hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tb végelszámoláskor munkaviszonyban, megbízásban

  • adozona.hu

Többen kérdezték, kell-e tb-járulékokat fizetni a végelszámoló után, ha feladatát a társaság tagjaként, munkaviszonyban, vagy megbízásban látja el. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.

1. kérdés: Kell-e járulékot fizetni a végelszámolás időszaka alatt bt. beltagja után, akinek nincs máshol biztosítási jogviszonya és ő a végelszámoló is? A vállalkozás rögzíti, hogy nem folytatja az üzleti tevékenységét a végelszámolás kezdő napjától. Ki lehet valamilyen formában kerülni a járulékfizetési kötelezettséget?

Válasz: a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény rögzíti, hogy a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ugyancsak a 2006. évi V. törvényben került szabályozásra, hogy a cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a polgári törvénykönyvben foglalt vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor ugyanakkor rendelkezik a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is.

A polgári törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Ha a végelszámoló munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül az szja-előlegen túl

  • a 10 százalék nyugdíjjárulék,
  • a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

Megtakarítani csak azzal lehet, ha a végelszámolás ellátható részmunkaidőben, akkor a minimális bér a részmunkaidő arányában csökkenthető.

Megbízás: ha a gazdasági társaság végelszámolója a társaság tagja, és a tag megbízásban látja el a feladatait végelszámolóként, akkor társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:

  • 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
  • 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a végelszámoló mint vezető tisztségviselő ingyen látja el a feladatát.

(Minimálbér: havi   111 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz 129 ezer forint, középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)

2. kérdés: Végelszámolás alatt levő társaság megbízott végelszámolójának milyen tb-járulék fizetési kötelezettsége keletkezik, ha egyébként nincs semmilyen olyan jogviszonyban, mely tb-járulék fizetési kötelezettséggel járna, saját maga után fizeti az egészségügyi hozzájárulás összegét, és a végelszámolásért díjazást nem kap?

Válasz: Az Ön által leírtak szerint a végelszámoló megbízásban látja el a feladatát. Ez esetben különbséget kell tenni arra vonatkozóan, hogy a végelszámoló a társaság tagja vagy sem.

Ha a gazdasági társaság végelszámolója a társaság tagja, és a tag megbízásban látja el a végelszámolói feladatokat, akkor társas vállalkozói jogviszonyban állónak kell tekinteni.  Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:

  • 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
  • 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a végelszámoló mint vezető tisztségviselő ingyen látja el a feladatát.

Ha a végelszámoló sajátjogú nyugellátásban részesülő társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató

  • vállalkozó után a vállalkozás havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot,
  • a vállalkozó pedig, ha vesz fel jövedelmet 10 százalék nyugdíjjárulékot

fizet.

Ha a végelszámoló nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a nem nyugdíjas végelszámolói tevékenységért járó díjazás – a személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni

  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot valamint
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot

A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző végelszámoló megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – a 27 százalék szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.

Továbbá az ingyenesen ellátott végelszámolás kapcsán meg kell jegyezni, hogy ha a végelszámoló nem áll más biztosítási jogviszonyban és a társadalombiztosítási ellátásokról és azok fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, és minimum egy éve rendelkezik magyar lakcímmel, akkor fizetnie kell a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink