További témák

Késik a munkáltató a bérfizetéssel: ne kövesse el ezt a hibát!

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Jóval ritkábban ugyan, mint 20-30 évvel ezelőtt, de manapság is előfordul, hogy adott vállalkozás valamilyen okból nem képes az esedékesség időpontjában eleget tenni munkabérfizetési kötelezettségének. Ebben az esetben szinte „következetesen” előforduló hiba, hogy mégis úgy készíti el a munkáltató a havi járulékbevallását, mintha időben kifizette volna a bért. Ez helytelen eljárás.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 50. paragrafusának (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban juttatott, járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni, és a megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban (2017. évi CL. törvény) meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az adóhatóságnak.

Ha ténylegesen nem történik meg a kifizetés – a minimális adó- és járulékfizetésre kötelezett társas vállalkozó kivételével – a foglalkoztatónak az ennek megfelelő adattartalommal kell a bevallást benyújtania. A Tbj. említett szakaszának (5) bekezdése – miszerint a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges – nem erre az esetre vonatkozik.

Tény, hogy a társadalombiztosítási szabályok nem tartalmaznak külön előírásokat a vázolt helyzetre, illetve az sem rendezett, hogy ez a „fizetés nélküli” állapot meddig állhat fenn. A munkabér nem fizetése megalapozhatja ugyan a dolgozó azonnali hatályú felmondását, de előfordul, hogy erre nem kerül sor, ez az állapot hónapokig, évekig tart.

Az érintett biztosítása a kérdéses időtartam alatt fennáll, egészségügyi szolgáltatásra is jogosult. Nyugdíjalapjául szolgáló jövedelmet, illetve szolgálati időt azonban csak akkor szerez, ha az őt megillető díjazásához ténylegesen hozzájut. Ugyanez vonatkozik a bíróság által megítélt munkabérre is azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtását segítő 168/1997. kormányrendelet 58. paragrafusának (1) bekezdése értelmében szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapításáig telt el.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a vonatkozó járulékszabályokat, külön kitérve a nyugdíjmegállapítást érintő kérdésekre is!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X