Tao-törvény 17. § (13).bekezdés értelmezése

A tao-törvény 17. § (13) bekezdése értelmezésében kérek szakértői állásfoglalást, figyelemmel a tao-törvény 16. § (1) bekezdésének 6). pontjában foglaltakra is. Ha a 2016. IV. negyedévtől felszámolási egyezséggel továbbműködő cég Adózás előtti eredménye (vesztesége) 2016.12.31-éig: - 664 eFt Adóalap-növelő a tao-törvény 16. § (6) bekezdése alapján: 95 372 eFt (felszámolás alatti saját tőke növekmény) Így az elhatárolt veszteség igénybevétele előtti tao-alap lenne: 94 708 eFt Van az előző időszakban felhalmozott, igénybevehető elhatárolt vesztesége: 40 605 eFt Egyezségben elengedett követelés: 94 167 eFt, aminek a fele: 47 084 eFt lenne. Mennyi „elhatárolt veszteség igénybevételt” számolhat el tao-alap csökkentéseként: 1.) Maximum a nyilvántartott elhatárolt veszteség összege 40 605 eFt-ot (ami eleve kevesebb, mint az adóalap 50%-a, pláne nem fér bele az egyezségben elengedett kötelezettség 50%-a..), s akkor marad az adóalap: 54 103 eFt, 2.) Vagy maximum az igénybevétel nélkül számított adóalap 50%-áig, ami 47 354 eFt lenne, de a nyilvántartott elhatárolt veszteség: 40 605 eFt, tehát 40 605 eFt plusz a felszámolási egyezségben elengedett követelés 50%-a 47 084 eFt…? Tehát összesen: 87 689 eFt lehetne az „igénybevett elhatárolt veszteség”…, függetlenül attól, hogy nincs ennyi nyilvántartott elhatárolt vesztesége... Az Önök portálján ezt találtam: „Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.