Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1887 találat a(z) szocho cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném segítséget. Egy magánszemély 2 másik taggal együtt 200-200-200 ezer forintos üzletrésszel kft. tulajdonosok. Az egyik tag 1 300 000 forintért eladja üzletrészét, így mindkét tag egyesével 300+300 ezer forinttal lesznek tulajdonosok. (Ugyebár 100 000 forintos üzletrészt vásároltak igy 650 000 forintért egyenként.) Majd 3000 millió forintra emelik a kft. törzstőkéjét az eredménytartalékból. 2019-ben ügyfelem (az egyik tag) névértéken 1,5 millió forintért eladja üzletrészét egy másik magánszemélynek. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy ebben az esetben értékpapír-átruházásból származó jövedelme keletkezik, és az adó alapja az 1 200 000 Ft(az eredménytartalékból emelés miatt)? Ebben az esetben is van szocho-fizetési kötelezettsége a magánszemélynek persze a törvényben meghatározott összeghatár alapján (2019-ben 3 576 000)? Köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrész-eladásából nyereségem keletkezett. Jól tudom, hogy az szja-bevallás 181. sorában árfolyamnyereségből származó jövedelemként kell bevallanom, és 15 százalék szja és 17,5% szocho terheli? Az adó alapja 100% vagy 85%? A szochót mely soron vallom be? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Köszönöm az azonos című kérdésemre adott választ! Annyi kiegészítést szeretnék még kérni, hogy a 9 millió forint adóköteles jövedelem után szociális hozzájárulási adót is kell-e fizetni, illetve azt, hogy ha ügyfelem 2019. évben a befolyó összegből lakóingatlant vásárolt, érvényesíthet-e bármilyen kedvezményt? Megtisztelő válaszát köszönöm!

    Cikk

    Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek, hogy egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításairól. A javaslat biztosítja, hogy a fejlesztési tartalék összegét az egész adózás előtti nyereségből le lehet írni. Emellett azokat az adókönnyítő intézkedéseket is tartalmazza, amelyek csak úgy tudnak érdemi segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, ha a veszélyhelyzetet követően is hatályban maradnak.

    Kérdés

    Egy kft. magánszemély tulajdonosa értékesíti az üzletrészét egy másik magánszemélynek. Ha jól gondolom, akkor a vételár szokásos piaci értéket meg nem haladó része árfolyamnyereségből származó jövedelem, míg az afölötti rész egyéb jövedelem. Két kérdésem lenne: 1.) Mi minősül szokásos piaci értéknek (saját tőke?)? 2. A magánszemély eladónak hogyan és mikor kell megfizetnie a keletkezett jövedelem utáni szja-t, illetve szochót?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetője, mivel egyéni vállalkozó is, 2019-ben egyéni vállalkozóként havonta a minimálbér 112.5%-a után bevallotta és megfizette a szociális hozzájárulási adót (havi 32.687 Ft-ot 1-6 hónapra, és havi 29.334 Ft-ot 7-12 hónapra.) Kivétet nem számolt el, így szja-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.. 2019-ben 24.400.000 Ft osztalékot kapott egy kft-től, mely után a kifizető levont 3.576.000 Ft szociális hozzájárulási adót ( a felső határig). Kérdésem az lenne, hogy a 19SZJA bevallásban a vállalkozó visszaigényelheti-e az egyéni vállalkozóként megfizetett 372.126 Ft szociális hozzájárulási adót, mivel az osztalékjövedelem után megfizette a szochót a felső határig, 3.576.000 Ft-ot, vagy a határ számításánál az egyéni vállalkozóként fizetett szochót nem kell számításba venni? Köszönettel: Erdélyi Andrea

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Surányi Imréné 2020.04.24-én megjelent cikkéhez kapcsolódik két kérdésem. 1. A szocho mentesség kezdő napját a cikk írója 04.22-ben jelölte meg. A rendelet hatályba lépése véleményem szerint 04.29. Mikortól alkalmazható a szocho mentesség? 2. Jól gondolom-e, hogy a szochomentességi időszakban a kiva alatt adózóknak nem kell a kivát megfizetniük? Molnár Anikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy magánszemély, akinek a munkaviszonyból származó jövedelme 2,5 millió forint, ezután a szocho meg lett fizetve. Ezen kívül van még 800 ezer forint jövedelme ingatlan-bérbeadásból. Ez összesen: 3,3 millió forint, mint összevont adóalapba tartozó jövedelem. Ezen kívül kapott még 1,5 millió forint osztalékot. A szociális hozzájárulás felső határa: 3 millió 576 ezer forint. Úgy olvassuk, hogy a szocho felső határánál az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket kell figyelembe venni. Tehát olyan jövedelmet is bele lehet venni, amely után nem fizettek szociális hozzájárulási adót? Jól értelmezzük? Köszönjük szépen a segítséget!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 1.) A munkavállaló kilépett április 10-én, a SZÉP-kártyája vendéglátás alszámlájára 160 ezer forintot kapott. A 10 000 Ft 1,18 szorosa után a 17,5% szociális hozzájárulási adót megfizette a munkáltató. 2020.04.21-től a keretek emelkedése miatt a 10 000 forint még beleférne a béren kívüli juttatások adózásába. Önrevízióval vissza lehet-e igényelni? 2.) A munkáltató április végén elutalja az egész évi SZÉP-kártya keretösszeget, akkor ez után a szocho 0%? Előre is köszönöm a válaszát!

    Cikk

    Július 1-jétől 15,5 százalékra csökken a jelenlegi 17,5 százalékról a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérték – derül ki a 82. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 140/2020. számú kormányrendeletből. Ugyanez vonatkozik az szja-törvény szerinti külön adózó jövedelmek közül a szochofizetési kötelezettséggel terheltekre is.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy biztosított mezőgazdasági kistermelő előző évi támogatások nélküli bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, így az '58-as bevallásban az előző évi bevételének 20%-át alapul véve fizette meg a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási-, valamint a 10%-os nyugdíjbiztosítási járulékot, így szocho-fizetési kötelezettsége nincs. Szja-bevallásában a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozatával élt. Ebben az esetben a bevétel 4%-a után fizetendő szocho alapja csökkenthető az '58-as bevallásban bevallott 4 és 10%-os járulékfizetési kötelezettség alapjával? Ez a járulékalap a Tbj. szerinti járulékalapját képező összegnek minősül?

    Cikk

    A kiva számításánál a hó közben belépő munkavállaló és a hó közben kilépett munkavállalók esetében hogyan lehet figyelembe venni a (9 FEOR ) szakképzettséget nem igénylő munkavállaló utáni kedvezményt? Szintén a hó közben belépő, vagy hó közben kilépő munkavállaló után hogyan lehet figyelembe venni a munkaerőpiacra lépő után járó kedvezményt? Olvasói kérdésekre dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász válaszolt.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Munkaviszonyban dolgozó ügyvezető jelenléti ívét ki igazolhatja?

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Egyszerűsített foglalkoztatás 120 napon felül

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Dolgozói futócsapathoz edző igénybevételének adózása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media