Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben van egy 8 órás és egy 4 órás munkaviszonyom, az a szolgálati idő számítás során mennyi időnek számít?? 1,5 napnak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egy kft. tulajdonosa egy másik kft. Az ügyvezető egy magánszemély, akinek máshol nincs 36 órát meghaladó jogviszonya. A kft.-vel nem létesített munkaviszonyt. Kérdésem az lenne, hogy van-e kötelező bejelentési és járulékfizetési kötelezettsége az ügyvezetői tevékenység ellátása miatt? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
A munka és a magánélet összehangolása során leginkább a gyermekvállalás okoz nehézségeket a felek számára. A munkavállaló a szülési szabadság, majd a gyermekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadság okán hosszú évekre kiesik a munkából. A távollét kezdetekor ráadásul annak végső időpontját sem lehet pontosan meghatározni. Ilyen esetekre a következő szabályok védik a munkavállalót és a munkáltatót.
Tisztelt Szakértő! 2017. május 31-én egyik munkavállaló 20 éves munkaviszonya megszűnik. Közös megegyezés esetén jár-e a végkielégítés, vagy csak akkor, ha a munkáltató mond fel? Ha munkáltató 6 hónap végkielégítést fizet a munkavállalónak, akkor ennyivel hosszabbodik a munkaviszony időtartama is? A felmondási idő hossza befolyásolja a munkaviszony hosszát? Köszönöm válaszát. Bognárné
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát: Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalót vettünk fel munkaviszony keretében. Az lenne a kérdésem, hogy az ilyen munkavállalók saját jogú nyugdíjasnak minősülnek-e, mert ha nem, akkor ugyanúgy viselkedik a jogviszonya mint a többi munkaviszonyos munkavállalónak. Ha nyugdíjasnak minősül akkor viszont nem kellene vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 36. § (1) bekezdése szerint a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Kérdésem az, hogy jogutódlás-e az, ha kapcsolt vállalkozások (akár elismert vállalatcsoport) esetén megváltozik a szervezeti struktúra, és emiatt változna meg a munkáltató? Elképzelhető-e olyan változás, ahol emiatt egy munkáltató helyett kettő lenne, és ez jogutódlásnak számítana? Jól gondolom, hogy ilyen eset nincs (nem történik adásvétel, de például SZMSZ-változás igen)? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja eddig főállásban tevékenykedett a társaságban munkaviszonyban. Most egy másik társaságban vállal munkát alkalmazottként, és a bt.-ben az ügyvezetést havi 4 órában kívánja ellátni továbbra is munkaviszonyban. Kérdésem, hogy ez esetben az óradíja változó lesz a minimálbérből számolva a ledolgozható órák alapján? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetői feladatait a tulajdonos munkaviszonyban látja el. Ebben az esetben élhet-e a munkáltató által adható adómentes lakáscélú hiteltörlesztés béren kívüli juttatásával? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. S.G.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnál egy dolgozó jelenleg gyeden van. A sok munka miatt a vállalkozás foglalkoztatná, nem rendszeresen, havi néhány napban, szükség szerint. Milyen formában teheti ezt meg, azaz milyen jogviszony lenne ez, hiszen már van egy jogviszonya ,,munkaviszony" , ami rendszeres foglalkoztatást jelent. Ez pedig egy nem rendszeres, alkalmi munka lenne? Hogyan kell ezt lejelenteni a 1741-en.? Köszönöm segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője harmadik államban folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. Életvitelszerűen 9 hónapot tölt kint és 3 hónapot Magyarországon. Kérdésünk: milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégben?
Tisztelt Szakértő! Megmondom őszintén, teljesen össze vagyok zavarodva az alábbiak miatt. Olvasom a 2013. V. törvényt, amelyben már a Gt. is szerepel. A 3:113. § (2) pont általában a cégvezetőre vonatkozik. "A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kizáró és összeférhetetlenségi okokat megfelelően alkalmazni kell". A 3.115. § foglalkozik az ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL. A KIZÁRÓ okokat azonban sehol nem találtam. Azután a 3:283. § leírja, hogy zrt.-nél az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. A 3:287. § pedig az igazgatótanács - zrt.-nél vezérigazgató - gondolom - függetlenségét írja elő. Nálunk a következő a helyzet: zrt., egyetlen részvényessel, akinek tulajdonában a részvények 100 százaléka áll. A vezérigazgató a tulajdonos édesanyja, aki 2016. novemberig egyben munkaviszonyban is állt a zrt.-nél. A munkaviszony megszüntetésre került a fentebb leírt 2013. V. törvény 3:287. §-a miatt, mivel aki munkaviszonyban áll a zrt.-nél, az nem lehet ugyanannak a zrt.-nek vezérigazgatója. A tulajdonos édesanyja egyben saját jogú nyugdíjas. Az lenne a kérdésem, hogy helyes volt-e a döntés, hogy a munkaviszonyt a saját maga által vezérigazgatóként irányított zrt.-ben megszüntettük, illetve ennek ellenére kell-e valamilyen tb-járulékot fizetnie, mint például egy kft. ügyvezetőjének, aki ezt a feladatot ingyen látja el, de be kell jelenteni (szintén nyugdíjas) és egészségbiztosítási járulékot kell utána fizetni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Anderlikné
Tisztelt Szakértő! Nem főállású katás egyéni vállalkozó hosszabb időre keresőképtelenné válik. Egyéni vállalkozásában közvetítési, ügynöki szolgáltatást, és egyéb számítástechnikai tevékenységet végez. Mentesülhet-e a havi 25 ezer forint megfizetése alól, és ez időre szerezhet-e bevételt, ha egy családtagja végezné a tevékenységet? További kérdésem hogy a családtag megbízási szerződéssel, mint magánszemély elláthatja-e a feladatot, vagy csak munkaviszony létesítésével? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Fuvarozó kft. úgy oldaná meg a külföldi országokban (osztrák, német, francia) kötelező, rájuk vonatkozó minimálbért, hogy a jelenlegi munkavállalóknak adna 5-5 százalékos részesedést. Zárná a munkaviszonyukat és mint résztulajdonosok társas vállalkozóvá válnának, a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallaná be és fizetné a járulékokat. Elfogadható-e ez a megoldás? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok társadalombiztosítással összefüggő kérdéseivel meglehetősen sokszor foglalkoztunk, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor a többes jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Most ez utóbbi speciális változatára térünk ki, amikor ugyanaz a személy ugyanannál a foglalkoztatónál létesít kettő (vagy több) megegyező jogviszonyt.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: egy magyar állampolgár 2016 októberében kiköltözött az USA-ba, ott létesített munkaviszonyt. Magyarországi lakcímét megszüntette. 2016 októberéig Magyarországon munkaviszonyban állt. Hol kell adóbevallást benyújtania? Ha Magyarországon is van bevallási kötelezettsége, akkor az USA-ban szerzett jövedelmét az adóbevallás melyik sorában kell feltüntetnie? Válaszukat előre is köszönöm! Katona-Fazakas Tünde
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték