61 találat a(z) szokásos piaci ár cimkére
Mennyi lehet az annyi? A szokásos piaci ár alkalmazásánál az adózó javára döntött a Kúria
Cikk
A szokásos piaci árat egyoldalú eljárás keretében megállapító határozatban megadott tartományban kijelölt szokásos piaci ár esetén a tartományon kívül alkalmazott ellenértéknél nemcsak a hozzá legközelebb eső szélső értékre, hanem a tartomány bármely elemére történhet korrekció – mondta ki Kfv.I.35.504/2018/6.számú határozatában a Kúria.
szokásos piaci ár meghatározása
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Az előző kérdésemhez kapcsolódóan, kérem további szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy az adózó hogyan határozza meg a szokásos piaci árat ingatlan értékesítés esetén. Létezik hiteles adatbázis erre vonatkozóan (NAV, KSH)? Válaszát ismételten előre is köszönöm!
Gépkocsi magánhasználata
Kérdés
Cégünk a dolgozók magáncélú személygépkocsi-használatának csak az üzemanyag-fogyasztását kívánja kiszámlázni. Az a kérdésünk, hogy cégünk hogyan jár el helyesen: – amikor a munkavállalók felé a megtett kilométerek alapján kiszámlázza a magánhasználatra jutó üzemanyag-felhasználás összegét, vagy – vizsgálja a szokásos piaci árat napi vagy havi szinten, és azt hárítja át, vagy – vizsgálja az említett aránytalanul alacsony ellenértéket a szokásos piaci árhoz képest, és ez alapján dönt számlázásról? Ez esetben mi számít szokásos piaci árnak, illetve mi számít aránytalanul alacsony ellenértéknek a szokásos piaci árhoz képest? Hogyan tudja cégünk vizsgálni a szokásos piaci ár és az aránytalanul alacsony ár (üzemanyagár) különbségét? Jól gondoljuk, hogy ha nem élhet a munkáltató előzőleg az áfalevonási jogával az üzemanyagra vonatkozóan az áfatörvény 124. § 1) bekezdés a) b) pontja alapján, akkor a továbbhárított üzemanyag felhasználás esetén az Áfa törvény 87. § b) pontja alapján nincs áfa felszámítási kötelezettségünk? Ha eltekintünk a szokásos piaci ár alkalmazásától, nincs bevétel növelő tényező sem? Előre is köszönjük segítségüket.
Bérbevevőnél felújítás miatti kisebb bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a magánszemély tulajdonosától bérel egy üzemcsarnokot (a tulajdonos adómentes számlákat állít ki a kft. felé). A csarnok felújításra szorul, ezt a bérbevevő fizeti ki. Köthető-e olyan bérleti szerződés, amely szerint a jelenlegi és jövőbeni felújítások, általános karbantartási munkák miatt jóval alacsonyabb a bérleti díj, mint a szokásos piaci ár? Mivel a bérbevevő fizeti a felújítás költségeit, el tudja-e teljesen számolni a költségeket, illetve tudja-e aktiválni, mint bérelt ingatlanon végzett beruházás? A bejövő számlákon szereplő áfa levonható-e, ha a bérlő áfás tevékenységet folytat? Köszönettel: Jancsó Katalin
Kivitelező saját magának épít házat, lehet 5 százalékos az áfa?
Cikk
Építőipari generálkivitelező cég tulajdonosa a saját házát is szeretné felépíteni. A könyvelője szerint abban az esetben építhet magának generálkivitelezőként 5 százalékos áfával, ha a saját házán is produkál hasznot a saját cégének. Igaza van a könyvelőnek? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Kivaalany kapcsolt vállalkozással kötött ügylete. Példákkal
Cikk
A cikk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) módosító – az Országgyűléshez T/00625 számon benyújtott – megszavazott törvényjavaslatban a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződések alapján meghatározott különbözet adóalapnál (egyenlegnél) történő figyelembevételére módosító szabályt értelmezi.
Így kell elszámolni a szövetkezetből, gazdasági társaságból kilépő taggal
Cikk
Sokszor felmerül a kérdés, hogyan kell meghatározni a kiadandó vagyont, ha egy szövetkezetből, gazdasági társaságból kilép a tag, és milyen adóvonzata van az adott szövetkezetre, társaságra és a kilépő tagra vonatkozóan.
Transzferárak: többeknek több papírmunkája lesz
Cikk
A Magyar Közlöny 169. számában jelent meg a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet. A legfontosabb változásokat ismertetjük.
Kirendelt munkavállaló esetén munkáltatók közötti elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.
Szokásos piaci ár: új rendelet készül
Cikk
Új rendelettel szabályozná a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeket a nemzetgazdasági miniszter. A rendelet tervezete szeptember 15-éig véleményezhető.
Változás a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárásban
Cikk
Tájékoztatót tett közzé az adóhatóság honlapján a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárásról, valamint a kölcsönös egyeztetési eljárást lefolytató szervezet megváltozásáról.
Amit minden kapcsolt vállalkozásnak tudnia kell a piaciár-elszámolásról
Cikk
A kapcsolt vállalkozások között sok esetben pénzügyi elszámolás is szükséges a felek (kölcsönös) akarata alapján a szokásos piaci áraktól eltérő árak alkalmazása következtében. A pénzügyi elszámolás során a kapcsolt felek az árakat a számviteli elszámolásban is hozzáigazítják a szokásos piaci árakhoz.
Goodwill
Kérdés
Van egy cég, amelyet megvásárolnánk. Az szja és eho oldala számomra már tiszta, amennyiben szokásos piaci áron történik, akkor szja + a 14 százalékos eho van, aminek ugye van plafonja a 450 ezer forint…itt az szja az eladási ár és a jegyzett tőke különbsége. Az eho meg azon múlik, hogy beleférünk-e a szokásos piaci árba, mert ha nem, akkor 27 százalék az eho felső határ nélkül, tehát a teljes összegre…az szja törvény szerint alapvetően a saját tőkéig lehet elmenni a szokásos piaci árnál, illetve ha kellően alátámasztott, tehát szakmailag indokolt, akkor mehetünk e fölé is… A gondom ennek a másik oldalával van, a vevő oldalával…2016-tól a goodwillt egy picit újragombolták…e szerint, üzletrész adásvételre nem lehet goodwillt képezni, mert az a kiindulási pont, hogy a vételár a szokásos piaci ár…nincs e feletti rész, így nincs mit amortizálni, ugye mert az idei évtől került be az 5-10 év, tehát a szokásos piaci ár is visszatérülne a tao-ban, de így nem tud, mert nem értelmezhető a szokásos piaci ár feletti rész…ha jól értelmezem a törvényt és a cikkeket, amik megjelentek, abban az van, hogy üzletágvásárlásra, eszközvásárlásra vonatkozhat csak a goodwill, üzletrészre semmiképp…azért vagyok bajban, mert akkor itt ellentmondás van az szja és a tao törvény között…vagy rosszul értelmezek valamit? Köszönöm válaszát
Transzferár-korrekció: kockázatok és lehetőségek
Cikk
Számos esetben fordul elő, hogy a kapcsolt vállalkozások a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják év közben pontosan „belőni” az alkalmazott árakat, hogy azok megfeleljenek a szokásos piaci ár elvének, így valamilyen korrekcióra van szükség. Kitérünk a 2017-től javasolt módosításokra is.
Megjelent a szeptemberi VálaszAdó
Cikk
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
