Bár a különadók intézményét eredetileg a 2006-os költségvetési hiány hívta életre, a veszélyhelyzeti kormányzás az elmúlt években új szintre emelte a szektorspecifikus elvonások rendszerét. Ami átmeneti válságkezelő eszköznek indult, mára a bankrendszer, az energiaipar és a kiskereskedelem törvénybe iktatott teherviselőjévé vált. Cikkünkben áttekintjük a legfontosabb ágazati különadók történetét a 2006-os kezdetektől a legfrissebb, 2026-os törvénymódosításokig, és ismertetjük a rendeleti jogalkotás főbb hatásait, a piaci torzulások főbb kockázatait.
Az Európai Parlament (EP) 2025. december 16-án elfogadta az EU-s fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási szabályok átdolgozását célzó jogszabályt, amely az adminisztratív terhek csökkentését és az európai vállalatok globális versenyképességének erősítését tűzte ki célul. Nézzük a legfontosabb jogszabályi tudnivalókat!
Az Európai Unió Bírósága C-482/18. számú ügyben hozott ítélete alapján a törvény bejelentési kötelezettség, nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos bírságolási szabályai módosulnak. Változik a bevallási kötelezettség nem teljesítésével összefüggő eljárási szabály, továbbá hatályon kívül helyezik a bírság maximumára vonatkozó rendelkezést. A módosult szabályok 2026. január 1-jén lépnek hatályba.
2026. július 1-jétől ismételten adóköteles lesz a reklám, ugyanis e teher alóli mentességet nemrégiben mindössze félévvel hosszabbította meg az Országgyűlés. Cikkünk első részben ismertetjük a 2026. évre vonatkozó adó-és adóelőleg, a második részben pedig a bírságolási szabályokat.
A magyarországi reklámadó szabályozás jelenleg felfüggesztett állapotban van: az adókulcs 0%, így gyakorlatilag nincs adófizetési kötelezettség. A 2025. őszi adócsomag azonban váratlan fordulatot hozott: 2026. július 1-jétől újra életbe lép a 7,5%-os adó, holott a piaci szereplők legkorábban a 2027-es évtől várták annak visszavezetését. Ez új helyzetet teremt a médiacégek és reklámozók számára.
Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/12801. számú törvényjavaslat szerint csak fél évvel hosszabbítják meg a reklámadó fizetése alóli mentességet. A cégautóadó mértének meghatározásban, pedig életbe képnek a tavaly év végén elfogadott szabályok, és kisebb mértékben változik a gépjárműadóra vonatkozó szabályozás.
A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (előadó: Nagy Márton István nemzetgazdasági miniszter) benyújtotta a parlamenthez az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/12801 törvényjavaslatot.
Kihirdették többek között a jövedelemadózást, a közvetett adózást, az egyes ágazati adókat, a helyi adókat és gépjárműadót, az illetékeket, az eljárásrendet, a vámigazgatást, a számvitelt és könyvvizsgálatot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetét érintő és egyéb törvények módosítását, valamint a veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosítását tartalmazó 2024. évi LV. törvényt a Magyar Közlöny 2024. évi 119. számában.
Az október 29-én az Országgyűlés elé benyújtott egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. törvényjavaslat rengeteg adónemet érint, többek között a reklámadót, a regisztrációs adót is, de belenyúl a légitársaságok hozzájárulásáról szóló, illetve az utasok személyi poggyászában importált termékek áfa- és jövedékiadó-mentességéről szóló törvénybe is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték