83 találat a(z) szokásos piaci ár cimkére
Kirendelt munkavállaló esetén munkáltatók közötti elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.
Szokásos piaci ár: új rendelet készül
Cikk
Új rendelettel szabályozná a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeket a nemzetgazdasági miniszter. A rendelet tervezete szeptember 15-éig véleményezhető.
Változás a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárásban
Cikk
Tájékoztatót tett közzé az adóhatóság honlapján a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárásról, valamint a kölcsönös egyeztetési eljárást lefolytató szervezet megváltozásáról.
Amit minden kapcsolt vállalkozásnak tudnia kell a piaciár-elszámolásról
Cikk
A kapcsolt vállalkozások között sok esetben pénzügyi elszámolás is szükséges a felek (kölcsönös) akarata alapján a szokásos piaci áraktól eltérő árak alkalmazása következtében. A pénzügyi elszámolás során a kapcsolt felek az árakat a számviteli elszámolásban is hozzáigazítják a szokásos piaci árakhoz.
Goodwill
Kérdés
Van egy cég, amelyet megvásárolnánk. Az szja és eho oldala számomra már tiszta, amennyiben szokásos piaci áron történik, akkor szja + a 14 százalékos eho van, aminek ugye van plafonja a 450 ezer forint…itt az szja az eladási ár és a jegyzett tőke különbsége. Az eho meg azon múlik, hogy beleférünk-e a szokásos piaci árba, mert ha nem, akkor 27 százalék az eho felső határ nélkül, tehát a teljes összegre…az szja törvény szerint alapvetően a saját tőkéig lehet elmenni a szokásos piaci árnál, illetve ha kellően alátámasztott, tehát szakmailag indokolt, akkor mehetünk e fölé is… A gondom ennek a másik oldalával van, a vevő oldalával…2016-tól a goodwillt egy picit újragombolták…e szerint, üzletrész adásvételre nem lehet goodwillt képezni, mert az a kiindulási pont, hogy a vételár a szokásos piaci ár…nincs e feletti rész, így nincs mit amortizálni, ugye mert az idei évtől került be az 5-10 év, tehát a szokásos piaci ár is visszatérülne a tao-ban, de így nem tud, mert nem értelmezhető a szokásos piaci ár feletti rész…ha jól értelmezem a törvényt és a cikkeket, amik megjelentek, abban az van, hogy üzletágvásárlásra, eszközvásárlásra vonatkozhat csak a goodwill, üzletrészre semmiképp…azért vagyok bajban, mert akkor itt ellentmondás van az szja és a tao törvény között…vagy rosszul értelmezek valamit? Köszönöm válaszát
Transzferár-korrekció: kockázatok és lehetőségek
Cikk
Számos esetben fordul elő, hogy a kapcsolt vállalkozások a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják év közben pontosan „belőni” az alkalmazott árakat, hogy azok megfeleljenek a szokásos piaci ár elvének, így valamilyen korrekcióra van szükség. Kitérünk a 2017-től javasolt módosításokra is.
Megjelent a szeptemberi VálaszAdó
Cikk
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Szokásos piaci ár az eljárási, az áfa- és az szja-szabályokban
Cikk
A szokásos piaci árat a társasági adón kívül az általános forgalmi adóról, a személyi jövedelemadóról szóló törvény, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény is szabályozza. Ezúttal itteni alkalmazását vesszük sorra, különös tekintettel az eljárási törvényben foglaltakra.
Üzletrészvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét. Adott egy kft., aki magánszemélyektől vásárolná meg egy másik kft. 100 százalékát. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőkéje 12 millió forint, a vételár 30 millió forint lenne. Ilyen esetben mi számít a szokásos piaci árnak? Kifizetőként lesz-e ehofizetési kötelezettségünk?
Szokásos piaci ár: mikor és kinek kell nyilvántartást készítenie?
Cikk
A naptári évvel azonos adóéves adózóknak messze van még az adóbevallás – és így a szokásospiaciár-nyilvántartás elkészítésének – határideje. Ha azonban szokásos piaci áron kívánnak szerződést kötni a kapcsolt felek, akkor már a szerződéskötéskor jó, ha elkészítik a nyilvántartást. Naptári évtől eltérő üzleti éves adózóknál pedig akár közeledhet a határidő. A cikk ehhez kíván segíteni.
Szokásos piaci ár, transzferár: így csökkentheti társaságiadó-alapját
Cikk
A kapcsolt vállalkozások sok esetben a piaci ártól eltérő áron – transzferáron – kötnek egymással szerződést. Ezt jogszabály sem Magyarországon, sem nemzetközi szinten nem tiltja. Ugyanakkor minden ország védi az adóbevételét, ezért szokásos piaci ár és transzferár-különbözet meghatározásával általában előírják az államok az adóalapok (társasági adó, helyi adó) módosítását vagy a szokásos piaci árat tekintik az adó (például az áfa) alapjának. Cikkünkben a magyarországi társaságiadó-összefüggések egy részét mutatjuk be.
Elfogadható piaci ár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tagja van, apa és lánya. A lány egyben katás egyéni vállalkozó. A kft. még tavaly megvásárolt egy nagyértékű berendezést, amit főként szépségszalonokban használnak. Ezt bérbe adja a katás egyéni vállalkozó leánynak. A tagok aggodalmaskodnak, hogy kapcsolt vállalkozásként milyen bérleti díjat állapítsanak meg, amit a NAV is elfogad. Szeretnék másoknak is bérbe adni a gépet, egyelőre sikertelenül. A gép havi értékcsökkenése kb. 50 ezer forint. Azt javasoltam nekik, hogy legalább ennyi legyen a bérleti díj. Néhány hónapig ez így is volt, majd levitték 20 ezer forintra, mondván a katás vállalkozónak kevés a bevétele. Továbbra is aggodalmaskodnak, és kértek, hogy konzultáljak szakértővel, van-e kialakult gyakorlat arra nézve, mekkora bérleti díjat állapítsanak meg, amibe az adóhivatal „nem köt bele”. Sajnos a bérleti díj kapcsán összehasonlítható piaci árról nem tudok. Ilyen gépet csak kevesen használnak, ha mégis, azok többnyire saját tulajdonban vannak. (Tavaly egyébként a tagok megemelték a kft. saját tőkéjét, abból vásárolták a gépet, tehát ezért van az a kft., és nem közvetlenül az egyéni vállalkozó tulajdonában.) Köszönöm a segítséget: Vágner Emília
Szokásos piaci ár
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Állásfoglalásukat szeretném kérni a következő témában. Egy kereskedelmi tevékenységet folytató „A” Kft. független beszállítójától árut vásárol, amit ugyanilyen áron értékesít „B” Kft.-nek. „A” és „B” kapcsolt vállalkozások. Ez az árképzési gyakorlat megfelel a piaci árnak? Szükséges transzferár-nyilvántartást készíteniük a társaságoknak? Ha esetleg néhány százalékkal magasabb áron adja tovább, de alacsonyabb áron, mint egy független félnek, akkor az még beleférhet egy piaci ársáv fogalmába? Köszöntettel: István
Katabevétel értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni. Milyen vagyoni értékre gondol itt a jogalkotó? Kérném, hogy pár konkrét példával is szemléltesse! Köszönettel.
Mikrovállalkozások közötti transzferár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két mikrovállalkozású kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül. Bérleti szerződést kötöttek. A társaságiadó-bevallásban figyelembe kell-e venni adócsökkentő-, illetve adónövelő tényezőként a szokásos piaci ártól való eltérést? Ha igen, csak költségkalkulációval tudnánk megállapítani a piaci árat. Ehhez milyen költségeket kell figyelembe venni? Előre is köszönöm a segítségét!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
