A július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve szisztematikusan törekszik a munkavállalókat megillető járandóságok csökkentésére. Ez nem csak a munka díjazására, hanem a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén kifizetendő juttatások mértékére is igaz. Nézzük a részleteket.
Enyhült a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabály és mindössze két tartalmi elem lesz kötelező a munkaszerződések megkötésénél. Mi változik még? Összefoglaltuk a HVG Nexon Munkajog konferenciáján hallottakat.
Az új törvény alkotóinak célja a rugalmasság biztosítása, a jogforrási rendszer átalakítása, a szociális biztonság erősítése és a jogintézmények pontosítása volt. A szakma megosztott abban a kérdésben, hogy az új Mt. elérte-e és ha igen, milyen mértékben a fenti célokat. Abban azonban mindenki egyetért, hogy feltétlen szükség volt a váltásra és még akkor is, ha az új törvény nem hozott teljes koncepcionális váltást, a gazdasági élethez biztosan jobban alkalmazkodik, a munkáltató működését szem előtt tartva nagyobb rugalmasságot biztosít a feleknek és jogtechnikai szempontból is kifejezetten jól sikerült.
A médiában folyamatosan azt halljuk, hogy 5 százalékkal kell emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy a munkáltató teljesítse az elvárt béremelést minden dolgozóra és hozzájuthasson az állami kompenzációhoz. Fontos tudnunk, hogy az 5 százalékos emelés csak a 216 800 forint alattiakra vonatkozik.
Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba.
A nagyobbik kormánypárt szerint a nyár óta folyó társadalmi egyeztetések konstruktívan járultak hozzá az új munka törvénykönyvének koncepciójához, míg az MSZP többek között a valódi párbeszéd hiányát rótta fel a kormánynak a törvényjavaslat szerdán megkezdődött általános vitájában, az Országgyűlésben. Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka szerint a munkavállalók a jövőben többet dolgozhatnak kevesebb pénzért, hiszen számos pótlék megszűnhet.
Az új Mt.
A törvényjavaslatban szerepel a munkavállalói biztosíték intézménye, amely csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ, erről a munkavállalóval szerződésben meg kell állapodniuk.
Bizonyos munkakörökben a munkavállaló által letett kaució lehet a feltétele az alkalmazásnak a kormány által elfogadott munkajogi tervezet szerint. Marad a szabadság, és a védett kor, de a szakszervezetek aggódnak jogaikért.
Érdeklődnék jövőre 20 éves dolgozó leszek a cégnél, ha elküldenek jövőre, kapok végkielégítést?
Mikor járéjszakai, mikor délutáni műszakpótlék? Mit tegyek, hogy a munkáltató szerint nem jár? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Egy ruházati boltban dolgozom, reggel 9 órától este 8-ig. Sajnos megbetegedtem, így táppénzre kellett mennem, ami 3 napot jelent. A munkáltatóm felkeresett, hogy amint visszatérek a betegállományból, a fennmaradt 3-3,5 órákat le kell dolgoznom, ami annyit jelent, hogy 25-26-án dolgoznék, 27-én nem, majd 28-29-30-án ismét be kell mennem. Mivel a táppénz miatt fennt maradt 6-7 óra, ezért 27-én be kell mennem ledolgozni. Érdeklődni szeretnék afelől, hogy a táppénz csak azokra a napokra jár, amikor dolgoznék és kötelezheti a betegségből gyógyult dolgozót a munkáltató, a táppénzen töltött napok miatt kieső órák ledolgoztatására?
A Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. alpontja szerint adómentes – többek között– a munkavállaló által lakáscélú felhasználásra felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsön elengedett összege.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték