Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik 1 hónap munkaviszonnyal, adható-e betegszabadság vagy táppénz? Korábbi munkaviszonnyal nem rendelkezik. Amennyiben nem jár betegszabadság vagy táppénz, milyen jogcímen lehet elszámolni a távollét idejét? Várom válaszát.
Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül látja el, a társasági szerződés nem rendelkezik erről. A kft.-ben munkaszerződés alapján napi 6 órás munkaviszonyban szolgáltatást, takarítási munkát végez, melyet a kft. leszámláz az igénybe vevőknek. A tulajdonos egy másik kft.-ben napi 2 órás munkaviszonyban egyéb munkát végez. A munkaviszonyokat összeszámítottuk, így rendelkezik a heti 36 órával, és nem fizetünk járulékot, mint társas tag után. Helyes-e az eljárásunk? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. bevezette a sérelemdíj jogintézményét. A kérdésem a következő: a munkáltatót a munkaviszony felmondása esetén fizetett sérelemdíj után terheli-e adófizetési kötelezettség, illetve a munkavállalótól kell-e adót levonni? Köszönettel: Juhászné Tomozi Katalin
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és személyesen is közreműködik. Napi 8 óra helyett ezentúl napi 6 órában szeretné ezeket a feladatokat ellátni. Kérdésem, hogy a járulékokat fizetheti időarányosan? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló (hölgy) 40 éves szolgálati idejét 2016. 06. 30-án már megszerezte, de nem kérte a nyugdíjazását, mert munkaviszonyban maradt. Munkáltatója 2016. 10. 01-jei hatállyal felmondott neki, jelenleg a felmondási idejét tölti ami 2016. 12. 29-én lejár. A felmondási ideje alatt – kérheti-e a nyugdíjának a megállapítását vagy csak a 12. 29-e után? – a felmondási idő alatt létesíthet-e új munkaviszonyt (a munkavégzéstől eltekintett a munkaadó), illetve ez befolyásolja-e a nyugdíjba vonulásának lehetőségét? Válaszát előre is köszönöm !
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül. Szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a 2011.évi CLVI. törvény 462/A (1) bekezdése alapján. Kérdésünk, hogy ezt a kedvezményt bármilyen jogviszonyban igénybe veheti? Mindegy, hogy a tag a vállalkozásban munkaviszonyban, megbízási vagy tagi jogviszonyban áll? Valamint ezt a kedvezmény visszamenőlegesen is igényelheti-e? Segítségüket köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Bedolgozót alkalmazunk, neki a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemként kell számfejteni vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként? 10 százalék költséghányadot alkalmaznánk nála. Kérdés azért merült fel, mert a T1041-en mint munkaviszonyt kell lejelenteni, de munkaviszonynál nem tudjuk, hogyan számfejtődne a költséghányad. Köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! A dolgozó ugyanazon munkáltatónál munkaszerződéssel dolgozik. Van egy 40 órás munkaviszonya és egy 20 órás munkaviszonya, a munkakörök különbözőek. Kérdésem: milyen járulékokat kell levonni és megfizetni? Segítségüket köszönöm. Plaveczné
Tisztelt Szerkesztőség! Mikor minősül életvitelszerű gazdálkodónak a családi gazdaság vezetője? Létesíthet-e munkaviszonyt a családi gazdaság vezetője; amennyiben igen, akkor milyen feltételek mellett? Segítségüket köszönöm. Plaveczné
Tisztelt Cím! Felnőtképzéssel foglalkozó cég munkavállalókat alkalmaz többek között oktató és vizsgáztató munkakörben. Lehetséges-e, hogy az adott cég a munkavállalónak munkaviszony keretében kifizesse az oktatásokért járó bért, a vizsgáztatásért pedig akár megbízási, akár vállalkozói jogviszony keretében fizessen? Nem minősül-e az utóbbi két jogviszony színlelt szerződésnek ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Jelenleg cseden lévő (egyébként teljes munkaidős munkaviszonnyal rendelkező) anyuka és férje alapítanak katás betéti társaságot. Mivel a férj egyúttal főállású katás egyéni vállalkozó is, ő a bt. kültagja lenne, nem főállású katásként a bt.-ben havi 25 000 Ft-ot fizet; egyúttal ő a bt. ügyvezetője is. Az anyuka természetesen a csed mellett nem végez tevékenységet; később (teljes munkaidős munkaviszonyára tekintettel) szintén nem főállású katásként ő is 25 000 Ft-ot fizetne. Milyen nyomtatványon kell az anyukának bejelentenie, hogy nem végez tevékenységet, így nincs kata-fizetési kötelezettsége? Ha visszamegy dolgozni a munkaviszonyába a gyed mellett, de a vállalkozásban végzett tevékenységét még nem akarja folytatni, van erre lehetősége? Ezt milyen módon kell adminisztrálni?
Az alábbi, járulékfizetéssel kapcsolatos kérdésemre szeretnék választ kapni: Egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó céget alapít (100 százalékos tulajdoni hányaddal). Az egyéni vállalkozásában főállású egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint katát fizet. A cégében ő lesz a képviselő, az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében fogja ellátni, ezt rögzítették az alapítói okiratban is. A kérdésem a következő: a cégben fizetheti maga után a járulékot munkaviszonyos jogviszonya után, ha a feladatait heti 20 órában látja el? Vagy társas vállalkozóként kötelező megfizetni a cégben a járulékokat az emelt járulékalap (Szociális hozzájárulási adó: minimálbér 112,5%-a, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: minimálbér 150%-a után)? A két vállalkozáson kívül nincs más jogviszonya, ahol a járulékot megfizetnék utána a minimálbér alapján.
T. Szakértő! Az Mvt. módosításának értelmezésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az új hatályos rendelkezések alapján egy közigazgatási szervnél is munkavédelmi képviselőt kell választani, mivel közszolgálati jogviszonyban 298 főt, munkaviszonyban 15 főt, közfoglalkoztatotti jogviszonyban 28 főt foglalkoztat. Az Mvt. 70/A § (2) bekezdése alapján a munkavédelmi feladatokat ellátó munkaviszonyban álló munkavállalót nem lehet megválasztani képviselőnek. Jól értelmezem, hogy a közszolgálati jogviszonyban álló munkavédelmi feladatokat ellátó köztisztviselő megválasztható munkavédelmi képviselőnek?
Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó naponta maximum hány órát dolgozhat? Akinek van egy heti 40 órás főállása, amellett dolgozhat-e egyszerűsített munkavállalással még 8 órát? Mivel a bejelentések nem órára vonatkoznak, csak az adott napra jelentjük be a munkavállalót, és a napi keretösszeg van megadva, ezért nem világos számomra, hogy van-e maximálva náluk a napi munkavégzés? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A gazdasági szereplők számára számos esetben csak a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság ellenőrzése nyomán derül ki, hogy helytelenül választották meg a jogviszony típusát, és a ténylegesen létrejött jogviszony nem tükrözi az alapjául szolgáló szerződés tartalmát. A tévedés jelentős mértékű bírság kiszabását eredményezheti. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője összefoglalta, mire kell figyelni a szerződés megkötésekor.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték