Tárgyi eszköz értékesítése kft. és vele kapcsolt viszonyban levő őcsg között

Megosztás Tetszik

Őstermelők családi gazdasága mezőgazdasági gépet vásárolna a vele kapcsolt viszonyban levő kft.-től. Milyen bejelentési kötelezettségük van, hogyan kell a szokásos piaci árat megállapítani, illetve a vállalkozásoknál mit kell tenni, ha az ügylet nem ezen az áron valósul meg? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: adott egy kft. és egy őstermelők családi gazdasága (őcsg). Az őcsg vezetője 75 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a kft.-ben. Ha jól tudom, így fennáll a kapcsolt vállalkozási viszony. A kft.-től tárgyi eszközöket (mezőgazdasági gépeket) vásárolna az őcsg. Ebben az esetben a szokásos piaci értéken kell értékesítenie a kft.-nek? Ellenkező esetben az értékesítési ár, illetve a szokásos piaci ár közötti különbség a cég esetében adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő tétel lesz? Az őcsg számára a szokásos piaci ártól eltérő vásárlás von-e bármit is maga után? A szokásos piaci ár összehasonlító árak módszerével való megállapításának megfelel az, ha pl. hirdetési felületeken gyűjti be a cég az információkat? Vagy esetleg egy mezőgazdaságigép-forgalmazó értékbecslése is alátámaszthatja a piaci ár megállapítását? Elég nehéz a független felek üzletét fellelni, nem beszélve, hogy ezen adatokat lehet a titoktartás miatt ki sem adják. Hogyan kell mindezt dokumentálni, hogy szabályos legyen? Mi van, ha nem találunk arról információt, hogy mennyi ezeknek a tárgyi eszközöknek a piaci ára? A kapcsoltsági viszonyt fenti esetben csak akkor kell a NAV felé jelenteni, ha az üzlet létrejön, vagy ezt állandó jellegűnek kell tekinteni akkor is, ha évekig nincs köztük üzlet, és a törzsadatokban szerepeltetni kell (NAV oldalán)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kft. és az őstermelők családi gazdasága valóban kapcsolt vállalkozások, mivel ugyanannak a személynek van mindkettőben meghatározó befolyása. Így a kft.-nek a tárgyieszköz-értékesítés kapcsán az őcsg-t be kell jelentenie az adóhatósághoz kapcsolt vállalkozásként.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény (szja-törvény) meghatározza a szokásos piaci ár fogalmát, így az őcsg-nek őstermelői bevételként az őstermelői tevékenység során előállított termékek szokásos piaci értékét kell figyelembe vennie. Amennyiben az őcsg a szokásos piaci ár alatt értékesít a kft.-nek, akkor az őcsg-nek bevételként a piaci árat kell bevallania.

A kft.-nél mint vevőnél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 47. § (10) bekezdése értelmében „az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.”

A piaci ár megállapítását összehasonlítható független árak módszerével kell elsődlegesen meghatározni. Ehhez ténylegesen megvalósult adásvételi ügyleteket, vagy független értékbecslő által megállapított értéket lehet alapul venni. A hirdetési ár nem megfelelő, mert az nem megvalósult ügylet.

A kapcsolt vállalkozások bejelentésre vonatkozóan a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. § tartalmaz szabályokat. Eszerint „az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.” Vagyis a kft.-nek csak akkor kell az őcsg-t kapcsoltként bejelenteni, amikor a gép kettejük között értékesítésre került. A dokumentációs követelményeket a 32/2017 NGM rendelet tartalmazza, de 50 millió forint alatt mentesség érhető el a formális dokumentáció alól. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az adózónak ne kellene tudni az ügylet piaci voltát bizonyítani.