor indokolt azt is figyelembe venni. Ebből az következik, hogy az eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenés csak akkor lehet azonos a Tao. törvény szerinti értékcsökkenési leírással, ha a vállalkozás a Tao. törvény 1. számú melléklet 5/a pont szerinti elszámolást választja. Ezen előírás szerint ugyanis választható a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcs is, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

3. A terv szerinti értékcsökkenést a hasznos élettartam időszakára az Szt. 52. § (2)–(3) bekezdése szerint kell meghatározni. E szerint az évenként elszámolandó értékcsökkenés lehet

• a bekerülési értéknek – maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéknek – meghatározott hányada, vagy
• a nettó értéknek (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányával számított összeg, vagy
• a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összege, vagy
• az értékcsökkenés évenkénti abszolút összege,

figyelemmel az eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülményekre.

Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti – előzők szerinti – felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségeket az egyedi eszköznek – az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények alapján számított – várható hasznos élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének érvényesülése azt indokolja.

4. Ha a beszerzést követően (az 5 éves garancia lejártát követően) történik a garanciakiterjesztés-vásárlás, akkor annak az ellenértékét nem lehet az áru beszerzési értékének tekinteni, azt vásárolt szolgáltatásként kell a 271. számlán készletre venni.

Kapcsolódó cikkeink:

• Beruházás bérelt ingatlanon: hogyan, milyen amortizációval kell könyvelni?
• A nap kérdése: egyéni vállalkozó mobiltelefont vásárolt részletre, hogyan számolhatja el a költséget?