Az új Munka törvénykönyvének közelmúltban megjelent szövegtervezete megdöbbenést és felháborodást keltett a bérből és fizetésből élők széles körében. A tervezetet készítő jogászcsoport szerint sokan hisztérikusan reagáltak az általuk készített anyagra, egyébként pedig - véleményük szerint - a versenyképesség erősítése felülír minden egyéb szempontot.
Milyen feltételekkel köteles a munkáltató alkalmazottját foglalkoztatni, ha a munkavállaló éppen gyeden van? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Mit tehet az a munkaadó, akinek munkavállalója folyamatosan táppénzen van? Olvasói kérdésre Viszló lászló, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol
Az új Munka Törvénykönyvében felszámolnák a szakszervezetek egyik leghatékonyabb eszközét a munkáltatói jogsértésekkel szemben. A munkavállalók ezáltal kiszolgáltatottabbak lennének, mint eddig.
Mikor és milyen feltételekkel válthatja meg a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati éveit a munkavállaló? Olvasói kérdésre Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.
A cégeknek és a munkavállalóiknak közös érdeke a legújabb szakmai ismeretek megszerzése, ezért a foglalkoztatók többnyire szívesen vállalják a dolgozók képzésével kapcsolatban felmerülő költségeket. A képzésben való ingyenes vagy kedvezményes részvétel után a magánszemélynél keletkező jövedelem kedvezően adózik. A rendelkezések eltérőek az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű képzésnél. Íme a legfontosabb tudnivalók.
Milyen papírt, nyilatkozatot kell kitöltenie a nyugdíj előtt álló 40 éves nőnek ahhoz, hogy megállapítsák a nyugdíját? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Mit tehet a munkavállaló, ha három hónapja tartozik a bérével a munkáltató, akivel közös megegyezéssel szüntette meg a munkaviszonyát? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
A legfontosabb változás, hogy a munkanélkülivé válók az eddigi 270 helyett átlagosan 90 napig kaphatnak majd álláskeresési járadékot. A jelenlegi rendszerhez képest fokozottabban érvényesül a biztosítási elv: 10 munkanap szükséges 1 járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. Eddig öt nap munkaviszony kellett egy járadéknap megszerzéséhez.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) szerint törvénysértő az egyik utalványforgalmazó cég ajánlata, miszerint visszavásárolná a munkavállalóktól a főképp élelmiszerekre beváltható papírokat. Ez ugyanis adóelkerülő ügyeskedésnek minősülhet.
Foglalkoztathatók-e tanulmányi szerződés nélkül nyári gyakorlatra felvett diákok? Mit és mennyit kell utánuk fizetni? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Munka mellett ki jogosult gyesre és milyen formában? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Az MSZP szerint a "táppénztelenség" elrendelésének ideje jött el, a kabinet döntései pedig azt üzenik az állástalanoknak, "ha nincs munkád, nem számítasz".
Munkanélküliként mekkora betegbiztosításra jogosult valaki, ha fizet?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték