A naptári évvel azonos adóéves adózóknak messze van még az adóbevallás – és így a szokásospiaciár-nyilvántartás elkészítésének – határideje. Ha azonban szokásos piaci áron kívánnak szerződést kötni a kapcsolt felek, akkor már a szerződéskötéskor jó, ha elkészítik a nyilvántartást. Naptári évtől eltérő üzleti éves adózóknál pedig akár közeledhet a határidő. A cikk ehhez kíván segíteni.
A kapcsolt vállalkozások sok esetben a piaci ártól eltérő áron – transzferáron – kötnek egymással szerződést. Ezt jogszabály sem Magyarországon, sem nemzetközi szinten nem tiltja. Ugyanakkor minden ország védi az adóbevételét, ezért szokásos piaci ár és transzferár-különbözet meghatározásával általában előírják az államok az adóalapok (társasági adó, helyi adó) módosítását vagy a szokásos piaci árat tekintik az adó (például az áfa) alapjának. Cikkünkben a magyarországi társaságiadó-összefüggések egy részét mutatjuk be.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tagja van, apa és lánya. A lány egyben katás egyéni vállalkozó. A kft. még tavaly megvásárolt egy nagyértékű berendezést, amit főként szépségszalonokban használnak. Ezt bérbe adja a katás egyéni vállalkozó leánynak. A tagok aggodalmaskodnak, hogy kapcsolt vállalkozásként milyen bérleti díjat állapítsanak meg, amit a NAV is elfogad. Szeretnék másoknak is bérbe adni a gépet, egyelőre sikertelenül. A gép havi értékcsökkenése kb. 50 ezer forint. Azt javasoltam nekik, hogy legalább ennyi legyen a bérleti díj. Néhány hónapig ez így is volt, majd levitték 20 ezer forintra, mondván a katás vállalkozónak kevés a bevétele. Továbbra is aggodalmaskodnak, és kértek, hogy konzultáljak szakértővel, van-e kialakult gyakorlat arra nézve, mekkora bérleti díjat állapítsanak meg, amibe az adóhivatal „nem köt bele”. Sajnos a bérleti díj kapcsán összehasonlítható piaci árról nem tudok. Ilyen gépet csak kevesen használnak, ha mégis, azok többnyire saját tulajdonban vannak. (Tavaly egyébként a tagok megemelték a kft. saját tőkéjét, abból vásárolták a gépet, tehát ezért van az a kft., és nem közvetlenül az egyéni vállalkozó tulajdonában.) Köszönöm a segítséget: Vágner Emília
Tisztelt Szakértők! Állásfoglalásukat szeretném kérni a következő témában. Egy kereskedelmi tevékenységet folytató „A” Kft. független beszállítójától árut vásárol, amit ugyanilyen áron értékesít „B” Kft.-nek. „A” és „B” kapcsolt vállalkozások. Ez az árképzési gyakorlat megfelel a piaci árnak? Szükséges transzferár-nyilvántartást készíteniük a társaságoknak? Ha esetleg néhány százalékkal magasabb áron adja tovább, de alacsonyabb áron, mint egy független félnek, akkor az még beleférhet egy piaci ársáv fogalmába? Köszöntettel: István
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni. Milyen vagyoni értékre gondol itt a jogalkotó? Kérném, hogy pár konkrét példával is szemléltesse! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Két mikrovállalkozású kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül. Bérleti szerződést kötöttek. A társaságiadó-bevallásban figyelembe kell-e venni adócsökkentő-, illetve adónövelő tényezőként a szokásos piaci ártól való eltérést? Ha igen, csak költségkalkulációval tudnánk megállapítani a piaci árat. Ehhez milyen költségeket kell figyelembe venni? Előre is köszönöm a segítségét!
Ez eddiginél szélesebb kört érintenek a jövő évtől a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárakra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek és vizsgálatok, miután az Országgyűlés előtt lévő adótörvény-módosítási csomag 2015-től bevezetné az ügyvezetés egyezőségének fogalmát – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Három év alatt több mint három és félszeresére nőtt a szokásos piaci ár – adóhatóság által történő – előzetes megállapítására benyújtott kérelmek száma. Amíg 2007-től, vagyis az intézmény fennállása óta 2010-ig 24 alkalommal fordultak az adóhivatalhoz, addig 2013 végéig már több mint 85 kérelmet nyújtottak be az adózók.
A most zajló futball világbajnokság és egy olvasói kérdés késztetett arra, hogy rávilágítsak a szponzorálás áfa összefüggéseire. Az esetleges félreértések elkerülése érdekében előre rögzítem, hogy mit értek a szponzoráció fogalmán, továbbá melyek azok az ismérvei, amelyek áfa szempontból fontosak.
Kedvező változásokat hoz a vállalkozások számára a társasági adózásban a parlament rendkívüli ülésén tárgyalt adótörvény-módosítási javaslatcsomag. Az előterjesztés érinti a kedvezményezett részesedéscserével kapcsolatos adózás előtti eredménymódosításokat, valamint a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott – a szokásos piaci ártól eltérő – árakkal kapcsolatos előírásokat.
Majdnem megduplázódott a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány az elmúlt három évben; amíg 2011-ben 18 milliárd forint volt a jogerős nettó adókülönbözet, tavaly már több mint 33 milliárd forint – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikáiból. Ezzel párhuzamosan az adóbírságok is jelentősen emelkedtek: tavaly 8 milliárd forint volt az ára a kapcsolt ügyletek között alkalmazott helytelen árképzésnek, a tartalmilag nem megfelelő transzferár-dokumentációknak, szemben a 2011-es 6 milliárdos összeggel.
Változik a kapcsolt vállalkozások adózásánál szerepet játszó szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet, a nemzetgazdasági miniszter ezt módosító rendelettervezete a kormány honlapján olvasható.
A Deloitte szerint az adóhatóságtól kapott állásfoglalás tapasztalatai alapján szükséges lehet a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség elmulasztása kapcsán kiszabott mulasztási bírságok helytállóságának felülvizsgálata.
Az áfatörvény módosítása az ellenőrzést segítő szigorításokat is tartalmazza. Mire számíthatunk 2012-ben?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték