adozona.hu
Tb végelszámoláskor munkaviszonyban, megbízásban
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tb_vegelszamolaskor_munkaviszonyban_megbiza_V6TCNJ
Tb végelszámoláskor munkaviszonyban, megbízásban
Többen kérdezték, kell-e tb-járulékokat fizetni a végelszámoló után, ha feladatát a társaság tagjaként, munkaviszonyban, vagy megbízásban látja el. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
1. kérdés: Kell-e járulékot fizetni a végelszámolás időszaka alatt bt. beltagja után, akinek nincs máshol biztosítási jogviszonya és ő a végelszámoló is? A vállalkozás rögzíti, hogy nem folytatja az üzleti tevékenységét a végelszámolás kezdő napjától. Ki lehet valamilyen formában kerülni a járulékfizetési kötelezettséget?
Válasz: a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény rögzíti, hogy a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ugyancsak a 2006. évi V. törvényben került szabályozásra, hogy a cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a polgári törvénykönyvben foglalt vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor ugyanakkor rendelkezik a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is.
A polgári törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Ha a végelszámoló munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül az szja-előlegen túl
- a 10 százalék nyugdíjjárulék,
- a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
- a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
- a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.
Megtakarítani csak azzal lehet, ha a végelszámolás ellátható részmunkaidőben, akkor a minimális bér a részmunkaidő arányában csökkenthető.
Megbízás: ha a gazdasági társaság végelszámolója a társaság tagja, és a tag megbízásban látja el a feladatait végelszámolóként, akkor társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:
- 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
- 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
- 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a végelszámoló mint vezető tisztségviselő ingyen látja el a feladatát.
(Minimálbér: havi 111 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz 129 ezer forint, középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)
2. kérdés: Végelszámolás alatt levő társaság megbízott végelszámolójának milyen tb-járulék fizetési kötelezettsége keletkezik, ha egyébként nincs semmilyen olyan jogviszonyban, mely tb-járulék fizetési kötelezettséggel járna, saját maga után fizeti az egészségügyi hozzájárulás összegét, és a végelszámolásért díjazást nem kap?
Válasz: Az Ön által leírtak szerint a végelszámoló megbízásban látja el a feladatát. Ez esetben különbséget kell tenni arra vonatkozóan, hogy a végelszámoló a társaság tagja vagy sem.
Ha a gazdasági társaság végelszámolója a társaság tagja, és a tag megbízásban látja el a végelszámolói feladatokat, akkor társas vállalkozói jogviszonyban állónak kell tekinteni. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:
- 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
- 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
- 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a végelszámoló mint vezető tisztségviselő ingyen látja el a feladatát.
Ha a végelszámoló sajátjogú nyugellátásban részesülő társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató
- vállalkozó után a vállalkozás havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot,
- a vállalkozó pedig, ha vesz fel jövedelmet 10 százalék nyugdíjjárulékot
fizet.
Ha a végelszámoló nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a nem nyugdíjas végelszámolói tevékenységért járó díjazás – a személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni
- a 10 százalék nyugdíjjárulékot valamint
- a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
- a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot
A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.
Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző végelszámoló megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – a 27 százalék szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.
Továbbá az ingyenesen ellátott végelszámolás kapcsán meg kell jegyezni, hogy ha a végelszámoló nem áll más biztosítási jogviszonyban és a társadalombiztosítási ellátásokról és azok fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, és minimum egy éve rendelkezik magyar lakcímmel, akkor fizetnie kell a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Hozzászólások (0)