A legfontosabb változás, hogy a munkanélkülivé válók az eddigi 270 helyett átlagosan 90 napig kaphatnak majd álláskeresési járadékot. A jelenlegi rendszerhez képest fokozottabban érvényesül a biztosítási elv: 10 munkanap szükséges 1 járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. Eddig öt nap munkaviszony kellett egy járadéknap megszerzéséhez.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) szerint törvénysértő az egyik utalványforgalmazó cég ajánlata, miszerint visszavásárolná a munkavállalóktól a főképp élelmiszerekre beváltható papírokat. Ez ugyanis adóelkerülő ügyeskedésnek minősülhet.
Foglalkoztathatók-e tanulmányi szerződés nélkül nyári gyakorlatra felvett diákok? Mit és mennyit kell utánuk fizetni? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Munka mellett ki jogosult gyesre és milyen formában? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Az MSZP szerint a "táppénztelenség" elrendelésének ideje jött el, a kabinet döntései pedig azt üzenik az állástalanoknak, "ha nincs munkád, nem számítasz".
Munkanélküliként mekkora betegbiztosításra jogosult valaki, ha fizet?
Hogyan lehet Magyarországon betegbiztosítása annak, aki Amerikában él és ott is adózik? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Határozatlan idejű szerződést módosíthat-e a munkáltató, mielőtt alkalmazottja gyesre megy? Olvasói kérdésre Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
A cseh, az ukrán és a magyar munkavállalók tartanak leginkább a munkahelyi ellenőrzéstől – derül ki egy, az Európai Unió 24 országában végzett kutatás elemzéséből. Mint ahogy az a kutatásból kiderül, a munkahelyi feszültséget leginkább a vezetők túlzott bizalmatlansága, szigorú kontrollja eredményezi, valamint az, hogy egyéni munkavégzésre és távmunka végzésére kevéssé vagy egyáltalán nincs lehetőség. A probléma leginkább az európai új demokráciákban, azaz a Közép-Kelet-európai országokban tapasztalható.
Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos cafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató Nexon Kft. legfrissebb felmérésében.
Hat hónapos próbaidő, 44 órás munkahét túlórapénz nélkül és legfeljebb két hét szabadság járna dolgozóknak, ha a konvergencia program részeként nyáron parlament elé kerülő törvénymódosítási javaslatokat elfogadják. A foglalkoztatás átalakítására várhatóan 2011 júliusáig kerül sor, az új keretrendszer pedig 2012 januárjától léphet életbe.
Ha elfogadnánk az Országgyűlési Hivatal álláspontját, hogy az országgyűlési képviselők nem foglalkoztatottak, őket a "nép" és nem az Országgyűlési Hivatal foglalkoztatja, akkor azt hihetnénk ők nem jogosultak tb-re és a nyugdíjra sem. Csakhogy a tb-törvény másként rendelkezik. És akkor most kinek kell bevallania a különadót?
Kirúghatnak-e bárkit azért, mert nem tájékoztatta főnökét arról, hogy beteg és emiatt nem dolgozik? Olvasói kérdésre Viszló László, a hvg.hu és az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Az április végétől változó táppénz-szabályoknak elsősorban a munkáltatók a nyertesei, de a dolgozók közül se mindenki jár rosszul. Azt is leszögezhetjük, hogy minél többet keres valaki, annál kevésbé éri meg betegnek lennie. Viszont bruttó 260 ezer forint havi jövedelem alatt ugyanannyi táppénz jár mindenkinek, mint eddig.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elutasítja a munkavállalókat, nyugdíjasokat érintő megszorításokat - írja a szakszervezeti szövetség Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levelében.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték