Emelkedik a béren kívüli juttatásként adható Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatási összege, és annak meghatározott időben megfizetett részét nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho) – derül ki a 82. Magyar Közlönyben kihirdetett 140/2020. kormányrendeletből.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy magánszemély, akinek a munkaviszonyból származó jövedelme 2,5 millió forint, ezután a szocho meg lett fizetve. Ezen kívül van még 800 ezer forint jövedelme ingatlan-bérbeadásból. Ez összesen: 3,3 millió forint, mint összevont adóalapba tartozó jövedelem. Ezen kívül kapott még 1,5 millió forint osztalékot. A szociális hozzájárulás felső határa: 3 millió 576 ezer forint. Úgy olvassuk, hogy a szocho felső határánál az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket kell figyelembe venni. Tehát olyan jövedelmet is bele lehet venni, amely után nem fizettek szociális hozzájárulási adót? Jól értelmezzük? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! 1.) A munkavállaló kilépett április 10-én, a SZÉP-kártyája vendéglátás alszámlájára 160 ezer forintot kapott. A 10 000 Ft 1,18 szorosa után a 17,5% szociális hozzájárulási adót megfizette a munkáltató. 2020.04.21-től a keretek emelkedése miatt a 10 000 forint még beleférne a béren kívüli juttatások adózásába. Önrevízióval vissza lehet-e igényelni? 2.) A munkáltató április végén elutalja az egész évi SZÉP-kártya keretösszeget, akkor ez után a szocho 0%? Előre is köszönöm a válaszát!
Július 1-jétől 15,5 százalékra csökken a jelenlegi 17,5 százalékról a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérték – derül ki a 82. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 140/2020. számú kormányrendeletből. Ugyanez vonatkozik az szja-törvény szerinti külön adózó jövedelmek közül a szochofizetési kötelezettséggel terheltekre is.
Tisztelt Szakértő! Egy biztosított mezőgazdasági kistermelő előző évi támogatások nélküli bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, így az '58-as bevallásban az előző évi bevételének 20%-át alapul véve fizette meg a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási-, valamint a 10%-os nyugdíjbiztosítási járulékot, így szocho-fizetési kötelezettsége nincs. Szja-bevallásában a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozatával élt. Ebben az esetben a bevétel 4%-a után fizetendő szocho alapja csökkenthető az '58-as bevallásban bevallott 4 és 10%-os járulékfizetési kötelezettség alapjával? Ez a járulékalap a Tbj. szerinti járulékalapját képező összegnek minősül?
Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.
A kiva számításánál a hó közben belépő munkavállaló és a hó közben kilépett munkavállalók esetében hogyan lehet figyelembe venni a (9 FEOR ) szakképzettséget nem igénylő munkavállaló utáni kedvezményt? Szintén a hó közben belépő, vagy hó közben kilépő munkavállaló után hogyan lehet figyelembe venni a munkaerőpiacra lépő után járó kedvezményt? Olvasói kérdésekre dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász válaszolt.
Halasztható egyes adók megfizetése, továbbá adómérséklés is kérelmezhető – többek között ezekről a kormánydöntésekről számolt be Facebook oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni. Japán anyavállalat kirendelte a munkavállalóját munkavégzésre a magyar leányvállalatához, projekttámogatásra. A kirendelés ideje 3 év volt, vállalaton belüli áthelyezésről szóló összevont engedéllyel rendelkezik a munkavállaló. Azonban a magyarországi projekt tovább tart, mint 3 év, szükség van meghosszabbítani az engedélyét, de vállalaton belüli áthelyezés keretében 3 év a maximum kérhető időtartam, az idő letelte után munkavállalási célú összevont engedéllyel van lehetőség a munkát folytatni. A munkavállaló után továbbra is a japán anyacég fizetné a járulékokat, a biztosítást. Így, az új helyzetben magyar munkáltatói oldalról milyen járulékfizetési kötelezettségváltozás léphet fel, keletkezik-e biztosítási jogviszony, az szja-levonás mellett terheli-e a magyar céget járuléklevonási, szociálishozzájárulásiadó-, szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? Nagyon köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni szerzői jogdíj adózása esetén. Mi egy jogvédő iroda vagyunk és a színházaktól megkapott összegből fizetjük ki a szerzők jogdíjait, levonva a szja-t, kivéve a külföldön élő szerzők esetében mert ők nyilatkoztak, hogy külföldön adóznak a bevételük után, így nekik az összeget levonás nélkül utaljuk át. Szociális hozzájárulási adót azok után a szerzők után fizetünk meg és vallunk be akik esetében a színház részünkre ezt utalja. Abban az esetben ha a jogutód külföldön él, nem kérünk szochót, illetve abban az esetben sem, ha a jogutód nem nyilatkozott az adózásáról. Kérdésem: ezt helyesen tesszük, vagy minden esetben kell kérni a színháztól a szoc.hozzájárulást és nekünk minden jogutód után kell fizetnünk abban az esetben ha külföldön él is? Válaszát és segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésre, Ön ezt a választ adta: (https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_31_Reszveny_eladasa_es_osztalek_adoz_tdl) A részvények tőzsdén történt eladása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [szja tv. 67/A. §]. A befektetési szolgáltató által igazolt ügyleti nyereséget az adóévről benyújtandó bevallásban kell bevallani, a 15 százalék adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. Szochofizetési kötelezettség nem keletkezik [szocho tv. 5. §]. A szocho tv. 5. § (3) bekezdése értelmében a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére (BÉT) bevezetett részvény osztaléka nem esik szochofizetési kötelezettség alá. Az osztalékra vonatkozó részt megtaláltam a Szocho törvényben, amelyre Ön is hivatkozott, de sajnos nem találtam utalást a részvények eladása kapcsán felmerült 'árfolyamnyereség' szocho mentességére. Tudna adni pontos helyet a törvényben vagy máshol, hol találom a releváns szöveget? Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Ha a vállalkozás (kivás kft.) nem tartozik egyik kedvezményezett körbe (koronavírus kormányrendeletek) sem, akkor lehet kérni a 1. március bérekből levont járulékok és szja, 2. béren kívüli juttatások utáni szja és szocho, 3. negyedéves kiva, 4. havi áfa NAV felé történő elutalásának halasztását? Esetleg részletfizetés kérését? Előre is köszönjük a választ!
Tisztelt Szakértők! Online kereskedelmet folytató magyar tulajdonosú amerikai cég (Wyoming államban bejegyzett) adózásával kapcsolatban kérdezem: ha Magyarországra utalja az Amerikában már leadózott jövedelmet, akkor itt megfizeti a 15 százalék szja-t és a 17,5 százalék szocho-t? Ezt az aktuális évi szja-bevallásban vallja be? Nincs más teendője? Köszönettel:
A Szocho törvény 5. §. (3) bekezdése szerint, valamint a 19SZJA kitöltési útmutatója (145. oldal) szerint "Nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után." Ezen vitatkozom egy másik könyvelővel, mert szerintem kell. Bár a törvény betűje szerint nem kell. Megkérdeztem a NAV info vonalán, de ott nem tudtak választ adni. Szeretném tudni, hogy az Adózóna szakértője milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Köszönettel: Hortobágyiné
Tisztelt Szakértő! 2019 01.01 évben kiva szerinti adózásra áttért kft. a 2019-es nyereséggel lezárt adóévre osztalékfizetést hagyott jóvá. Így a 2019. adóév eredményéből 5 millió forint osztalékot kifizetését hagyták jóvá, melynek kifizetése 2020 februárjában megtörtént, ez a 2008-havi bevallásban szerepel is, ott a 15 százalék szja-levonás megtörtént , a szocho-kötelezettségről nyilatkozat került (a könyvelés felé) leadásra, melyben jelzik hogy a 2020. adóévben munkabérből származó jövedelmük eléri a 3 864e szocho-alapot, így az osztalék után ebbéli kötelezettségük nem keletkezik. Kérdésem az lenne, hogy így az osztalékfizetés (amely nem osztalékelőleg) jogszerű-e? És másik FONTOS kérdésem, hogy a jóváhagyott (és 2020 februárjában kifizetett) osztalékot melyik bevallásban kell szerepeltetniük? A 2019. évi elszámoló (2019KIVA) vagy a 2020. évi előleg (2020KIVA) bevallásban? Válaszát előre is megköszönve további tisztelettel: Szitás Imréné könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték