A gyermek egyéves kora után a gyeden levő kismamának lehetősége lenne napi 2-4 órás kiegészítő tevékenységet végeznie egy közeli, ám nem az eredeti munkahelyén. Egy bemutatóteremben kellene néhány órában kisegítenie, amiért arányos bért kapna. Mi a szabályokat kell betartania, illetve milyen hátrányok érhetik az eredeti munkaviszonyával és juttatásaival kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem megbízási szerződést kötött egyszeri alkalomra. A megbízott rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. A díjazása bruttó 75 500 forint, ami meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kérdésem az, hogy be kell-e jelenteni a biztosítási jogviszonyt a 16T1041 nyomtatványon? Az Art.-nak volt olyan rendelkezése, hogy ebben az esetben nem keletkezik biztosítási jogviszony, (bejelenteni nem kell csak a 08-as bevallást beadni), de most ezt nem találtam meg a törvényben. Köszönettel: Burián Tamásné
Tisztelt Szakértő! Korábban adott válaszai nyomán újabb kérdések merültek fel bennem. A társasági szerződést készítő ügyvéd szerint a Ptk. feltételezi a bt. beltagjának személyes közreműködését, ezzel ellentéteset a szerződésben rögzíteni nem lehet. Ettől függetlenül adózási szempontból elfogadható, hogy csak az ügyvezető fizeti a 25 ezer forint katát? Hogyan tudom igazolni a NAV felé, hogy a beltag nem működik közre személyesen? Esetleg a beltag létesítsen munkaviszonyt (részmunkaidőben) a társaságnál? Köszönöm válaszát!
Munkaviszony mellett egy másik cégnél is besegítene a munkavállaló a nyári szabadságolások idején. Megbízási jogviszonyban alkalmaznák; mire kell figyelni a szerződés megkötésénél? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Van egy főállású munkaviszonyom, ahol heti 40 órában tevékenykedek, mint irodai adminisztrátor. Van-e arra lehetőségem (akár szabadságot kivéve), hogy egy másik cégnél besegítsek a nyári szabadságok miatt kieső emberek miatt? Megbízási jogviszonyban szeretnének alkalmazni erre a, kb. 4 hétre. Ha van rá lehetőség, akkor mire kell figyelnem a megbízási szerződés elkészítésénél, hogy ne legyen törvénybe ütköző az új munkaviszonyom? Köszönöm: Katalin
Kekkh honlapon a webes ügysegéd alkalmazásánál lehet inditani az egyéni vállalkozást. Kérdésem: ha főállású anyaként szeretnék vállalkozást indítani, akkor a munkavégzés jellegénél mit jelölök? 25. Munkavégzés jellege (Kérjük, hogy választásának megfelelően aláhúzással szíveskedjen jelölni a megfelelő fogalmat.) • Heti 36 órát elérő munkaviszony mellett • Főfoglalkozású egyéni vállalkozó • Heti 36 órát el NEM érő munkaviszony mellett • Nyugdíjas • Oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok mellett • Társas vállalkozási tagság mellett egyéni vállalkozó • Társas vállalkozás tagság mellett egyéni vállalkozó és egyidejűleg heti 36 órát el nem érő foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik • Egyéni vállalkozó és az EGT más tagállamában munkaviszonnyal rendelkezik • Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.
Tisztelt Szakértő! A kft.-ben 2 tulajdonos van, az egyikük ügyvezető is, aki számfejtve van. A másik tulajdonos munkaviszonyban van egy másik cégnél, ahol van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Kérdésem az lenne, hogy a tulajdonos, aki egy másik cégben munkaviszonyos, dolgozhat-e díjazás nélkül a cégében? Válaszát előre is köszönöm!
Egy betéti társaság beltagja kilépett az 1041-es nyomtatvány szerint 2016.06.28-án a társasági munkaviszonyból .Az üzlet, amelyre a bt. alakult, más vállalkozásnak lett bérbe kiadva. A beltagot új munkahelye csak 2016.07.10-én jelentette be, szintén az 1041-es nyomtatványon alkalmazottként. A közbeeső közel két hétben mi a jogszabály szerinti eljárás? Sehol nem volt ez alatt az idő alatt részmunkaidőben sem bejelentve az adott bt. beltagja. Tagként kell járulékot fizetni a minimálbérnek megfelelően? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó (kft. ügyvezetője) táppénzre kerül. Kérdésem, hogy a táppénz első napjától – mivel a biztosítás szünetel a munkaviszonyában – főállású vállalkozónak minősül-e, és meg kell-e fizetni a teljes járulékot mindazok ellenére, hogy táppénzen van? Köszönettel:
Tisztelt Adózóna! Hónap közepén főállású munkaviszonyt (heti 36 órát meghaladó) létesítettem, és szeretnék mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó lenni. Jelenleg a kata hatálya alá tartozom. Szeretném, ha az átjelenkezés menetéről és a szükséges adófizetési kötelezetttségeimeről tájékoztatást nyújtanának, melyet előre is köszönök.
Tisztelt Szakértők! Egy jelenleg őstermelő magánszemély egyszemélyes kft.-t kíván alapítani az őstermelői tevékenységétől függetlenül. Most az őstermelői jogviszonya alapján minősül biztosítottnak, a járulékok bevallása, befizetése megtörténik. Kérdésem, hogy ha ezzel párhuzamosan társas vállalkozóvá is válik (az egyszemélyes kft.-ben ügyvezető és közreműködő is megbízási jogviszony alapján), akkor meg kell-e fizetnie a társas vállalkozói jogviszonya után a kötelező minimum járulékokat, adókat, vagy elegendő őstermelőként fizetni azokat? Ha munkaviszonyban látná el az ügyvezetői és közreműködői feladatokat, akkor elegendő lenne-e egy részmunkaidős bejelentés (például napi 4 óra), amely alapján már biztosítottnak minősül és nem kell fizetni sem őstermelőként, sem pedig társas vállalkozóként a minimális járulékokat? Köszönöm válaszukat!
Egy építőipari cég lakást bérel az alkalmazottainak, akik az ország másik részéből jönnek ide munkát végezni. Kérdésem, hogy adómentesen kifizethető-e ez a munkavállallóknak, ha egy lakásba 2 vagy több ember van elszállásolva, illetve elismert költség-e ez a társasági adóban? Ha adómentes, akkor az csak a munkaviszonyban lévőre vonatkozik vagy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban lévőre is? Köszönettel: Cséfalvayné
Van egy kft., ahol a cégvezető tulajdonos, egyben kiegészítő őstermelő is. A kft.-nél munkaviszonyban látná el a feladatát. Teljes munkaidőre kell jelenteni, vagy kevesebbre is lehet, mert egyébként még nincs annyi teendője, hogy kitenné a heti 40 órát?
T. Adózóna szakértői! Munkajogi kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Női munkavállalónkkal határozott idejű szerződést kötöttünk 2016.01.04-től 2016.12.31-ig. Mivel 1953-as születésű 2012.12.01-től korhatár előtti ellátásban részesülhetett. 2016.06.13-án elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, ezért ettől a naptól öregségi nyugdíjat igényelt. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tájékoztatása szerint, ebben az esetben nem kell a dolgozó munkaviszonyát megszüntetnünk. Nem kérték a kilépő igazolásokat, csak egy jövedelemigazolást kellett kiállítani ahhoz, hogy megállapítsák az öregségi nyugdíjat. Kérdésem: 1. Helyesen tájékoztatott az Igazgatóság ? Tudomásom szerint, azon a napon, amikortól az öregségi nyugdíjat megállapítják, nem állhat az illető munkaviszonyban. 2. Új munkaszerződést kell vele kötnünk, vagy elég módosítani az előzőt ? 3. A munkaügyi programunk a jogviszony változást csak úgy tudja kezelni, hogy lezárom a munkaviszonyt, /1101/ és az új dátummal megnyitom az újat. /nyugdíjas jogviszony - 3110/ Tehát, mintha kilépne a dolgozó és ismét belépne. Így jelentettem le a NAV felé a T1041-es nyomtatványon. Pedig ez így nem igaz. Nem tudom, hogy kellett volna helyesen jelentenem ! Nagyon köszönöm segítségüket. F.E.
További kérdésem lenne a bt.-beltag szochokedvezményére vonatkozóan: bt.-beltag mely esetben lehet munkaviszonyos? Máshol is dolgozik alkalmazottként.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték