73 találat a(z) szokásos piaci ár cimkére

Útnyilvántartás cégautó magáncélú használata esetén Cikk

„A cég egy 9 személyes autót vásárolt. Valószínűsítjük, hogy magáncélra is használják az autót. Mivel cégautóadó fizetésére nem, így útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy hogyan kell nyilvántartani a magáncélú használatot és a magánszemélynek kell-e ezután adót fizetnie? Ha igen, kérem írja meg a jogszabályhelyet is, ami alapján fizetnie kell!” – írta olvasónk. Kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Árfolyamnyereség Kérdés

A 2020-as év transzferárkihívásai II. – a szokásos piaci ár meghatározása Cikk

A 2020-as év jelentős kihívást okoz a kapcsolt vállalkozások számára a transzferár-nyilvántartás elkészítése, valamint a transzferárak meghatározása, felülvizsgálata és ehhez kapcsolódóan a szokásos piaci ár azonosítása terén. Ezek a kihívások nemcsak a közép- és nagyvállalkozásnak minősülő kapcsolt vállalkozásokat érinthetik, hanem a kisvállalkozásnak minősülő kapcsolt társaságokat is. Cikksorozatunk második részében az első részben vázolt problémákra megoldási lehetőségeket mutatunk be.

Transzferár kérdésében döntött a Kúria Cikk

Fontos ítélet született a Kúria részéről az ügyleti nettó nyereségen alapuló transzferárazási módszer (TNMM) alkalmazása kapcsán. A példaértékű ügyben – többek között – a portfóliószemlélet (vagyis mely esetekben van lehetőség egyes termék-, vagy szolgáltatás portfóliókat összevontan elemezni transzferár szempontból) helyes alkalmazásával, illetve a minimum-maximum tartomány alkalmazhatóságával kapcsolatban foglalt állást a legfőbb bíróság. Az Andersen Magyarország elemzése a kulcsfontosságú döntés főbb elemeit foglalja össze.

A 2020-as év transzferárkihívásai Cikk

A 2020. szeptember 30-áig kitolt társaságiadó-bevallási kötelezettségnek köszönhetően sok üzleti éves adózó nemrég fejezte be a 2019. évi transzferárak felülvizsgálatát, és a kapcsolódó nyilvántartások elkészítését. A 2020-as évet érintő transzferár-kötelezettségek teljesítésére látszólag még bőven van idő, ennek ellenére már most célszerű foglalkozni ezzel a kérdéskörrel ezen év kapcsán. Cikksorozatunk első része a 2020. év sajátosságait, a transzferár meghatározásához, felülvizsgálatához és dokumentálásához kapcsolódó kihívásokat, illetve az érintett vállalkozások körét mutatja be.

Transzferárszabályok az iparűzési adóban Cikk

Az őszi adócsomag egy régóta fennálló problémát orvosolna a helyi iparűzési adóban: 2021-től ugyanis a helyi adókról szóló törvénybe is beemelnék a transzferárszabályok alkalmazását. Az új szabály miatt várhatóan megnő a transzferár-ellenőrzések szerepe az önkormányzati adóellenőrzések során, olvasható a Deloitte közleményében.

Szokásos piaci ár meghatározása Kérdés

Bérleti díj beszámítása a vételárba kapcsolt vállalkozás esetében Cikk

Olvasónk egy új részlettel bővítette ki eredeti kérdését, amely így szólt: "Bérbeadott gépjármű esetében a bérleti szerződés alapján meghatározott időtartam lejárt. Ezt követően még több hónapon keresztül fizette a bérlő a bérleti díjat. Időközben megállapodott a bérlő és a bérbeadó, hogy a bérlő megvásárolja a gépjárművet. A bérleti időtartam végétől a vásárlás időpontjáig kifizetett összeget be lehet-e számítani a vételárba, s milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban?" Olvasónk most jelezte, hogy kapcsolt vállalkozás tagjairól van szó, és azt kérdezte: ebben az esetben is ugyanolyan lehetőségek vannak, vagy van más egyéb teendő is? Kérdéseire dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász válaszolt.

Fordított áfa Kérdés

Szokásos piaci ár – transzferár-dokumentáció Cikk

Kétrészes írásunk a szokásos piaci ár levezetését bemutató dokumentumok formai és tartalmi követelményeit ismerteti.

Szokásos piaci ár: a nyilvántartási kötelezettségről Cikk

2018-tól új rendelet szabályozza a szokásos piaci ár levezetését bemutató dokumentum formai és tartalmi követelményeit. Írásunk – a korábbi szabályozással összehasonlítva – a legfontosabb elemeket vázolja.

Transzferár-nyilvántartás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van két középvállalkozás, akik kapcsolt viszonyban vannak. Az egyikük bérleti díjat és közös költséget számláz tovább, a kapott számlán szereplő összegnél magasabb áron. Az ügylet szerintünk megállapított piaci értéke 2019-ben 50 millió forint alatt maradt. A piaci értéket összehasonlító árak módszerével állapítottuk meg. Két, hasonló tevékenységet folytató vállalkozás rendelkezésünkre bocsátotta a bérbeadó és bérlő között kialakult árakat. Az itt látható árak hasonlóak a bérbeadótól kapott számlák áraihoz. A bérlő speciális tevékenységet folytat, ennél több ügyletről a környéken nincs tudomásunk. A társasági adónál a két vállalkozás a piaci ár és a számlázott ár különbségével módosítja adóalapját. Az áfát mindkét fél a piaci árnál magasabb összegben kiállított számlák alapján vallotta be. Kérdésünk, hogy szükséges-e szakértő által készíttetni transzferár-nyilvántartást, vagy elegendő a piaci ár bizonyítására a fentiekben említett – két vállalkozás által rendelkezésünkre bocsájtott – dokumentum?

Mennyi lehet az annyi? A szokásos piaci ár alkalmazásánál az adózó javára döntött a Kúria Cikk

A szokásos piaci árat egyoldalú eljárás keretében megállapító határozatban megadott tartományban kijelölt szokásos piaci ár esetén a tartományon kívül alkalmazott ellenértéknél nemcsak a hozzá legközelebb eső szélső értékre, hanem a tartomány bármely elemére történhet korrekció – mondta ki Kfv.I.35.504/2018/6.számú határozatában a Kúria.

szokásos piaci ár meghatározása Kérdés

Tisztelt Lepsényi Mária! Az előző kérdésemhez kapcsolódóan, kérem további szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy az adózó hogyan határozza meg a szokásos piaci árat ingatlan értékesítés esetén. Létezik hiteles adatbázis erre vonatkozóan (NAV, KSH)? Válaszát ismételten előre is köszönöm!

Gépkocsi magánhasználata Kérdés

Cégünk a dolgozók magáncélú személygépkocsi-használatának csak az üzemanyag-fogyasztását kívánja kiszámlázni. Az a kérdésünk, hogy cégünk hogyan jár el helyesen: – amikor a munkavállalók felé a megtett kilométerek alapján kiszámlázza a magánhasználatra jutó üzemanyag-felhasználás összegét, vagy – vizsgálja a szokásos piaci árat napi vagy havi szinten, és azt hárítja át, vagy – vizsgálja az említett aránytalanul alacsony ellenértéket a szokásos piaci árhoz képest, és ez alapján dönt számlázásról? Ez esetben mi számít szokásos piaci árnak, illetve mi számít aránytalanul alacsony ellenértéknek a szokásos piaci árhoz képest? Hogyan tudja cégünk vizsgálni a szokásos piaci ár és az aránytalanul alacsony ár (üzemanyagár) különbségét? Jól gondoljuk, hogy ha nem élhet a munkáltató előzőleg az áfalevonási jogával az üzemanyagra vonatkozóan az áfatörvény 124. § 1) bekezdés a) b) pontja alapján, akkor a továbbhárított üzemanyag felhasználás esetén az Áfa törvény 87. § b) pontja alapján nincs áfa felszámítási kötelezettségünk? Ha eltekintünk a szokásos piaci ár alkalmazásától, nincs bevétel növelő tényező sem? Előre is köszönjük segítségüket.