hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Elmaradt bér és kamatainak elszámolása

  • adozona.hu

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a volt munkáltatót elmaradt bér és annak kamatai kifizetésére kötelezte a bíróság. Az elszámolással kapcsolatos olvasói kérdésekre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

Olvasónk az alábbiakban részletezte a helyzetet: „Egy kft. a bírósági ítélet szerint jogellenesen szüntette meg a dolgozó jogviszonyát, ezért a bíróság a kft.-t 940 ezer forint elmaradt munkabér és annak 2015. 06. 10-étől járó törvényes kamatainak megfizetésére kötelezi. Kérdéseim: 1. Hogyan számítom ki a törvényes kamatot (a jegybanki alapkamat kétszerese)? 2. A kiszámított kamat után milyen adókat, járulékokat kell levonni, számfejteni? 3. Az elmaradt munkabér után milyen adókat, járulékokat kell megfizetni (27 százalékos szochót vagy ehót)?”

A társadalombiztosítási ellátásokról és azok fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 50. §-a rendelkezik arról, hogy a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni és a megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

Elmaradt jövedelem, az elmaradt munkabér és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értéke, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt rendszeresen igénybe vette.

Éppen ezért megkülönböztetjük, az elmarad bért, a kártérítést és a késedelem miatti a kamatot, amit az ítéletből kell helyesen megállapítani és elszámolni.

A munkaviszonnyal kapcsolatban a megtérített elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, végkielégítés, fizetett ünnep, bérpótlékok stb.) a volt munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelemének minősül, és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

A kártérítés nem az elmaradt jövedelmet pótolja, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) 1 sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adómentes jövedelem. Ebből következően a munkáltatót terhelő összeg nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek.

A kamat nem kártérítés és nem is jövedelem.

A fentiekből következik, hogy az elmaradt jövedelemből mindent vonunk, így személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is a megszűnt munkaviszonyra tekintettel az aktuális havi 08-as bevalláson.

A járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

A munkáltatónak az utólag kifizetett munkabér után (elmaradt munkabér) a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes járulék mértékek szerint kell megfizetnie, aTbj. 18. § (5) bekezdése értelmében.

Ugyancsak a kifizetéskor érvényes járulékmértéket kell alkalmazni a magánszemélytől levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék esetében is. A Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 4/A § (2) bekezdése további szabályt tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni az utóbb kifizetett járulékalapot képező jövedelemből történő járulék levonást tekintve.

E szerint, az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a járulékfizetés felső határáig arra az évre, illetve arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre azt kifizették.

Nézzük a kamatszabályokat. Amennyiben a munkáltató a bérfizetés határidőben való teljesesítés kötelezettségét megszegi, akkor késedelembe esik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit nem az Mt., hanem a polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a Ptk.-t, az Mt. által meghatározott mértékben, a munka világában is háttérszabályként alkalmazni kell.

A Ptk. szerint pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően, a kifizetés napjáig, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

Azaz, a munkáltató késedelme esetén az érintett naptári félév első napján (január 1. vagy július 1.) érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére, azzal, hogy az így meghatározott kamat az egész naptári félévre vonatkozik, akkor is, ha az adott félévben a jegybanki alapkamat akár többször is módosult.

A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be (például egész napos áramkimaradás miatt a munkáltató a munkabérek utalásáról nem tudott időben gondoskodni). A késedelmi kamat iránti követelés az Mt. általános szabályainak megfelelően, 3 év alatt évül el.

A késedelmes teljesítésre tekintettel kifizetett kamat után a munkáltatót 27 százalékos eho terheli. Az említett kamat a Tbj. 21. § e) pontja értelmében nem járulékalap, illetve az 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) g) pontja alapján nem alapja szociális hozzájárulási adónak.

Bevallás: az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 31. § (2) 10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, nyújtunk be bevallást.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Térítésmentesen kapott termék

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Átalányadózás év közbeni kezdéssel

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close