További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szja és szocho magánszemély külföldi munkavállalása esetén

  • adozona.hu
1

Magánszemély, akinek Magyarországon főállása (heti 40 órás) van, szeretne munkát vállalni Németországban, egy hónapig. Ez alatt a hónap alatt fizetés nélküli szabadságot venne ki a főállásában. Németországban adna számlát a szolgáltatásáról, mint adószámos magánszemély. Milyen adófizetési kötelezettsége van ez után a tevékenysége után? Hol fizeti meg az adót (szja, szocho)? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdésére általánosságban adható válasz, a foglalkoztatás körülményei ugyanis jelentősen befolyásolhatják az adó- és járulékkötelezettséget is.

Abban az esetben, ha a magánszemély fizetés nélküli szabadságon lesz, külföldi munkavégzésének ideje alatt Magyarországon nem lesz biztosított. Az Európai Unióban irányadó szabályozás értelmében a magánszemély ott lesz biztosított, ahol a munkát végzi. Ezért meg kell vizsgálni, hogy Németországban – a helyben érvényes szabályoknak megfelelően – keletkezik-e biztosítási jogviszony. A kérdésből nem lehet megállapítani, hogy milyen szerződés alapján fog Németországban tevékenykedni a magánszemély.

Abban az esetben, ha a magánszemélynek nem lesz foglalkoztatója, hanem önállóan végzi a tevékenységét, akkor meg kell vizsgálni, hogy ez a tevékenység Németországban telephely létrehozását eredményezi-e. Ez a tevékenység ismeretében szintén a német szabályok alapján, Németországban eldöntendő kérdés. Továbbá értelmezni kell a Németországgal megkötött kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény 7. cikkét is.

Ha az önállóan végzett tevékenység helyszíne nem tekinthető németországi telephelynek, akkor a jövedelem a magánszemély illetősége szerint, azaz Magyarországon adóztatható az önálló tevékenységből származó jövedelmekre irányadó szabályok szerint. Ha nem jön létre biztosítási jogviszony a számlázott munkával kapcsolatban, azaz Németországban nem kell járulékokat fizetnie a magánszemélynek, akkor, ha a jövedelem Magyarországon adózik, 17,5 százalék szochofizetési kötelezettség is keletkezik, mely a bevétellel szemben költségként elszámolható.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

A KRANKENKASSEN-ZENTRALE biztosan nem fogja német biztosítottá tenni a kérdésben szereplő adószámos magánszemélyt, hiába is kéri. Az viszont tény, hogy Magyarországon meg kell fizetni a járulékokat az ilyen jövedelem után.

Bár a kisadózás kilóg a nemzetközi egyezményekből, a német állam valószínűleg nem adóztatná meg a magyar magánszemélyt, ha kisadózna és számlát adna erről a rövid időszakról. Aztán szüneteltessen és ha nincs több megbízás, akkor két év után hagyja automatikusan megszűnni az egyéni vállalkozást.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X