Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja ügyvezető, és a feladatait munkaviszonyban látja el. Kérdésem lenne, hogy az ügyvezetésen kívül más feladatokat is elláthat-e, ha igen, milyen formában, valamint munkáltatói jogkört gyakorolhat-e?
Tisztelt Szakértő! Olvastam válaszukat a többes foglalkoztatás esetén történő bér- és közteherfizetési kötelezettségekről. http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_21_Tobb_munkaltato_altal_letesitett__yko A kérdésem az, hogy lehetséges-e az, hogy bár a bért és közterheit az elsődleges munkáltató fizeti meg, a versenytilalmi megállapodás (havi szinten, a munkaviszony alatt, de akár után is), az egyes cafeteria-elemeket, valamint a tanulmányi szerződésben foglalt költségeket a másodlagos? Például a legutolsó esetben a másodlagos munkáltató nevére állítják ki a számlát és az is fizeti ki. Az Mt. 195. § csak a bérről ír, ezek viszont nem azok. Ugyanakkor az Mt. 12. §-ában ez áll: 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. (2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Köszönettel. Gondolom, egymásnak ki tudnák számlázni, hátha van egyszerűbb, de szintén jogszerű megoldás. Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Továbbra is kérhetik a munkavállalók a munkáltatójuktól, hogy készítse el a személyijövedelemadó-bevallásukat. Ha ezt a munkáltató vállalja, akkor az általa készített dokumentum megfelel a tavalyi jövedelmekről szóló szja-bevallásnak.
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a munkáltató, hogy a dolgozóknak csakis adómentes elemeket biztosít a juttatások közül? Van-e olyan szabály, mely szerint, ha juttatási rendszer működik a vállalkozásnál, akkor valamilyen juttatást kötelező biztosítani? Úgy hallottam, az egészségpénztárakra vonatkozóan van hasonló előírás.
A munkavállaló közel egy évig keresőképtelen volt. A munkába állás első napján a munkáltató soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kezdeményez, mely eredménye, hogy a dolgozó a korábban betöltött munkaköre ellátására nem alkalmas. Hogyan tovább? A munkáltató köteles felmondani? Ha nem él ezzel a lehetőséggel, de a munkaszerződés szerinti munkakörben nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, mi a teendő?
Kinek kell bért fizetnie, a költségeket melyik munkáltató, milyen arányban és hogyan számolhatja el, ki és hogyan fogja gyakorolni a munkáltatói jogokat, illetve hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló ugyanarra a munkakörre több munkáltatóval létesített munkaviszonyt?
Az anyuka jelenleg gyesen van, van főállású munkahelye, ahol állományban van, ahonnan gyesre ment. A gyes mellett egy másik munkáltató foglalkoztatni szeretné heti 15 órában, munkaviszonyban. Meg kell-e szüntetni a meglévő 8 órás munkaviszonyát a korábbi céggel, vagy vállalhat mellette részmunkaidős állást? Kell-e közölni a régi munkahelyen, hogy elvállalt egy részmunkaidős állást? Olvasói kérdésre Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkáltató folyamatosan azzal találja szemben magát, hogy a frissen felvett dolgozók rövid időn belül (van, hogy egy-két nap, van, hogy egy-két hónap után) felmondanak. Még akkor is, ha jobbak a körülmények, jobb a fizetés. A kérdésünk, hogy mivel védhetné magát a munkáltató? A próbaidő lehetőségét kivenné a munkaszerződésből (még ha ez így őt is korlátozza), így arra hivatkozva nem lehetne a munkaviszonyt megszüntetni. Ezen kívül még milyen lehetőséggel élhetne? Tartalmazhatna a szerződés munkaviszonyban töltendő minimum időt? Vagy valamilyen összeg megfizetésének kötelezettségét, ha felmond x időn belül? Mekkora idő kikötése mellett, mekkora mértékű összeg mellett lehetne ez jogszerű? Mire ad lehetőséget a munka törvénykönyve, mi az ami egyértelműen jogsértő magatartás lenne?
Komoly hátránnyal kell számolnia, ha nem tudja, milyen papírokra van szüksége munkaviszony létesítésekor. A munkavállaló ugyanis kötelezhető korábbi munkahelyi papírjainak a bemutatására/átadására, másrészt jól felfogott érdeke, hogy tudja igazolni például a biztosítási jogviszonyát vagy azt, hogy nincs tartozása. Mire hivatkozhat a munkáltató, illetve a munkavállaló? Olvasónk kérdésére dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszol.
Több mint érdekes libikóka zajlik az adómódosítások körül: egyelőre úgy tűnik, hogy mégsem lesz jövőre adómentes juttatás a munkáltató által finanszírozott egészségügyi szűrés.
Összesen csaknem 4600 adózó szerepel a NAV legfrissebb, be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listáján.
Milyen céllal használhat kamerarendszereket a munkáltató, hogyan kell ebbe beavatnia a munkavállalókat, meddig tárolhatók a felvételek, milyen szabályok vonatkoznak a vagyonőrökre? Ismertetjük.
Beteg a munkavállaló? Hiába hoz orvosi igazolást, ha elmulasztja egyéb kötelezettségét, megnézheti magát. Másrészt a munkáltatónak ajánlatos érdeklődni az alkalmazott hogyléte felől. Bírósági példákkal hívjuk fel a figyelmet, mit ne mulasszon el keresőképtelenség esetén a munkavállaló és a munkáltató.
Bizonytalanok egyes munkáltatók, milyen többletkötelezettségük van, ha a munkavállalójuk magánnyugdíj-pénztári tag, miközben ennél sokkal fontosabb kérdés, mit kockáztatnak a magánpénztárakban maradók?
A Kúria az elmúlt hónapokban több olyan döntést is hozott, amelyek a munkáltató munkahelyi balesetért való felelősségét, illetve a kimentési lehetőségek határait vizsgálják. Ezen döntésekből mutatjuk be a legfontosabbakat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték