1521 találat a(z) szocho cimkére
Nyugdíjas osztaléka 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy nyugdíjas munkavállaló havi jövedelme 2019-ben eléri a minimálbér kétszeresét, az osztalékát fogja terhelni szocho-kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Belépés katába
Kérdés
Egyéni vállalkozó szeretne 2019.01.01. napjától katás lenni, de van egy fő alkalmazottja is. A kérdésem az, hogy az alkalmazott után is a kata szabályai szerint kell adózni, vagy a kapott bér után kell leróni a közterheket (szja, járulék, szocho)?
Nyugdíjas megbízási szerződése és járulékai
Kérdés
A nyugdíjas megbízási szerződése szochoköteles vagy sem 2019-ben, s a megbízási szerződések tekintetében lesz-e változás 2018-hoz képest?
Saját jogú nyugdíjas kivás cégnél III.
Kérdés
A válasza akkor azt jelenti-e, hogy ha kivás cégnél a kiegészítő tevékenységet folytató tag jövedelme, vagy a szintén kivás cégnél alkalmazott nyugdíjas összevont jövedelme éves szinten eléri a minimálbér 24-szeresét, akkor a neki kifizetett osztalékot nem terheli a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó?Köszönöm.
Öregségi nyugdíjas munkaviszonya melletti osztalék adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az öregségi nyugdíjas 2019. évi munkaviszonya alapján kifizetett béréből kizárólag a 15 százalékos szja-t kell vonni, és a bért nem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás sem. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafus (1) bekezdése szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő szochofizetési kötelezettség alól az 5. paragrafus (1) bekezdés g) pontja mentesíti az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyt. Az 1. paragrafus (5) bekezdés a)–e) pontjai esetében – tehát az osztalék esetében is – az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevont adóalapba tartozó jövedelme (1. § (1) bekezdés) és az osztalékjövedelme (1. § (5) bekezdés c) pont) a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Ha az öregségi nyugdíjas munkaviszonyban például havi 500 ezer forintos összevonandó jövedelemre tesz szert, ez évi 6 millió forint munkajövedelem, amely szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget egyébként nem keletkeztet. Ha ebben az évben osztalékjövedelmet is realizál, akkor már a munkajövedelme eleve meghaladja a minimálbér 24-szeresét, tehát az osztalékjövedelmet egyáltalán nem terheli szociális hozzájárulási adó. Ha így van, akkor az öregségi nyugdíjas a saját cégéből az osztalékot is ki tudja venni szocho nélkül, ha a munkaviszonyában legalább a minimálbér 24-szeresét jövedelemként az adóévben realizál? Köszönöm a segítségét.
Saját jogú nyugdíjas kivás cégnél II.
Kérdés
Az azonos című kérdésemre adott válaszban nem szerepelnek az osztalékból fizetendő adók (gondolok elsősorban a szociális hozzájárulási adóra) a két esetben. Köszönöm.
Gyed alapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1.) A főállású egyéni vállalkozó vállalkozói kivétként 276 ezer forintot vesz ki havonta. Ez esetben a szochót és a levonandó járulékot a 276 ezer forint után fizeti? 2.) Az egyéni vállalkozás előtt több mint 2 évet munkaviszonyban töltött. A csed és a gyed alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a munkaviszonyt is figyelembe veszik? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó 2018. évi jövedelme utáni eho vagy szocho?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás esetén (szakképzettséget igényel a főtevékenység) 2018. évben valószínűsíthető, hogy az adózás előtti eredménye 5 millió forint lesz. Ebből a vállalkozói adó 9 százalék, az szja 15 százalék, és ehót vagy szochót kell az osztalékadó-alap után fizetni, amit természetesen 2019-ben kell majd utalni 05. 20-áig? Válaszukat előre is köszönöm: Varga Mónika
Osztalék adózása 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. kiegészítő tevékenységű tagja, heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik a saját kft.-ben, havi 500 ezer bruttó bérjövedelme van. 2019-ben a nyugdíjas munkaviszonyból származó jövedelméből csak 15 százalék szja levonást kell eszközölni. A kft .munkaviszonyban lévő tagja 2 millió forint osztalékot kíván felvenni 2019-ben. Kérdésem az, hogy ebben az esetben az szja-n kívül lesz-e más adófizetési kötelezettsége, ha nyilatkozik, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, 2019-ben? Mielőbbi szíves válaszukat várom, köszönettel.
Ki fizeti a 19,5 százalékot?
Kérdés
1.) A nyugdíjas dolgozótól nem kell vonni egyéni járulékot, viszont arról sehol nem lehet írást találni, hogy a 19,5 százalékot kell fizetni a munkáltatónak vagy sem? 2.) 2018-ban osztalékelőleget vesz ki a kft. tagja, most csak az szja-t kell fizetni utána. 2019-ben megszűnik az eho, helyette a 19,5 százalék szocho lesz. Az osztalékelőleg 2019-ben válik osztalékká. Kell-e fizetni utána szochót az eho helyett vagy sem?
Nyugdíjas munkavállalónak kifizetett osztalék adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019-ben kifizetendő osztalék adózásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. A kft.-ben a nyugdíjas tulajdonos munkaviszonyban van foglalkoztatva. A havi bruttó jövedelme 400 ezer forint. A szochotörvény változása értelmében minden az szja-törvény szerint összevonás alá eső jövedelem a szocho alapjába számít. A szochót a minimálbér 24-szereséig kell megfizetni. A nyugdíjas részére kifizetett munkabér azonban mentesül a szochofizetési kötelezettség alól, viszont már év közben meg fogja haladni a minimálbér 24-szeresét. Ha év végén osztalékkifizetés történik a részére, az osztalék után kell-e neki szochót fizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Virtuálisan levont járulék költségkénti elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem, aki kft.-jének a vezetője, 2009.01.01-től nyugdíjas lett. Ezt a nyugdíjat 2012.01.01-től "szolgálati járandóság"-nak minősítették át, és attól kezdve kötelezővé tette a törvény, hogy a garantált minimálbér után valamennyi levonást fizesse meg a cég. Ez nemcsak szochóra és szakképzési hozzájárulásra vonatkozik, hanem a nem létező bérből eszközölt 18,5%-ra is, ami 2018-ban havi 41 064 forint. Kérdésem: mivel az ügyvezető bére 0 forint,az összes levonás költségként elszámolható-e? Nem egységes állásfoglalást olvastam erről az internetes fórumokon Válaszát köszönöm.
Áttérés kivára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. szeretne 2019.01.01-től áttérni a kiva szerinti adózásra. 22 alkalmazottja van, a bérköltsége kb. 60 millió forint. 19 alkalmazottra szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vehető figyelembe (mezőgazdasági munkakör). Jelentős értékű tárgyieszköz-állománnyal rendelkezik, melynek adótörvény szerinti nettó értéke 282 millió forint, a számviteli törvény szerinti pedig 394 millió forint. Osztalékkifizetés nem történik, elhatárolt veszteség nincs, az adózás előtti eredmény kb. 1 millió forint minden évben. Érdemes-e ebben az esetben áttérnie a kivára? Köszönettel: Nagyné
Vállalkozói kivét után fizetendő járulékok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. közreműködő tagja a garantált bérminimum szerinti tagi jövedelmet vesz fel. Meg kell-e fizetnie ez esetben a mindenkori garantált bérminimum másfélszerese után az Egészségbiztosítási Alapot megillető (8,5 százalék) járulékot, vagy csak a minimálbér másfélszerese után? A kérdésem a szochóra is vonatkozik. Köszönettel: Moleszka
Szocho-változás 2019
Kérdés
2019-től az a magyar állapolgár, aki külföldi kifizetőtől jövedelmet szerez – ami Magyarországon nem járulékköteles – az után itthon a magyar állapolgár köteles megfizetni a szochót. Jól értelmeztem-e? Itt.olvastam az Önök oldalán a 2019-es változások között: "Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől Tbj. szerinti járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, akkor kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ami a természetes személyt terheli". Várom válaszukat. Köszönöm szépen.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
