Tárgyi eszköz értékesítése kft. és vele kapcsolt viszonyban levő őcsg között

  • adozona.hu

Őstermelők családi gazdasága mezőgazdasági gépet vásárolna a vele kapcsolt viszonyban levő kft.-től. Milyen bejelentési kötelezettségük van, hogyan kell a szokásos piaci árat megállapítani, illetve a vállalkozásoknál mit kell tenni, ha az ügylet nem ezen az áron valósul meg? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: adott egy kft. és egy őstermelők családi gazdasága (őcsg). Az őcsg vezetője 75 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a kft.-ben. Ha jól tudom, így fennáll a kapcsolt vállalkozási viszony. A kft.-től tárgyi eszközöket (mezőgazdasági gépeket) vásárolna az őcsg. Ebben az esetben a szokásos piaci értéken kell értékesítenie a kft.-nek? Ellenkező esetben az értékesítési ár, illetve a szokásos piaci ár közötti különbség a cég esetében adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő tétel lesz? Az őcsg számára a szokásos piaci ártól eltérő vásárlás von-e bármit is maga után? A szokásos piaci ár összehasonlító árak módszerével való megállapításának megfelel az, ha pl. hirdetési felületeken gyűjti be a cég az információkat? Vagy esetleg egy mezőgazdaságigép-forgalmazó értékbecslése is alátámaszthatja a piaci ár megállapítását? Elég nehéz a független felek üzletét fellelni, nem beszélve, hogy ezen adatokat lehet a titoktartás miatt ki sem adják. Hogyan kell mindezt dokumentálni, hogy szabályos legyen? Mi van, ha nem találunk arról információt, hogy mennyi ezeknek a tárgyi eszközöknek a piaci ára? A kapcsoltsági viszonyt fenti esetben csak akkor kell a NAV felé jelenteni, ha az üzlet létrejön, vagy ezt állandó jellegűnek kell tekinteni akkor is, ha évekig nincs köztük üzlet, és a törzsadatokban szerepeltetni kell (NAV oldalán)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kft. és az őstermelők családi gazdasága valóban kapcsolt vállalkozások, mivel ugyanannak a személynek van mindkettőben meghatározó befolyása. Így a kft.-nek a tárgyieszköz-értékesítés kapcsán az őcsg-t be kell jelentenie az adóhatósághoz kapcsolt vállalkozásként.

Rendelje meg webáruházunkban most 10% kiadói kedvezménnyel "Őstermelők, családi gazdaságok 2021" című kiadványunkat!
Az őstermelők működéséről, adózásáról szóló szabályozás jelentősen átalakult 2021 januárjától, új kategóriák és fogalmak jelentek meg. Jelen kiadványunk segít eligazodni abban, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak a különböző kategóriákra, hogyan kell kezelni a különféle adózási formákat, jogviszonyokat.
Részletek >>

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény (szja-törvény) meghatározza a szokásos piaci ár fogalmát, így az őcsg-nek őstermelői bevételként az őstermelői tevékenység során előállított termékek szokásos piaci értékét kell figyelembe vennie. Amennyiben az őcsg a szokásos piaci ár alatt értékesít a kft.-nek, akkor az őcsg-nek bevételként a piaci árat kell bevallania.

A kft.-nél mint vevőnél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 47. § (10) bekezdése értelmében „az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.”

A piaci ár megállapítását összehasonlítható független árak módszerével kell elsődlegesen meghatározni. Ehhez ténylegesen megvalósult adásvételi ügyleteket, vagy független értékbecslő által megállapított értéket lehet alapul venni. A hirdetési ár nem megfelelő, mert az nem megvalósult ügylet.

A kapcsolt vállalkozások bejelentésre vonatkozóan a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. § tartalmaz szabályokat. Eszerint „az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.” Vagyis a kft.-nek csak akkor kell az őcsg-t kapcsoltként bejelenteni, amikor a gép kettejük között értékesítésre került. A dokumentációs követelményeket a 32/2017 NGM rendelet tartalmazza, de 50 millió forint alatt mentesség érhető el a formális dokumentáció alól. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az adózónak ne kellene tudni az ügylet piaci voltát bizonyítani.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft. tag személyes közreműködés

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Személyszállító vállalkozás – sofőr alvállalkozó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Orvosok bértámogatása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close