Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 40 órás munkaviszony mellett távmunkaviszonyt is szeretne létesíteni. Kb heti 40 órát dolgozna a távmunkában is. Az óraszámok miatt van ennek valami akadálya, illetve közelező jelenléti ívet vezetni a távmunkáról? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Munkáltató és munkavállaló közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyt. A munkáltató ezek után alkalmazhatja-e a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munka törvénykönyve 201. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére: "A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják". Van-e időbeli korlátozása a munka törvénykönyve ezen paragrafusának? Köszönettel, Krisztina
Az egyidejűleg több jogviszonyban álló munkavállaló, vállalkozó utáni járulékkötelezettség szabályaival a jogalkalmazók többnyire tisztában vannak. Elbizonytalanodnak viszont, ha az érintett ugyanannál a foglalkoztatónál, illetve kifizetőnél létesít párhuzamos jogviszonyokat.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett cég szerb állampolgárságú magánszemélyt szeretne foglalkoztatni munkaviszonyban, és a munkát is Szerbiában végezné. Az illetőségigazolást beszerezte. Mivel van kettős adózást kizáró egyezmény a két ország között, nem kell adót, és járulékot vonni a munkabéréből? Van-e a munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adó, illetve szakképzési hozzájárulás? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Karóczkai Enikő
A munkát ténylegesen elvégző személyek és a számlabefogadó között munkaviszony fennállása nem állapítható meg, ha a jogviszonyt polgári jogi elemek határozzák meg – szögezte le a Kúria a Kfv.VI.35.625/2016. számú adójogi jelentős ügyben. Ugyanakkor azt is megállapította a Kúria, hogy a szerződő vállalkozásnak tudnia kellett volna arról, hogy adókijátszásban vesz részt, ezért nem gyakorolhatja áfalevonási jogát.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. társasági szerződésében úgy van meghatározva, hogy munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Szeretném megkérdezni, hogy akkor őt a kft.-ben hogyan kell számfejteni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 40 órás munkaviszonyos ügyvezetője (egyben tagja is a kft.-nek) EU-s országba megy dolgozni, szintén teljes idős munkaviszonyba. Tehát nem látja el az ügyvezetői feladatait, és nem is működik közre a tevékenységben. A kft. jelenleg nem "tevékenykedik". Mivel, mint ügyvezető, nem kap munkabért, ezért nincs is tb-fizetési kötelezettség. A jogviszonyát ilyenkor meg kell szüntetni vagy biztosítotti jogviszonyát (T1041) miként fogja látni a NAV? Vagy nulla adattartalommal is el lehet küldeni a 08-as adatszolgáltatást? Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel: Timi
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás egy jelenleg egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott dolgozót munkaviszonyban alkalmazna, azonban december, január, február hónapokban nem tud munkát adni a tevékenység jellegéből adódóan. Hogyan lehet szüneteltetni ezen hónapokra a munkabér- és járulékfizetést? Esetleg minden évben új határozott idejű szerződést kötni március–november hónapok közti időszakra? De ugyanazon felek között ez hányszor lehetséges? Vagy nincs más lehetőség, csak az egyszerűsített foglalkoztatás erre az esetre? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nem egyszemélyes kft. ügyvezetője, aki egyben a kft. egyik tagja is, a társasági szerződés szerint tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi. Jelenleg nem tudja megfizetni a társas vállalkozóként fizetendő járulékokat, ezért heti 20 órás munkaviszonyt létesített egy másik cégnél. Van-e arra mód, hogy saját fent említett cégében is 4 órás munkaviszonyt létesítsen az ügyvezetésen kívül egyéb feladat ellátására például csőszerelőként, és ilyen módon elkerülhető-e a teljes társas vállalkozóként fizetendő járulék a kft.-ben? Párhuzamosan 1 embernek ugyanabban a cégben lehet-e 2 jogviszonya?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja ügyvezető, és a feladatait munkaviszonyban látja el. Kérdésem lenne, hogy az ügyvezetésen kívül más feladatokat is elláthat-e, ha igen, milyen formában, valamint munkáltatói jogkört gyakorolhat-e?
Tisztelt Szakértő! 2015-ben indult katás vállalkozó 2016. május 15-étől december 31-éig heti 40 órás munkaviszonyt létesített. 2016. május 23-án beküldte a 16T101E változásbejelentőt és júniustól decemberig a 25 000 Ft-ot fizette mint nem főállású katás. A lekért adófolyószámla előírási oldalán viszont 2016-ban végig 50 000 Ft van, így év végén adótartozás mutatkozik. Milyen nyomtatványt kellett volna még beküldeni, hogy az előírási oldalon is a 25 000 Ft szerepeljen? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi többes jogviszony esetén fizetendő járulékok meghatározásában szeretnék segítséget kérni: Az adóalany gyesben részesül 2017. 05. 01-jéig, munkaviszonyban van az rt.-nél, ahonnan szülni ment, de azon a munkahelyen jelenleg nem dolgozik(munkabért nem kap). Egyéni vállalkozása van, mezőgazdasági tevékenységet végez, vállalkozói kivétet nem vesz fel, tényleges havi jövedelme nincs, vállalkozói jövedelem szerint adózik. Kft.-ben ügyvezető, tagi jogviszonya van, tagi jövedelme 0 Ft, innen jövedelme nincs. 4 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-nél 2016. december 01-jétől, munkabért kap. Az egyes jogviszonyokban milyen járulékokat kell fizetnie? A 4 órás munkaviszonyban, a többes jogviszonyokat is figyelembe véve, igénybe vehető utána a szocho kedvezmény? Ha születik egy további gyermeke, melyik jogviszonyból igényelhet csed-et, gyed-et? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett egyazon munkáltató megbízást is ad egyéb jól elkülöníthető feladatra a munkavállalónak. A megbízási díj a minimálbér 30%-át nem éri el. Ez esetben a megbízás után meg kell-e fizetni a munkavállalói járulékokat vagy csak a szja-előleget és a szochó és szakképzési hozzájárulás összegét? Elkülönül-e a munkaviszonyban szerzett jövedelme és a megbízási díjban kifizetett jövedelme biztosítási szempontból, vagyis lehet-e, hogy az egyik jogviszonyban biztosított míg a másikban nem (egyazon munkáltatónál)?
Tisztelt Szakértők! Mosogatónak szeretnénk alkalmazni egy leendő munkavállalót. Érthető, hogy nem veszíti el az ellátását, ha a minimálbér heti 20 órában arányos részét fogja keresni. A kérdés az, hogy mint munkáltatónak mit kell vizsgálnom az alkalmazását megelőzően a munkakör betöltésére vonatkozóan? Elég-e, ha az üzemorvos alkalmasnak találja a munkakör betöltésére? Illetve korlátozza-e a foglalkoztathatóságát, kell-e vizsgálnom a rokkantsági ellátást megállapító határozatot, mely szerint D (18%) kategóriába tartozó az állapota, és azt írják, hogy rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható?
Tisztelt Szakértő! Olvastam válaszukat a többes foglalkoztatás esetén történő bér- és közteherfizetési kötelezettségekről. http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_21_Tobb_munkaltato_altal_letesitett__yko A kérdésem az, hogy lehetséges-e az, hogy bár a bért és közterheit az elsődleges munkáltató fizeti meg, a versenytilalmi megállapodás (havi szinten, a munkaviszony alatt, de akár után is), az egyes cafeteria-elemeket, valamint a tanulmányi szerződésben foglalt költségeket a másodlagos? Például a legutolsó esetben a másodlagos munkáltató nevére állítják ki a számlát és az is fizeti ki. Az Mt. 195. § csak a bérről ír, ezek viszont nem azok. Ugyanakkor az Mt. 12. §-ában ez áll: 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. (2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Köszönettel. Gondolom, egymásnak ki tudnák számlázni, hátha van egyszerűbb, de szintén jogszerű megoldás. Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték