592 találat a(z) munkáltató cimkére

Cikk

Számos munkáltatónál választható cafeteria-juttatás a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) számlára utalt támogatás, és egyre többen választanák ezt a juttatási formát, ha a felhasználását nem korlátozná, hogy több szolgáltatónál – különösen a kisebb vállalkozásoknál – még nem lehet vele fizetni. Sok cég még nem ismerte fel a SZÉP-kártya előnyeit, így például azt, hogy növeli a forgalmat, mert a tapasztalatok szerint az emberek kártyás-vásárlással többet költenek. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Kérdés

Egyik cégemnél a munkáltató a munkavállalóknak támogatói adományt adott az egészségpénztárral kötött szerződés alapján. Véleményem szerint a cégnél ez elismert költség és nem kell adót fizetni utána. A magánszemély fog az egészségpénztár igazolása alapján a SZJA bevallásában 16% SZJA adót fizetni utána. Helyes az álláspontom? Előre is köszönöm válaszukat.

Cikk

Szakított a munkáltatói jogutódlás korábban kialakult rendszerével az idén életbe lépett új Munka Törvénykönyve. A korábbi kódex az általános (pl. összeolvadás, beolvadás) és az egyedi (üzletág-értékesítés) esetekre is előírta, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a változás munkaügyi vonatkozásairól, és konzultálni velük annak hatásairól.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy osztrák cég fióktelepet létesít 2013.01.01-től Magyarországon, melyben minden munkavállalónk részmunkaidős lenne. Mivel 2012.07.01-jén hatályba lépett MT szerint egy szerződésen belül ugyanarra a munkakörre lehet több munkáltatóval is munkaviszonyt létesíteni, ezért gondoltuk, hogy társaságunk alkalmazná ezt a lehetőséget, viszont abban nem vagyunk biztosak, hogy fióktelepet be lehet-e venni a munkáltatók körébe.

Cikk

A július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve szisztematikusan törekszik a munkavállalókat megillető járandóságok csökkentésére. Ez nem csak a munka díjazására, hanem a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén kifizetendő juttatások mértékére is igaz. Nézzük a részleteket.

Cikk

Az új törvény alkotóinak célja a rugalmasság biztosítása, a jogforrási rendszer átalakítása, a szociális biztonság erősítése és a jogintézmények pontosítása volt. A szakma megosztott abban a kérdésben, hogy az új Mt. elérte-e és ha igen, milyen mértékben a fenti célokat. Abban azonban mindenki egyetért, hogy feltétlen szükség volt a váltásra és még akkor is, ha az új törvény nem hozott teljes koncepcionális váltást, a gazdasági élethez biztosan jobban alkalmazkodik, a munkáltató működését szem előtt tartva nagyobb rugalmasságot biztosít a feleknek és jogtechnikai szempontból is kifejezetten jól sikerült.

Szakértői Kommentár

A médiában folyamatosan azt halljuk, hogy 5 százalékkal kell emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy a munkáltató teljesítse az elvárt béremelést minden dolgozóra és hozzájuthasson az állami kompenzációhoz. Fontos tudnunk, hogy az 5 százalékos emelés csak a 216 800 forint alattiakra vonatkozik.

Cikk

Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Visszatérő kismama szabadságnapjainak száma

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Csed mellett munkavégzés

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Nyílt végű lízing maradványértéke

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink