Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja ügyvezető, és a feladatait munkaviszonyban látja el. Kérdésem lenne, hogy az ügyvezetésen kívül más feladatokat is elláthat-e, ha igen, milyen formában, valamint munkáltatói jogkört gyakorolhat-e?
Tisztelt Szakértő! 2015-ben indult katás vállalkozó 2016. május 15-étől december 31-éig heti 40 órás munkaviszonyt létesített. 2016. május 23-án beküldte a 16T101E változásbejelentőt és júniustól decemberig a 25 000 Ft-ot fizette mint nem főállású katás. A lekért adófolyószámla előírási oldalán viszont 2016-ban végig 50 000 Ft van, így év végén adótartozás mutatkozik. Milyen nyomtatványt kellett volna még beküldeni, hogy az előírási oldalon is a 25 000 Ft szerepeljen? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi többes jogviszony esetén fizetendő járulékok meghatározásában szeretnék segítséget kérni: Az adóalany gyesben részesül 2017. 05. 01-jéig, munkaviszonyban van az rt.-nél, ahonnan szülni ment, de azon a munkahelyen jelenleg nem dolgozik(munkabért nem kap). Egyéni vállalkozása van, mezőgazdasági tevékenységet végez, vállalkozói kivétet nem vesz fel, tényleges havi jövedelme nincs, vállalkozói jövedelem szerint adózik. Kft.-ben ügyvezető, tagi jogviszonya van, tagi jövedelme 0 Ft, innen jövedelme nincs. 4 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-nél 2016. december 01-jétől, munkabért kap. Az egyes jogviszonyokban milyen járulékokat kell fizetnie? A 4 órás munkaviszonyban, a többes jogviszonyokat is figyelembe véve, igénybe vehető utána a szocho kedvezmény? Ha születik egy további gyermeke, melyik jogviszonyból igényelhet csed-et, gyed-et? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett egyazon munkáltató megbízást is ad egyéb jól elkülöníthető feladatra a munkavállalónak. A megbízási díj a minimálbér 30%-át nem éri el. Ez esetben a megbízás után meg kell-e fizetni a munkavállalói járulékokat vagy csak a szja-előleget és a szochó és szakképzési hozzájárulás összegét? Elkülönül-e a munkaviszonyban szerzett jövedelme és a megbízási díjban kifizetett jövedelme biztosítási szempontból, vagyis lehet-e, hogy az egyik jogviszonyban biztosított míg a másikban nem (egyazon munkáltatónál)?
Tisztelt Szakértők! Mosogatónak szeretnénk alkalmazni egy leendő munkavállalót. Érthető, hogy nem veszíti el az ellátását, ha a minimálbér heti 20 órában arányos részét fogja keresni. A kérdés az, hogy mint munkáltatónak mit kell vizsgálnom az alkalmazását megelőzően a munkakör betöltésére vonatkozóan? Elég-e, ha az üzemorvos alkalmasnak találja a munkakör betöltésére? Illetve korlátozza-e a foglalkoztathatóságát, kell-e vizsgálnom a rokkantsági ellátást megállapító határozatot, mely szerint D (18%) kategóriába tartozó az állapota, és azt írják, hogy rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható?
Tisztelt Szakértő! Olvastam válaszukat a többes foglalkoztatás esetén történő bér- és közteherfizetési kötelezettségekről. http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_21_Tobb_munkaltato_altal_letesitett__yko A kérdésem az, hogy lehetséges-e az, hogy bár a bért és közterheit az elsődleges munkáltató fizeti meg, a versenytilalmi megállapodás (havi szinten, a munkaviszony alatt, de akár után is), az egyes cafeteria-elemeket, valamint a tanulmányi szerződésben foglalt költségeket a másodlagos? Például a legutolsó esetben a másodlagos munkáltató nevére állítják ki a számlát és az is fizeti ki. Az Mt. 195. § csak a bérről ír, ezek viszont nem azok. Ugyanakkor az Mt. 12. §-ában ez áll: 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. (2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Köszönettel. Gondolom, egymásnak ki tudnák számlázni, hátha van egyszerűbb, de szintén jogszerű megoldás. Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Kell-e rendelkezzen munkavállalási engedéllyel orosz állampolgár ügyvezető – aki egyben a kft. tagja is – ahhoz, hogy ügyvezetői feladatokat láthasson el? A társasági szerződésben rögzítve lett, hogy munkaviszony keretében látja a személyes közreműködést igénylő feladatokat. Köszönettel.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény számos újítást vezetett be, ezeknek egyik területe az úgynevezett atipikus munkaviszonyok szabályozása. Ezen munkaviszonytípusok több eleme ugyanis a hazai jogban korábban teljesen ismeretlen volt. Ide tartozik a több munkáltatóval létesített munkaviszony, valamint a munkakör megosztásának esete is.
Tisztelt Szakértő! Már komoly irodalma van a témának, nemrég ismét írtak a társas vállalkozók jogviszonyairól, ezért ismét felmerült a kérdés: bt. beltagja személyesen közreműködik a tevékenységben a vezetői feladatok ellátása mellett. Lehetőség van-e arra, hogy munkaviszonyban lássa el a feladatait? Taggyűlési határozattal vagy társasági szerződésbe foglalva, elkülöníthető-e, vagy el kell-e különíteni a cégvezetést és a személyes munkavégzést? Vagy, mint pl. a kft.-k esetében, lehetőség van-e arra, hogy mindkét feladatot munkaviszonyban lássa el? Köszönöm. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melynek két tulajdonosa van fele-fele arányban. Az egyik tulajdonos se nem ügyvezető, se nem alkalmazott a cégben ("csak tag"), egy másik cégnél pedig heti 30 órás munkaviszonya van, mely során azonban a minimálbérnél többet keres. Kérdés: amennyiben ez a tag coaching keretében képzéseket tart, jogosult-e a kft. ezen képzésre számlát kiállítani (pl. tagi jogviszonyban, ha létezik ilyen) vagy szükség van-e bármilyen egyéb jogviszonyra és/vagy bejelentésre (munkaviszony, megbízási jogviszony, stb.) ehhez? Kell-e bármilyen járulékot fizetni ez után? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Először is hivatkoznék a cikkre, amiben erről a témáról van szó: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Munkaviszony_tagi_jogviszony_btben_kftben_m_UABY4Y A kérdésem ezzel kapcsolatban csak az lenne, hogy ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban vesz részt a vállalkozás tevékenységében, akkor attól függetlenül ugyanúgy vonatkozik-e rá a munka törvénykönyve összes szabálya, mint ha nem is lenne tag? "Ellenben, ha a társaság munkaviszonyt létesít a saját tagjával, alkalmaznia kell az Mt. előírásait. " - tehát a jelenléti ív vezetésére, a túlórák, pótlékok elszámolására és az egyéb kötelező feladatokra, úgymint üzemorvos és hasonlók. Mert ebben az esetben szerintem az ügyvédek és a bérszámfejtők másképp gondolkodnak. A kérdésem, főleg társadalombiztosítási szempontból, hogy másképp kell-e kezelni egy olyan munkavállalót, aki a társas vállalkozás tagja is vagy sem? Köszönöm!
Kinek kell bért fizetnie, a költségeket melyik munkáltató, milyen arányban és hogyan számolhatja el, ki és hogyan fogja gyakorolni a munkáltatói jogokat, illetve hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló ugyanarra a munkakörre több munkáltatóval létesített munkaviszonyt?
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben a tagok 50-50 százalékos részesedéssel rendelkeznek. Kft. kötne szerződést egy katás vállalkozóval, aki a kft. egyik tagjának a közeli hozzátartozója. A szerződés tárgya tanácsadás lenne. Be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozást a szerződés létrejöttekor? Milyen kockázattal járhat ez a bevétel a katásnak, illetve a tanácsadás költségként elszámolása a kft.-nek? Van-e más kockázat azon felül, hogy a NAV vizsgálni fogja, hogy nem állt-e fenn a munkaviszony? Sokat segítene törvényi hivatkozás is. Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Az egyszemélyes kft.-nél a tulajdonos látja el az ügyvezetői feladatokat. Emellett van munkaviszonya egy másik társaságban, ahol heti 40 órát dolgozik és befizetnek utána minden levonást, járulékot. A saját kft.-ben díjazás nélkül látja el a feladatát, tehát nincs bérlevonás, nincs szociális és szakképzési hozzájárulás, mivel nulla ezeknek az alapja. Sőt be sem kell jelenteni a NAV-hoz. Egy kicsit megzavart egy cikk, amelyet úgy értelmeztem, hogy függetlenül attól, kap-e térítést, vagy éppen NULLA FORINTOT, akkor is kell a minimálbér 30 százaléka után fizetni a 4+3+1,5 százalékot, a 27 százalékot, valamint az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Ugyanez a helyzet egy szintén egyszemélyes kft.-nél, ahol viszont teljes jogú nyugdíjas a tulajdonos és ügyvezető, szintén díjazás nélkül, nincs semmiféle járulék fizetés utána sem. Kérem szíves segítségét, hogy eligazodhassak ezekben a kérdésekben. Köszönettel: Anderlik István Gyuláné
Ha egy kft. tag-ügyvezetője munkaviszonyban vállalja a vezetést heti 10 órában, mellette más munkakörben heti 20 órában dolgozik a cégben, akkor 2 munkajogviszonyt kell bejelentenünk, és úgy is lehet, hogy egyik jogviszonyából származó jövedelme sem haladja meg a minimálbért? Köszönöm szépen!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték