Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági kistermelőnek 2019. évben (a 40 százalékos kistermelői költségátalány elszámolása után) nem keletkezett jövedelme. Egyéb jövedelme sem volt. Járulékait mezőgazdasági kistermelőként fizeti (10+4%). Kell-e szociális hozzájárulási adót fizetnie 2019. évre? Válaszát előre is köszönöm szépen!
Tavaly amerikai cégtől kaptam pénzt önálló tevékenység után, aláírattak velem egy W-8BEN űrlapot és nem vontak adót. A NAV szerint ebben az esetben a kifizető köteles a szocho megfizetésére, azonban az oldal szerződési feltételeiben az áll, hogy én kötelességem az összes adó befizetése. Ilyenkor mi a teendő?
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő 2019.03.19-ével kezdte meg tevékenységét. Így kezdő őstermelőként a szochot a minimálbér után megállapította, bevallotta és befizette. Az első és második negyedévben ez fel is került az adófolyószámlájára. A harmadik negyedévben is megállapította, bevallotta és megfizette. A harmadik negyedévben viszont már nem írták neki elő, tehát ez ott van neki többletként. 11.01-ével elhelyezkedett, így a T1041-es nyomtatványon ezt bejelentette, és a minimálbér után már csak a 10 hóra fizetett járulékot a szochot már nem is vallotta be csak megállapította és megfizette. Nem volt az év minden napján biztosított mezőgazdasági őstermelő. A bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, tehát nem kell neki bevallást adni az őstermelésből származó bevételéről. Vissza lehet-e kérni ebben az esetben az első két negyedévi bevallott szochot, vagy csak a túlfizetést lehet visszakérni és a 19,5 százalék és a 17,5 százalék közötti különbözetet? Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál bérként adózó készpénz cafetériát juttatunk. Kérdésem, hogy mely törvényekben találom meg az adózási szabályait? Nyugdíjas dolgozó esetén csak szja-t kell levonni és nem kell szochot fizetni utána? Vannak olyan dolgozóink, akik a minimálbér fölött ekho szerint adóznak, akkor ez is így adózik? Jelen esetben pedig a koronavírus-járványra tekintettel szocho- és járulékkedvezményt kaptunk a kormánytól, akkor az erre is vonatkozik?
Tisztelt Szakértő! Kormányrendelet szerint 2020.04.22-től 2020.06.30-ig szochomentes a SZÉP-kártya. Ami kérdés felmerül, hogy az április havi munkabérrel együtt utalt SZÉP-kártya-támogatás összege – az utalás május 5-6. – mentes-e vagy sem, illetve április 22-étől április 30-áig meg kell-e osztani a SZÉP-kártya-támogatás összegét, vagy a teljes SZÉP-kártya összege mentes? Erre vonatkozóan eddig még nem kaptunk sehonnan megfelelő választ. Ebben kérnénk – amennyiben lehet, gyors – válaszát.
"Jó tudni, hogy a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg [Öpt. 50/B §] után a befizetéskor sem a befizetőnek, sem a pénztártagnak nem kell adót fizetnie, viszont az ilyen szolgáltatás igénybevételekor a magánszemélynek a szolgáltatás értékének megfelelő adóköteles, az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelme keletkezik, amely után 2020. június 30-áig 0,85x(0,15 szja+0,175 szocho)=27,6 százalék, július 1-jétől 0,87x(0,15 szja+0,155 szocho)=26,5 százalék közterhet kell fizetnie." Kivás cég esetén, jún. 30-áig 17,5 százalék szocho helyett elég 11 százalékot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném segítséget. Egy magánszemély 2 másik taggal együtt 200-200-200 ezer forintos üzletrésszel kft. tulajdonosok. Az egyik tag 1 300 000 forintért eladja üzletrészét, így mindkét tag egyesével 300+300 ezer forinttal lesznek tulajdonosok. (Ugyebár 100 000 forintos üzletrészt vásároltak igy 650 000 forintért egyenként.) Majd 3000 millió forintra emelik a kft. törzstőkéjét az eredménytartalékból. 2019-ben ügyfelem (az egyik tag) névértéken 1,5 millió forintért eladja üzletrészét egy másik magánszemélynek. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy ebben az esetben értékpapír-átruházásból származó jövedelme keletkezik, és az adó alapja az 1 200 000 Ft(az eredménytartalékból emelés miatt)? Ebben az esetben is van szocho-fizetési kötelezettsége a magánszemélynek persze a törvényben meghatározott összeghatár alapján (2019-ben 3 576 000)? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrész-eladásából nyereségem keletkezett. Jól tudom, hogy az szja-bevallás 181. sorában árfolyamnyereségből származó jövedelemként kell bevallanom, és 15 százalék szja és 17,5% szocho terheli? Az adó alapja 100% vagy 85%? A szochót mely soron vallom be? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Köszönöm az azonos című kérdésemre adott választ! Annyi kiegészítést szeretnék még kérni, hogy a 9 millió forint adóköteles jövedelem után szociális hozzájárulási adót is kell-e fizetni, illetve azt, hogy ha ügyfelem 2019. évben a befolyó összegből lakóingatlant vásárolt, érvényesíthet-e bármilyen kedvezményt? Megtisztelő válaszát köszönöm!
Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek, hogy egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításairól. A javaslat biztosítja, hogy a fejlesztési tartalék összegét az egész adózás előtti nyereségből le lehet írni. Emellett azokat az adókönnyítő intézkedéseket is tartalmazza, amelyek csak úgy tudnak érdemi segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, ha a veszélyhelyzetet követően is hatályban maradnak.
Egy kft. magánszemély tulajdonosa értékesíti az üzletrészét egy másik magánszemélynek. Ha jól gondolom, akkor a vételár szokásos piaci értéket meg nem haladó része árfolyamnyereségből származó jövedelem, míg az afölötti rész egyéb jövedelem. Két kérdésem lenne: 1.) Mi minősül szokásos piaci értéknek (saját tőke?)? 2. A magánszemély eladónak hogyan és mikor kell megfizetnie a keletkezett jövedelem utáni szja-t, illetve szochót?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetője, mivel egyéni vállalkozó is, 2019-ben egyéni vállalkozóként havonta a minimálbér 112.5%-a után bevallotta és megfizette a szociális hozzájárulási adót (havi 32.687 Ft-ot 1-6 hónapra, és havi 29.334 Ft-ot 7-12 hónapra.) Kivétet nem számolt el, így szja-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.. 2019-ben 24.400.000 Ft osztalékot kapott egy kft-től, mely után a kifizető levont 3.576.000 Ft szociális hozzájárulási adót ( a felső határig). Kérdésem az lenne, hogy a 19SZJA bevallásban a vállalkozó visszaigényelheti-e az egyéni vállalkozóként megfizetett 372.126 Ft szociális hozzájárulási adót, mivel az osztalékjövedelem után megfizette a szochót a felső határig, 3.576.000 Ft-ot, vagy a határ számításánál az egyéni vállalkozóként fizetett szochót nem kell számításba venni? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Cím! Surányi Imréné 2020.04.24-én megjelent cikkéhez kapcsolódik két kérdésem. 1. A szocho mentesség kezdő napját a cikk írója 04.22-ben jelölte meg. A rendelet hatályba lépése véleményem szerint 04.29. Mikortól alkalmazható a szocho mentesség? 2. Jól gondolom-e, hogy a szochomentességi időszakban a kiva alatt adózóknak nem kell a kivát megfizetniük? Molnár Anikó
Emelkedik a béren kívüli juttatásként adható Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatási összege, és annak meghatározott időben megfizetett részét nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho) – derül ki a 82. Magyar Közlönyben kihirdetett 140/2020. kormányrendeletből.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy magánszemély, akinek a munkaviszonyból származó jövedelme 2,5 millió forint, ezután a szocho meg lett fizetve. Ezen kívül van még 800 ezer forint jövedelme ingatlan-bérbeadásból. Ez összesen: 3,3 millió forint, mint összevont adóalapba tartozó jövedelem. Ezen kívül kapott még 1,5 millió forint osztalékot. A szociális hozzájárulás felső határa: 3 millió 576 ezer forint. Úgy olvassuk, hogy a szocho felső határánál az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket kell figyelembe venni. Tehát olyan jövedelmet is bele lehet venni, amely után nem fizettek szociális hozzájárulási adót? Jól értelmezzük? Köszönjük szépen a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték