Munkaerő-kölcsönzés: íme a részletszabályok, amit mindenkinek tudnia kell

Megosztás Tetszik

A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus (a „szokványostól” eltérő) munkaviszony, ahol a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltató között polgári jogi jogviszony (a kölcsönbeadó a kölcsönvevővel megbízási szerződést köt, a kikölcsönzött munkavállalóért ellenértéket fizet), a kölcsönbeadó munkáltató és a munkavállaló között munkaviszony áll fenn. Cikkünkben megvizsgáljuk a részletszabályokat, így például ki lehet kölcsönbeadó, mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek, mit jelent az egyenlő bánásmód követelménye, továbbá hogyan alakulnak a felelősségi szabályok.

Előnyei többek között, hogy csökken a munkaerő toborzására és kiválasztására fordított költség és idő; a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének, a bérszámfejtésnek az adminisztrációs terhei a kölcsönbeadót terhelik; a kölcsönzés következtében a kölcsönbevevő annyi munkavállalót foglalkoztathat, amennyire szüksége van az adott időpontban; az elszámolás a ténylegesen teljesített munkaórák alapján történik. Nehézséget a magas fluktuáció vagy a munkáltatók közötti együttműködési kötelezettség megfelelő teljesítése okozhat.

Ki lehet kölcsönbeadó?

Kölcsönbeadó lehet a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet, illetve az a bármely EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amelyik saját államának joga szerint munkaerő-kölcsönzésre jogosult, ha megfelel a jogszabályi feltételeknek, és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. Július 1-jétől változás, hogy amennyiben a kölcsönbeadót törlik a nyilvántartásból, a munkaszerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.