Bajba kerülhet, ha nem tudja, milyen kilépő papírokra van szüksége

Megosztás Tetszik

Komoly hátránnyal kell számolnia, ha nem tudja, milyen papírokra van szüksége munkaviszony létesítésekor. A munkavállaló ugyanis kötelezhető korábbi munkahelyi papírjainak a bemutatására/átadására, másrészt jól felfogott érdeke, hogy tudja igazolni például a biztosítási jogviszonyát vagy azt, hogy nincs tartozása. Mire hivatkozhat a munkáltató, illetve a munkavállaló? Olvasónk kérdésére dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszol.

Szakértőnk felhívja a figyelmet, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 80. §-a alapján a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Ezen túlmenően a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. 

Látható, hogy az Mt. nem határozza meg konkrétan azokat az elsősorban adó és társadalombiztosítási jellegű igazolásokat, amelyeket ki kell adni. Ezeket ugyanis jelenleg külön törvények részletezik. Ilyen az adó adatlap (Art. 46. §), a járulékigazolás (Art.47.§), tb-kiskönyv [217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet], jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátáshoz (Eb-törvény vhr. 37-44. §), igazolólap munkanélküli ellátáshoz [34/2009 (XII. 30.) SZMM-rendelet], igazolás bírósági végrehajtásról (Vht.78. §), illetve a teljesítményértékelés.  Ezekkel összefüggésben  kiegészítő szabály, hogy az Mt. 10. §-a alapján a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Az ilyen adatok viszont bekérhetők.  

A kötelezés jogcíme egyrészt a speciális jogszabályi rendelkezés, másrészt az Mt.10. §-a. Kiemelten fontos a munkáltató számára a Vht. alapján a tartozásigazolás bekérése, hiszen annak elmulasztása esetén az új munkáltató a hitelezővel szemben az adóssal egyvonalban felel. A tb-kiskönyv szintén kiemelten fontos, így arra is kitérek külön.

A 217/1997 (XII.1.) kormányrendelet 37. §-a szerint a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. 

A teljesítményértékelés viszont csak a munkavállaló hozzájárulásával kérhető be.