Az őszi adócsomag egy régóta fennálló problémát orvosolna a helyi iparűzési adóban: 2021-től ugyanis a helyi adókról szóló törvénybe is beemelnék a transzferárszabályok alkalmazását. Az új szabály miatt várhatóan megnő a transzferár-ellenőrzések szerepe az önkormányzati adóellenőrzések során, olvasható a Deloitte közleményében.
Olvasónk egy új részlettel bővítette ki eredeti kérdését, amely így szólt: "Bérbeadott gépjármű esetében a bérleti szerződés alapján meghatározott időtartam lejárt. Ezt követően még több hónapon keresztül fizette a bérlő a bérleti díjat. Időközben megállapodott a bérlő és a bérbeadó, hogy a bérlő megvásárolja a gépjárművet. A bérleti időtartam végétől a vásárlás időpontjáig kifizetett összeget be lehet-e számítani a vételárba, s milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban?" Olvasónk most jelezte, hogy kapcsolt vállalkozás tagjairól van szó, és azt kérdezte: ebben az esetben is ugyanolyan lehetőségek vannak, vagy van más egyéb teendő is? Kérdéseire dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász válaszolt.
Kétrészes írásunk a szokásos piaci ár levezetését bemutató dokumentumok formai és tartalmi követelményeit ismerteti.
2018-tól új rendelet szabályozza a szokásos piaci ár levezetését bemutató dokumentum formai és tartalmi követelményeit. Írásunk – a korábbi szabályozással összehasonlítva – a legfontosabb elemeket vázolja.
Tisztelt Szakértő! Van két középvállalkozás, akik kapcsolt viszonyban vannak. Az egyikük bérleti díjat és közös költséget számláz tovább, a kapott számlán szereplő összegnél magasabb áron. Az ügylet szerintünk megállapított piaci értéke 2019-ben 50 millió forint alatt maradt. A piaci értéket összehasonlító árak módszerével állapítottuk meg. Két, hasonló tevékenységet folytató vállalkozás rendelkezésünkre bocsátotta a bérbeadó és bérlő között kialakult árakat. Az itt látható árak hasonlóak a bérbeadótól kapott számlák áraihoz. A bérlő speciális tevékenységet folytat, ennél több ügyletről a környéken nincs tudomásunk. A társasági adónál a két vállalkozás a piaci ár és a számlázott ár különbségével módosítja adóalapját. Az áfát mindkét fél a piaci árnál magasabb összegben kiállított számlák alapján vallotta be. Kérdésünk, hogy szükséges-e szakértő által készíttetni transzferár-nyilvántartást, vagy elegendő a piaci ár bizonyítására a fentiekben említett – két vállalkozás által rendelkezésünkre bocsájtott – dokumentum?
A szokásos piaci árat egyoldalú eljárás keretében megállapító határozatban megadott tartományban kijelölt szokásos piaci ár esetén a tartományon kívül alkalmazott ellenértéknél nemcsak a hozzá legközelebb eső szélső értékre, hanem a tartomány bármely elemére történhet korrekció – mondta ki Kfv.I.35.504/2018/6.számú határozatában a Kúria.
Tisztelt Lepsényi Mária! Az előző kérdésemhez kapcsolódóan, kérem további szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy az adózó hogyan határozza meg a szokásos piaci árat ingatlan értékesítés esetén. Létezik hiteles adatbázis erre vonatkozóan (NAV, KSH)? Válaszát ismételten előre is köszönöm!
Cégünk a dolgozók magáncélú személygépkocsi-használatának csak az üzemanyag-fogyasztását kívánja kiszámlázni. Az a kérdésünk, hogy cégünk hogyan jár el helyesen: – amikor a munkavállalók felé a megtett kilométerek alapján kiszámlázza a magánhasználatra jutó üzemanyag-felhasználás összegét, vagy – vizsgálja a szokásos piaci árat napi vagy havi szinten, és azt hárítja át, vagy – vizsgálja az említett aránytalanul alacsony ellenértéket a szokásos piaci árhoz képest, és ez alapján dönt számlázásról? Ez esetben mi számít szokásos piaci árnak, illetve mi számít aránytalanul alacsony ellenértéknek a szokásos piaci árhoz képest? Hogyan tudja cégünk vizsgálni a szokásos piaci ár és az aránytalanul alacsony ár (üzemanyagár) különbségét? Jól gondoljuk, hogy ha nem élhet a munkáltató előzőleg az áfalevonási jogával az üzemanyagra vonatkozóan az áfatörvény 124. § 1) bekezdés a) b) pontja alapján, akkor a továbbhárított üzemanyag felhasználás esetén az Áfa törvény 87. § b) pontja alapján nincs áfa felszámítási kötelezettségünk? Ha eltekintünk a szokásos piaci ár alkalmazásától, nincs bevétel növelő tényező sem? Előre is köszönjük segítségüket.
Tisztelt Szakértő! A kft. a magánszemély tulajdonosától bérel egy üzemcsarnokot (a tulajdonos adómentes számlákat állít ki a kft. felé). A csarnok felújításra szorul, ezt a bérbevevő fizeti ki. Köthető-e olyan bérleti szerződés, amely szerint a jelenlegi és jövőbeni felújítások, általános karbantartási munkák miatt jóval alacsonyabb a bérleti díj, mint a szokásos piaci ár? Mivel a bérbevevő fizeti a felújítás költségeit, el tudja-e teljesen számolni a költségeket, illetve tudja-e aktiválni, mint bérelt ingatlanon végzett beruházás? A bejövő számlákon szereplő áfa levonható-e, ha a bérlő áfás tevékenységet folytat? Köszönettel: Jancsó Katalin
Építőipari generálkivitelező cég tulajdonosa a saját házát is szeretné felépíteni. A könyvelője szerint abban az esetben építhet magának generálkivitelezőként 5 százalékos áfával, ha a saját házán is produkál hasznot a saját cégének. Igaza van a könyvelőnek? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
A cikk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) módosító – az Országgyűléshez T/00625 számon benyújtott – megszavazott törvényjavaslatban a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződések alapján meghatározott különbözet adóalapnál (egyenlegnél) történő figyelembevételére módosító szabályt értelmezi.
Sokszor felmerül a kérdés, hogyan kell meghatározni a kiadandó vagyont, ha egy szövetkezetből, gazdasági társaságból kilép a tag, és milyen adóvonzata van az adott szövetkezetre, társaságra és a kilépő tagra vonatkozóan.
A Magyar Közlöny 169. számában jelent meg a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet. A legfontosabb változásokat ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték