hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Brexit után: a britek kiválnak, a cégek adóznak?

  • adozona.hu

Számos gazdasági előrejelzés látott napvilágot a 2016. június 23-ai brit uniós tagságról szóló referendum óta, azonban ezek mellett mindenképpen figyelmet érdemelnek a felmerülő adózási kérdések is. A PwC Magyarország Brexit szakértői csapata a kilépésből eredően már több potenciális adózási nehézséget, változást azonosított, például a járulékfizetéssel, az AEO-engedélyekkel (engedélyezett gazdálkodó) és az importáfa-fizetéssel kapcsolatban. A Brexitet körülvevő bizonytalanságból fakadó kérdések közül az egyik legfontosabb, mindenkit foglalkoztató alapkérdés, hogy az adóváltozások többletköltséget eredményeznek-e a cégeknek.

A PwC Magyarország és a Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) szeptember közepén tartott konferenciáján elsősorban az Egyesült Királyság kiválása következtében fellépő változásokat elemezte a társasági adó, vám, jövedéki adó, általános forgalmi adó és társadalombiztosítás rendszerében.

A Brexit hatása az általános forgalmi adóra

A Brexit hatására az Egyesült Királyság áfa szempontból nagy valószínűséggel harmadik országnak fog minősülni, így a közösségi kereskedelemhez kapcsolódó egységes szabályozás, kedvezmények és egyszerűsítések a továbbiakban nem lesznek alkalmazandók. A korábban közösségi értékesítésként és beszerzésként kezelt tranzakciók a jövőben export-, illetve importügyletnek minősülnek, és számolni kell importáfa-fizetési kötelezettséggel.

A cégeknek érdemes tájékozódniuk a vámjogi képviseletről és az alkalmazható vámeljárásokról, egyszerűsítő szabályokról. A szolgáltatásoknál a teljesítési helyre vonatkozó szabályokat és a harmadik országos ügyletekhez kapcsolódó adómentességeket érdemes felülvizsgálni, különösen a pénzügyi, illetve, szállítmányozási szektorokban. A változásoknak szükségszerű velejárója lesz a vállalatirányítási rendszerek és a számlázási metódus módosítása, illetve számolni kell a jelentéstételi kötelezettség jelentős átalakulásával is – hívta fel a figyelmet Farkas Gábor, a PwC Magyarország menedzsere.

A Brexit hatása a vámra

A Brexit egyértelmű következménye lesz, hogy – hasonlóan a jelenleg az Európai Unión kívüli országokból importált és oda exportált termékekhez – az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemben az árukat vámeljárás alá kell vonni.

Bár sokféle forgatókönyv elképzelhető arra, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság milyen vámügyi, szabadkereskedelmi megállapodást köthet, szinte bizonyos, hogy a Brexit után az Egyesült Királyságból importált áruk egy része után vámot kell majd fizetni. A vámteher a vámeljárás további költségeivel – így a vámügynökök díjával, a vállalatok vámjogszabályoknak megfelelő belső folyamatai kialakításának és fenntartásának költségével – együtt jelentős többletterhet ró a gazdálkodókra. Ezért fontos, hogy az érintettek időben felmérjék, hogy milyen lehetőségeik vannak a vámmal kapcsolatos költségek optimalizálására és a vámjogszabályok által nyújtott lehetőségek kihasználására, például a folyamatokat egyszerűsítő vámeljárásokra vonatkozó engedélyek megszerzésével – ecsetelte Deák László, a PwC Magyarország cégtársa.

A Brexit hatása a társasági adózásra

A társasági adózás területe nem szorosan harmonizált az Európai Unióban. Mégis, az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból hatással lehet a cégek társaságiadó-fizetési profiljára. A pontos hatások nagyban függnek a kilépés után az Egyesült Királyság és az Európai Unió között kialakított nemzetközi jogi kapcsolatoktól, illetve attól, hogy a kilépéssel egyidejűleg az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térséget is elhagyja-e – hangsúlyozta Juhász Gergely, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Mindazonáltal az valószínűsíthető, hogy a társasági adózás szempontjából leginkább releváns uniós irányelvek, így az anya-leányvállalat-, a kamat-jogdíj-, illetve a fúziós-irányelv nem lesz alkalmazható, de az is előfordulhat, hogy az Európai Unió alapszerződésében lefektetett alapszabadságok, vagy az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazhatósága is megszűnik.

Mindez azt eredményezheti, hogy a kilépés hatással lehet azokra a vállalkozásokra, amelyek közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn az Egyesült Királysággal (hiszen az Egyesült Királyságba irányuló vagy onnan érkező jövedelmek forrásadóztatása növekedhet), de akár azokra is, amelyek közvetlen kereskedelmi kapcsolatokkal nem rendelkeznek, de brit tulajdonú vagy akár csak brit entitásokat is magában foglaló cégcsoportok részei. Ezért minden olyan vállalkozásnak, amely a fentiek alapján érintett lehet, javasolt figyelemmel kísérni a Brexit folyamatát, hogy megfelelően felkészülhessen az új nemzetközi helyzetre.

Magyarországi munkavállalók helyzete a Brexit után

A brit belpolitikai nyomás miatt várható, hogy az Egyesült Királyság (UK) Európai Unióból való kilépését követően nehezebbé válik majd a bevándorlók, köztük a magyarok kinti munkavállalása is. Bár a pontos szabályok még nem ismertek, feltehetően 2019-től a magyar állampolgárok csak munkavállalási és tartózkodási engedély birtokában végezhetnek majd munkát az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor a már jelenleg is ott dolgozó személyek helyzetében nem várható változás, a PwC szakértőinek meglátása szerint ők engedélyek nélkül végezhetnek majd munkát a Brexitet követően. Az uniós tagság megszűnése társadalombiztosítási kérdéseket is felvet a jövőben.

Szinte bizonyos, hogy a nyugdíjjogosultságokat az Egyesült Királyság és az Európai Unió a kilépést követően is garantálni fogja, így a UK-ben szerzett szolgálati idő nem veszik el. Ugyanakkor az már korántsem biztos, hogy a magyar turisták vagy a rövid távú kiküldetést teljesítő személyek 2019-től is jogosultak lesznek a UK-ben egészségügyi ellátásokra – mondta Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tulajdonos-ügyvezető halála – cég működése

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szerződés szerinti bér

Széles Imre

tb-szakértő

Őstermelő földvásárlása (szántó)

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close