Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely 2019.01.01-től kiva szerint adózik. A 2018-as eredménye szerint szeretne kivenni osztalékot. A jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A kérdésem: hogyan adózik? Mivel kivás, nem fizet szociális hozzájárulási adót, meg kell-e fizetnie a kivét után a szochót is, vagy csak szja-fizetési kötelezettsége lesz? Válaszát előre is köszönöm!
A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségét a kötelezett alapvetően három módon, fizetéssel, gyakorlati képzés szervezésével, illetve saját munkavállalók képzésével teljesítheti. Bármely megoldást is választja, az első lépés a pénzbeli kötelezettség meghatározása.
Ha bt. beltagjának havi 200 ezer forint nem önálló tevékenységből származó jövedelme van és a 2019-es év során 10 millió forint osztalékelőleget vesz ki, akkor kell-e fizetnie szociális hozzájárulást? És ha igen, mennyit? A havi 200 ezer forint után a bt. megfizeti a szociális hozzájárulást. Válaszukat előre is köszönöm! Zalka Ferenc
Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot. Kistermelői költséghányadot érvényesít. Meg kell-e fizetni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót a jövedelem után? A törvény szerint az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után kell megfizetni, de 4 millió forint alatt nem kell adóelőleget megállapítani. Ha kell fizetni, akkor mi lesz az alapja? Válaszát előre is köszönöm!
Társaságunk 2019. január 01-jétől a kiva hatálya alá tartozik. A 2019. április 17-étől, heti 40 órás, normál munkarendben foglalkoztatott munkavállalóra igazolást kaptunk a NAV-tól arra vonatkozóan, hogy a szocho tv. 11. § és 17. §-ában foglaltak figyelembevétele mellett adókedvezményt érvényesíthetünk. Ezt a kedvezményt a kiva alapjának csökkentéseként vehetjük figyelembe. Kérem szíves válaszukat arra, ha a foglalkoztatás időtartama nem éri el az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó 3 évet, akkor foglalkoztatóként terhel-e bennünket olyan kötelezettség, hogy az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnünk? Másik kérdésünk: heti 20 órás, a Szocho tv. 11. § és 17. §-ában foglalt kedvezményes foglalkoztatás esetében a kivaalapot a bruttó munkabérrel (havonta legfeljebb a minimálbérrel) csökkenthetjük, vagy csak havonta a minimálbér 50 százalékával? Köszönettel várom szíves válaszukat: Dúróné Sulyák Sára
Tisztelt Hunyadiné Szűts Veronika az "osztalék és szocho" kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy akkor, amikor az osztalékelőleg osztalékká válik, de nyugdíjas tagnak van havi 450 ezer forint megbízási jövedelme a cégénél, akkor is él az a szabály, hogy a magánszemélynek kell a 2019. évről benyújtott bevallásában bevallani és megfizetnie? Válaszát köszönöm! Reményik Anikó
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja év elején osztalékot vett fel, mellyel elérte a minimálbér huszonnégyszereséig megfizetendő szociális hozzájárulási adó maximumát. A béréből továbbra is meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben év közben meg kell fizetni, év végén visszaigényelheti azt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2019. év folyamán 1,5 millió forint osztalék kifizetését határozta el a társaság magánszemély tulajdonosa részére. A magánszemély másik társaságban várhatóan éves szinten 4 millió 680 ezer forint munkabért fog kapni egy kivás társaságtól. Kérdésem az lenne, hogy kell-e az osztalék után szochót fizetni? Ha nem, akkor nyilatkozhat-e, hogy a jövőben elért jövedelmei alapján éves szinten várhatóan nem kell szochót fizetnie? Köszönettel: Budai Krisztina
2019 év májusában jóváhagyott osztalék szochója hogyan alakul egy estleges évközbeni adócsökkentés esetén: 1. Közgyűlés napja : 2019 május 30. Osztalék tényleges kifizetése szoc.hj csökkentése után (pl. szeptember 1-én) 2. Osztelékelőleg fizetés 2019 április, Közgyűlés napja 2019 május 30. Jóváhagyott osztalék és az előleg különbözetének kifizetése a szoc. hj. csökkentése után (pl. szeptember 1) Válaszát köszönettel várom!
Tisztelt Szerkesztő! A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak a betegszabadság idejére fizetett díja beszámítható-e a szociális hozzájárulási adó, illetve a kiva alapjánál?
Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?
Tisztelt Szakértő! A cég kivásként adózik. Egyik tulajdonosa nyugdíjasként munkaviszonyban áll a céggel. Osztalékot szeretne kivenni, de nem világos, hogy az osztalék utáni szochót hogyan kell esetében megfizetni. A cég a kiva miatt egyáltalán nem fizet szochót, és mint nyugdíjasnak, a munkavállalónak sem kell szochót fizetnie. Ebben az esetben hogyan működik a szochohatár? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Adózóna! Kérdésem a 1958-as bevallás kiöltésére irányul. Mezőgazdasági őstermelő ügyfelem éves árbevétele (támogatással együtt) 25 773 611 Ft. Ez után az új jogszabály szerint, ha 5 fős családi gazdálkodásban vannak és átalányadózásban adóznak, akkor mennyi szochofizetési kötelezettségük lesz? Valamint a 1958-as bevallást eddig a két felnőttre adtuk le negyedévente, akkor ez a továbbiakban marad ugyanúgy, csak ki kell tölteni a nyomtatványon a szociális hozzájárulás mezőt? Várom mihamarabbi válaszát!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az őstermelő szocho 2019 évi negyedéves bevallás adóalapjához. Jól értelmezem-e a 4 000 000 forint alatti bevételnél nemleges nyilatkozatosnak: Például támogatással együtt a bevétele 4 600 000 Ft, akkor 4 600 000 X 0.04 = 184 000 forint után kell a 19.5% szochot fizetni egész évre, a negyedéves bevallásban az 1/4-et kell figyelembe venni? A másik meghaladta a 4 000 000 forintot, de jövedelme nem keletkezett, mivel a 40%-os költségáltalány elvitte – nulla az eredmény. Itt mi lesz az alap? Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel: Kutasi G.
Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha például 2019 áprilisában kerülne sor az osztalék kifizetésére, és a magánszemély a fentebb említett nyilatkozatot adná le a kifizető részére, de a munkabérének bruttó összege majd csak a 2019. májusi munkabérrel haladja meg a 149 ezer forint 24-ét, akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után? Vagy csak abban az esetben nem kell, ha már meghaladta a határt? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték