A munkavállalók gyakran betegen, lázasan is dolgoznak, mert féltik az állásukat, vagy a helyettesítési nehézségek miatt nem tehetik meg, hogy otthon gyógyuljanak. De mit tehet a munkáltató, ha arra gyanakszik, munkavállalója nem is betegség miatt maradt távol?
Összesen 5050 munkáltató szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb – augusztusi – listáján, amely azokat tartalmazza, akik bejelentés nélkül foglalkoztatnak munkavállalókat.
Csorbultak a munkavállalói jogok, nőttek a munkaviszonyból fakadó kockázataik, jogellenes munkáltatói gyakorlat esetén szűkültek kártérítési esélyeik. A Kúria is változtatna a munkajogi kódexen.
Tisztelt Szakértő Asszony! Elnézést kérek a tudatlanságomért, ezért kérem, hogy az Art. idézett szakaszát szíveskedjen a kérdésemben foglaltakra konkretizálni. Jelenleg a kft. minimális tevékenységet folytat, az ügyvezetői teendőkön túl nincs más munkavégzés. Az ügyvezetői tevékenység munkaviszonyban történő ellátásáról a társasági szerződés rendelkezik, és munkaszerződés készült. A járulékok fizetése is heti 2 órás munka alapján történik.
A munkavállaló sms-ben kapott értesítést egyik vasárnap éjszaka, hogy "Szia, holnap reggel nem kell bejönnöd dolgozni, mert felmondtunk Neked". A munkavállaló mikor az sms-t kapta két hete volt táppénzen már korábban meglévő gerincproblémája miatt, s jelenleg is táppénzen van. A munkavállaló 62 éves - 2016. július 11-étől jogosult öregségi nyugellátátásra. A társaságnál 20 éve dolgozik, soha semmiféle figyelmeztetést nem kapott a munkájával kapcsolatban. Folyamatosan elmaradt fizetései voltak, a májusi fizetését is júliusban postázták ki neki, illetve a júniusi maradékot, mert június közepétől volt táppénzen és július 5-én mondtak fel neki. Igaz, ennél a munkáltatónál kb másfél éve dolgozik, ugyanis a korábbi céget a NAV felszámolta óriási adótartozása miatt. A jelenlegi munkaszerződésében talán szerepel ez, de az irodájában az összes személyes dolgait eltüntették a saját munkaszerződését, a korábbi fizetési jegyzékeit is, ahol látszódott,hogy mennyi volt a tényleges fizetése. Minimálbérrel volt bejelentve, a tényleges fizetése a bejelentett háromszorosa volt. A munkaadójával (olaszok a tulajdonosok) azóta sem találkozott, nyaralásukat töltötték ebben az időszakban. Kérdésem lenne, hogy milyen jogai és lehetőségei vannak a munkavállalónak ebben az esetben? Van-e lehetősége a nem hivatalos jövedelem valamilyen úton való bizonyítására? Válaszukat előre is megköszönve. Tisztelettel: Péter Zsuzsanna
Milyen jogai vannak a munkavállalónak és milyen kötelezettségek terheli a munkáltatót, ha a cég jogutód nélkül, illetve ha jogutódlással szűnik meg? Összefoglaltuk az előírásokat.
Közzétette a be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók júniusi listáját a NAV. A listán mintegy ötezer foglalkoztató szerepel.
Ki adhat béren kívüli juttatást? Ki lehet kedvezményezett? A NAV közleménye a 2015-ös változásokat is tartalmazza.
Hogyan, milyen esetekben szüntethető meg a védett korú munkavállaló munkaviszonya, köteles-e állást felajánlania, mennyi a végkielégítés? Példákkal illusztráljuk a szabályokat.
Meddig várjon, mit tegyen a munkáltató, ha a munkavállaló értesítés nélkül nem jelenik meg a munkahelyén? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Egy munkavállaló a saját pénzéből a munkáltatója részére különböző költségeket fizetett ki. Az ügyletekről készpénzes számlát kapott a cég nevére. A cég ezeket utólag a munkavállaló részére a következő hónapban megtérítette. Hogyan kell ilyen esetben a készpénzes számlákat, illetve a munkavállalónak történő visszautalást a könyvelésben rögzíteni? A számlákra a pénztárban a vásárlás pillanatában nem volt fedezet. 1. Hogyan kell rögzíteni a számlákat? 2. Áfalevonási jog mikor keletkezik? (Hiszen csak a következő hónapban rendezi a munkavállaló felé.) 3. Hogyan kell a visszafizetést rögzíteni?
Tisztelet Szakértő! Mint munkáltató gyesről visszatérő munkavállalójától elmulasztottam a letiltás érvényesítését a januári, februári, márciusi hónapokra munkabére után. Amikor ezt felismertem május volt és az áprilisi munkabérénél már érvényesítésre került a 33 százalék letiltás hibásan (kevés), mivel a nevezettnek sorban áll öt letiltása 2009-es évtől kezdődően, így a letiltás 33 százalék és 17 százalé összesen 50 százalék (közüzemi tartozás). A munkavállalótól a gyes előtti időszakban is már a fizetés 50 százalék került letiltásra, persze ő nem jelezte februárban, hogy 'de hát kérem nekem vannak még letiltásaim és kérem azok érvényesítését'. Májusban, amikor készítettem az áprilisi bérszámfejtését, telefonon felhívtam és jeleztem neki, hogy nem jelezte felém neki még van letiltása és erre azt a választ adta, ő úgy tudja, a végrehajtó meghalt és amúgy is volt valami árverezés és abból kiegyenlítésre került a közüzemi tartozások. Válaszom: én erről nem kaptam semmi értesítést, így engem a törvény továbbra is kötelez a vh. általi letiltásra. Tegnapi nap folyamán a munkavállaló közölte velem a májusi munkabér felvétele után, hogy a jogosulatlan munkabér visszakövetésére 60 nap áll rendelkezésünkre és azt közölni kell vele írásban is mert jogvesztő. Kérdésem miért is számítana ez az eset jogosulatlan, jogalap nélküli kifizetésnek? Véleményem szerint munkáltatónak kötelessége a letiltást foganatosítani a törvényi szabályozás szerint. A történethez hozzá tartozik, hogy a vh-ok mind élők! Előre is köszönöm segítőkész választ
A munkáltató – bizonyos korlátok között – akkor is elállhat a versenytilalmi megállapodástól egyoldalú nyilatkozattal, ha az elállás jogát a felek a megállapodásban nem kötötték ki kifejezetten, áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott ítéletében. A verdikt egyben azt is jelenthet, hogy a bíróságok egyre inkább figyelembe veszik, hogy a versenytilalmi megállapodás elsősorban a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme érdekében jön létre, magyarázza a KCG Partners Ügyvédi Társulás.
Alapbér, időbér, teljesítménybér, minimálbér, prémium, jutalom, fizetési nap: összegeztük, mi mindent kell tudni és betartani a bérezéssel kapcsolatban.
Gyakran okoznak fejtörést az szja törvény biztosításokra vonatkozó szabályai. Különösen, ha a munkáltató a munkavállaló javára köti meg a szerződést, úgy, hogy a biztosítói kifizetésekre való jogosultságot fenntartja magának, majd utóbb a szerződés módosításával a munkavállalót lépteti maga helyébe.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték