Meddig és kiknek kell adatot szolgáltatniuk az alkalmazott szokásos piaci árról, továbbá nyilvántartásukról? Milyen gazdasági szervezetek mentesek részben vagy egészben e kötelezettség alól? Cikkünkben ismertetjük az ezekkel összefüggő változásokat.
Hosszú ideig nem nyúlt a Pénzügyminisztérium (PM) a hazai transzferárazás szabályozásához, azonban miután 2022 nyarán a Parlament elfogadta a transzferárazással kapcsolatos jogszabály-módosításokat, 2022. december 9-én társadalmi egyeztetés céljából nyilvánosságra hozta a PM a szokásos piaci ár meghatározásával (azaz a transzferárakkal) összefüggő nyilvántartási kötelezettséget szabályozó rendelet módosításának tervezetét, amely további újdonságokat tartalmaz, a Deloitte összefoglalta erről a legfontosabb tudnivalókat.
A napokban, a SZAKma című folyóiratban megjelentek újabb részletek a transzferárakat érintő változásokkal kapcsolatban, szokatlan módon a Pénzügyminisztérium által, de a végleges jogszabály közzététele előtt, olvasható a Grant Thornton Magyarország honlapján közzétett elemzésben.
Cikksorozatunk harmadik részében a vállalatokat érintő feltételes adómegállapítási és az előzetes szokásos piaci ármegállapítási határozatok európai uniós cseréjével foglalkozunk.
Őstermelők családi gazdasága mezőgazdasági gépet vásárolna a vele kapcsolt viszonyban levő kft.-től. Milyen bejelentési kötelezettségük van, hogyan kell a szokásos piaci árat megállapítani, illetve a vállalkozásoknál mit kell tenni, ha az ügylet nem ezen az áron valósul meg? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
„A cég egy 9 személyes autót vásárolt. Valószínűsítjük, hogy magáncélra is használják az autót. Mivel cégautóadó fizetésére nem, így útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy hogyan kell nyilvántartani a magáncélú használatot és a magánszemélynek kell-e ezután adót fizetnie? Ha igen, kérem írja meg a jogszabályhelyet is, ami alapján fizetnie kell!” – írta olvasónk. Kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A 2020-as év jelentős kihívást okoz a kapcsolt vállalkozások számára a transzferár-nyilvántartás elkészítése, valamint a transzferárak meghatározása, felülvizsgálata és ehhez kapcsolódóan a szokásos piaci ár azonosítása terén. Ezek a kihívások nemcsak a közép- és nagyvállalkozásnak minősülő kapcsolt vállalkozásokat érinthetik, hanem a kisvállalkozásnak minősülő kapcsolt társaságokat is. Cikksorozatunk második részében az első részben vázolt problémákra megoldási lehetőségeket mutatunk be.
Fontos ítélet született a Kúria részéről az ügyleti nettó nyereségen alapuló transzferárazási módszer (TNMM) alkalmazása kapcsán. A példaértékű ügyben – többek között – a portfóliószemlélet (vagyis mely esetekben van lehetőség egyes termék-, vagy szolgáltatás portfóliókat összevontan elemezni transzferár szempontból) helyes alkalmazásával, illetve a minimum-maximum tartomány alkalmazhatóságával kapcsolatban foglalt állást a legfőbb bíróság. Az Andersen Magyarország elemzése a kulcsfontosságú döntés főbb elemeit foglalja össze.
A 2020. szeptember 30-áig kitolt társaságiadó-bevallási kötelezettségnek köszönhetően sok üzleti éves adózó nemrég fejezte be a 2019. évi transzferárak felülvizsgálatát, és a kapcsolódó nyilvántartások elkészítését. A 2020-as évet érintő transzferár-kötelezettségek teljesítésére látszólag még bőven van idő, ennek ellenére már most célszerű foglalkozni ezzel a kérdéskörrel ezen év kapcsán. Cikksorozatunk első része a 2020. év sajátosságait, a transzferár meghatározásához, felülvizsgálatához és dokumentálásához kapcsolódó kihívásokat, illetve az érintett vállalkozások körét mutatja be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték