Van egy kft., ahol a cégvezető tulajdonos, egyben kiegészítő őstermelő is. A kft.-nél munkaviszonyban látná el a feladatát. Teljes munkaidőre kell jelenteni, vagy kevesebbre is lehet, mert egyébként még nincs annyi teendője, hogy kitenné a heti 40 órát?
T. Adózóna szakértői! Munkajogi kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Női munkavállalónkkal határozott idejű szerződést kötöttünk 2016.01.04-től 2016.12.31-ig. Mivel 1953-as születésű 2012.12.01-től korhatár előtti ellátásban részesülhetett. 2016.06.13-án elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, ezért ettől a naptól öregségi nyugdíjat igényelt. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tájékoztatása szerint, ebben az esetben nem kell a dolgozó munkaviszonyát megszüntetnünk. Nem kérték a kilépő igazolásokat, csak egy jövedelemigazolást kellett kiállítani ahhoz, hogy megállapítsák az öregségi nyugdíjat. Kérdésem: 1. Helyesen tájékoztatott az Igazgatóság ? Tudomásom szerint, azon a napon, amikortól az öregségi nyugdíjat megállapítják, nem állhat az illető munkaviszonyban. 2. Új munkaszerződést kell vele kötnünk, vagy elég módosítani az előzőt ? 3. A munkaügyi programunk a jogviszony változást csak úgy tudja kezelni, hogy lezárom a munkaviszonyt, /1101/ és az új dátummal megnyitom az újat. /nyugdíjas jogviszony - 3110/ Tehát, mintha kilépne a dolgozó és ismét belépne. Így jelentettem le a NAV felé a T1041-es nyomtatványon. Pedig ez így nem igaz. Nem tudom, hogy kellett volna helyesen jelentenem ! Nagyon köszönöm segítségüket. F.E.
További kérdésem lenne a bt.-beltag szochokedvezményére vonatkozóan: bt.-beltag mely esetben lehet munkaviszonyos? Máshol is dolgozik alkalmazottként.
Egy vállalkozás 2016. július 31-ével megszűnik, az üzlet, amelyben egy munkavállaló dolgozott, bezár. A munkavállalónak július 1-jével felmondtak. Munkaviszonya alapján részére 4 havi felmondási idő jár, melyből egy hónapot (a júliust) le kell dolgoznia, a további három hónapra felmentették a munkavégzés alól. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a munkavállaló a felmentés ideje alatt elhelyezkedhet-e másik munkáltatónál augusztus 1-jétől?
Tisztelt Szakértő! Egy, kisbuszokkal személyszállítást végző vállalkozásról van szó, belföldi és nemzetközi megbízásokat is teljesít. Az állandó munkavállalók mellett pár napos megbízással is alkalmaz sofőröket a csúcsidőszakokban. Megfelelő-e, ha az alkalmanként megbízott sofőrökkel a következő módon szerződik egy 8 napos (külföldi) kiküldetés esetén? Egyszerűsített foglalkoztatás 5 napig, majd 1 napos határozott idejű munkaszerződés és 2 napig ismét egyszerűsített foglalkoztatás. Szabályos-e ez a megoldás vagy szabálytalannak minősülhet – rendeltetésellenes joggyakorlás miatt? Megbízási szerződés köthető-e a munkavállalóval erre a munkára? Van-e jelentősége a külföldön történő munkavégzésnek ebben a példában? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S.G.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nyugdíjas ügyvezetője megbízásban látja el a tevékenységét, így e jogviszonyára tekintettel társas vállalkozónak minősül (személyes közreműködése kapcsán csak június hónaptól). Mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozót a T1041-es nyomtatványon nem kellett bejelenteni. Tudtommal, ha e jogviszonya mellett 40 órás munkaviszonyban áll és egy másik társaságban is közreműködik (elegendő lenne az egyik feltétel teljesülése), akkor itt már nem kell megfizetni utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Kell-e ez esetben 08-as bevallást beadni, ha a vállalkozásnak egyébként nincs más biztosítottja és egyéb szja, járulék kötelezettsége sem? Köszönettel
Ugyan már huszonnégy éve él a betegszabadság intézménye, de még mindig sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy kinek, mikor és milyen mértékben jár a betegszabadság, s milyen feltételek mellett, mikor, és milyen mértékben jogosult valaki táppénzre. Cikkünkben részletezzük a tudnivalókat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az ügyvezető (magyar állampolgár magyar lakcímmel), aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit A1-es igazolást hozott. Párhuzamosan munkaviszonya van Ausztriában és Magyarországon is, A1 alapján külföldön biztosított. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben mi a teendő a továbbiakban? 16T1041-es járulékbevallásban továbbra is szerepel, csak szja-t vonunk? köszönettel
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy olyan munkavállalót, aki más cégnél főállásban dolgozik és mellékfoglalkozásban a mi cégünknél szeretne munkát vállalni, milyen módon teheti? Mik a szabályok, előírások a mi cégünk számára és a munkavállaló számára?
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk alkalmazottja határozott idejű munkaszerződése 2016.06.15-én lejár. 2016.05.30 óta betegszabadságon van és úgy tűnik 06.15-ig nem is gyógyul meg. Betegsége alatt megyszűnhet-e a munkaviszonya a határozott idővel vagy csak a betegség (táppénz) lejártával? A cég büfét üzemeltet egy iskolában, a tanév végével a munka is megszűnik, ezért kötöttek ilyen szerződést. Köszönettel
T. Cím ! Szeretném megkérdezni a véleményüket, hogy egy egyéni vállalkozó ha elhelyezkedik főállásban 4 órára, akkor hol kell a járulékot megfizetni, elegendő a 4 óra után megfizetni vagy az egyéni vállalkozás után is fizetnie kell? Vagy csak 8 óra munkavégzésnél mentesül az egyéni vállalkozás utáni járulék fizetéstől? Köszönöm a választ. Tisztelettel Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelünk, 2016. június 1-jétől heti 6 órás munkaviszonyt létesített Ausztriában. Kérdésem az lenne, hogy a fentiek miatt ő másodállású egyéni vállalkozónak minősül Magyarországon? Tisztelettel: Bognár Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a társaságban társas vállalkozóként szerepelt, az emelt összegű járulékokat fizettük meg utána. Áprilistól biztosított lett Nagy-Britanniában, munkaviszony keretében. Életvitelszerűen is ott tartózkodik. A kft.-ben eddig a 1451-es kóddal jelentettük. A 1608-as bevalláson hogyan kell helyesen szerepeltetni ezentúl? Ő az ügyvezető is, a társasági szerződésben az szerepel, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetést. A kft. szempontjából milyen bejelentési és bevallási kötelezettségünk van erre a tagra vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem, tájékoztatni szíveskedjen, hogy egy szociális szövetkezet esetében milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége van a szociális szövetkezetnek a tagjai után, ha a tag munkát nem végez a szövetkezetnél – amennyiben a szövetkezet tagjának 36 órát meghaladó munkaviszonya van más foglalkoztatónál – amennyiben a szövetkezet tagjának 36 órát el nem érő munkaviszonya van más foglalkoztatónál, illetve – amennyiben nincs a szövetkezet tagjának jogviszonya más foglalkoztatónál? Illetve hogyan alakul a fizetési kötelezettség (a három fenti esetet végigvéve), ha a tag munkát is vállal és jogviszonyt létesít a szövetkezetnél? Segítségét megköszönve.
A bíróság jogerősen végkielégítést ítélt meg a közös megegyezés szerint enélkül távozó dolgozónak. Volt munkáltatója felülvizsgálati kérelmével a Kúriától kért jogorvoslatot.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték