Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát: Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalót vettünk fel munkaviszony keretében. Az lenne a kérdésem, hogy az ilyen munkavállalók saját jogú nyugdíjasnak minősülnek-e, mert ha nem, akkor ugyanúgy viselkedik a jogviszonya mint a többi munkaviszonyos munkavállalónak. Ha nyugdíjasnak minősül akkor viszont nem kellene vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 36. § (1) bekezdése szerint a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Kérdésem az, hogy jogutódlás-e az, ha kapcsolt vállalkozások (akár elismert vállalatcsoport) esetén megváltozik a szervezeti struktúra, és emiatt változna meg a munkáltató? Elképzelhető-e olyan változás, ahol emiatt egy munkáltató helyett kettő lenne, és ez jogutódlásnak számítana? Jól gondolom, hogy ilyen eset nincs (nem történik adásvétel, de például SZMSZ-változás igen)? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja eddig főállásban tevékenykedett a társaságban munkaviszonyban. Most egy másik társaságban vállal munkát alkalmazottként, és a bt.-ben az ügyvezetést havi 4 órában kívánja ellátni továbbra is munkaviszonyban. Kérdésem, hogy ez esetben az óradíja változó lesz a minimálbérből számolva a ledolgozható órák alapján? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetői feladatait a tulajdonos munkaviszonyban látja el. Ebben az esetben élhet-e a munkáltató által adható adómentes lakáscélú hiteltörlesztés béren kívüli juttatásával? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. S.G.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnál egy dolgozó jelenleg gyeden van. A sok munka miatt a vállalkozás foglalkoztatná, nem rendszeresen, havi néhány napban, szükség szerint. Milyen formában teheti ezt meg, azaz milyen jogviszony lenne ez, hiszen már van egy jogviszonya ,,munkaviszony" , ami rendszeres foglalkoztatást jelent. Ez pedig egy nem rendszeres, alkalmi munka lenne? Hogyan kell ezt lejelenteni a 1741-en.? Köszönöm segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője harmadik államban folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. Életvitelszerűen 9 hónapot tölt kint és 3 hónapot Magyarországon. Kérdésünk: milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégben?
Tisztelt Szakértő! Megmondom őszintén, teljesen össze vagyok zavarodva az alábbiak miatt. Olvasom a 2013. V. törvényt, amelyben már a Gt. is szerepel. A 3:113. § (2) pont általában a cégvezetőre vonatkozik. "A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kizáró és összeférhetetlenségi okokat megfelelően alkalmazni kell". A 3.115. § foglalkozik az ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL. A KIZÁRÓ okokat azonban sehol nem találtam. Azután a 3:283. § leírja, hogy zrt.-nél az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. A 3:287. § pedig az igazgatótanács - zrt.-nél vezérigazgató - gondolom - függetlenségét írja elő. Nálunk a következő a helyzet: zrt., egyetlen részvényessel, akinek tulajdonában a részvények 100 százaléka áll. A vezérigazgató a tulajdonos édesanyja, aki 2016. novemberig egyben munkaviszonyban is állt a zrt.-nél. A munkaviszony megszüntetésre került a fentebb leírt 2013. V. törvény 3:287. §-a miatt, mivel aki munkaviszonyban áll a zrt.-nél, az nem lehet ugyanannak a zrt.-nek vezérigazgatója. A tulajdonos édesanyja egyben saját jogú nyugdíjas. Az lenne a kérdésem, hogy helyes volt-e a döntés, hogy a munkaviszonyt a saját maga által vezérigazgatóként irányított zrt.-ben megszüntettük, illetve ennek ellenére kell-e valamilyen tb-járulékot fizetnie, mint például egy kft. ügyvezetőjének, aki ezt a feladatot ingyen látja el, de be kell jelenteni (szintén nyugdíjas) és egészségbiztosítási járulékot kell utána fizetni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Anderlikné
Tisztelt Szakértő! Nem főállású katás egyéni vállalkozó hosszabb időre keresőképtelenné válik. Egyéni vállalkozásában közvetítési, ügynöki szolgáltatást, és egyéb számítástechnikai tevékenységet végez. Mentesülhet-e a havi 25 ezer forint megfizetése alól, és ez időre szerezhet-e bevételt, ha egy családtagja végezné a tevékenységet? További kérdésem hogy a családtag megbízási szerződéssel, mint magánszemély elláthatja-e a feladatot, vagy csak munkaviszony létesítésével? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Fuvarozó kft. úgy oldaná meg a külföldi országokban (osztrák, német, francia) kötelező, rájuk vonatkozó minimálbért, hogy a jelenlegi munkavállalóknak adna 5-5 százalékos részesedést. Zárná a munkaviszonyukat és mint résztulajdonosok társas vállalkozóvá válnának, a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallaná be és fizetné a járulékokat. Elfogadható-e ez a megoldás? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok társadalombiztosítással összefüggő kérdéseivel meglehetősen sokszor foglalkoztunk, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor a többes jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Most ez utóbbi speciális változatára térünk ki, amikor ugyanaz a személy ugyanannál a foglalkoztatónál létesít kettő (vagy több) megegyező jogviszonyt.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: egy magyar állampolgár 2016 októberében kiköltözött az USA-ba, ott létesített munkaviszonyt. Magyarországi lakcímét megszüntette. 2016 októberéig Magyarországon munkaviszonyban állt. Hol kell adóbevallást benyújtania? Ha Magyarországon is van bevallási kötelezettsége, akkor az USA-ban szerzett jövedelmét az adóbevallás melyik sorában kell feltüntetnie? Válaszukat előre is köszönöm! Katona-Fazakas Tünde
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! A 2017.03.04. napján, "Keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése" cím alatt adott válaszukhoz kapcsolódóan az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz: 1. A vonatkozó bírói gyakorlat alapján is jól tudjuk, hogy egészségügyi alkalmatlanságot a keresőképtelenség alatt megállapítani nem lehet? 2. Jogszerűen megszüntetheti a munkáltató egy olyan munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozással, ha a keresőképes időszakban orvosi alkalmassági vélemény alapján megállapításra kerül, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására alkalmatlan, azonban a munkavállaló ismét betegszabadságra/ táppénzre megy? Szíves válaszaikat előre is köszönöm. Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném még pontosítani, hogy négyórás munkaviszonyban lehet a kft. tagja, ha máshol nincs 36 órás munkaviszonya, nem nyugdíjas, és nem nappali tagozatos hallgató, és a fenti kérdés alapján 4 órában dolgozik, és működik személyesen közre a kft.-ben? Ilyen esetben mentesül az emelt összegű járulékfizetés alól, ami a tagi jogviszonyra vonatkozik?
Az alábbi kérdésben kérném T. Szakértőjük szíves tájékoztatását: heti 40 órás munkaviszonyban lévő magánszemély jelenleg gyeden, később gyesen lesz. Ha egyéni vállalkozó szeretne lenni, milyen járulékfizetési kötelezettsége van neki, ha nem szeretne kivenni jövedelmet (vállalkozói kivétet)? Milyen fizetési kötelezettsége van, ha a kataalanyiságot választja?
Tisztelt Szakértő! A szabadságot a munkaviszony fennállása alatt tilos megváltani, azt természetben köteles kiadni a munkáltató. Ez a szabály kógens, ettől a felek megállapodása sem térhet el. A szabadság pénzben megváltására kizárólag a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség. Ez korábbi kérdésre volt válasz. Én csak abban szeretnék tájékozódni, hogy nincs-e lehetőség olyan esetben, ha a cég beolvadás előtt áll, és minden jóindulata ellenére sem tudja kiadni a szabadságot, a feladatokat teljesíteni kell. Munkaviszony megszűnéskor igen, de azon szerencsés dolgozók, akiket átvesznek? Köszönöm!
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték