Szakított a munkáltatói jogutódlás korábban kialakult rendszerével az idén életbe lépett új Munka Törvénykönyve. A korábbi kódex az általános (pl. összeolvadás, beolvadás) és az egyedi (üzletág-értékesítés) esetekre is előírta, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a változás munkaügyi vonatkozásairól, és konzultálni velük annak hatásairól.
Tisztelt Szakértő! Egy osztrák cég fióktelepet létesít 2013.01.01-től Magyarországon, melyben minden munkavállalónk részmunkaidős lenne. Mivel 2012.07.01-jén hatályba lépett MT szerint egy szerződésen belül ugyanarra a munkakörre lehet több munkáltatóval is munkaviszonyt létesíteni, ezért gondoltuk, hogy társaságunk alkalmazná ezt a lehetőséget, viszont abban nem vagyunk biztosak, hogy fióktelepet be lehet-e venni a munkáltatók körébe.
Július 1-jétől a munkáltató, törvényi felhatalmazás alapján (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 9. §) korlátozhatja a munkavállaló személyhez fűződő jogait amennyiben ez szükséges. A korlátozásnak azonban törvényi határai vannak.
A napi 8 óránál és a heti 48 óránál hosszabb,beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó eredeti szabályok a munkáltató egyoldalú döntéséhez kötötték, hogy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat napi 24, illetve heti 72 órára osszanak be. Mi változott még?
Az új Munka törvénykönyve értelmében három helyett 5 napot kell várnunk a papírokra, ha kilépünk a cégünktől.
A július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve szisztematikusan törekszik a munkavállalókat megillető járandóságok csökkentésére. Ez nem csak a munka díjazására, hanem a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén kifizetendő juttatások mértékére is igaz. Nézzük a részleteket.
Enyhült a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabály és mindössze két tartalmi elem lesz kötelező a munkaszerződések megkötésénél. Mi változik még? Összefoglaltuk a HVG Nexon Munkajog konferenciáján hallottakat.
Az új törvény alkotóinak célja a rugalmasság biztosítása, a jogforrási rendszer átalakítása, a szociális biztonság erősítése és a jogintézmények pontosítása volt. A szakma megosztott abban a kérdésben, hogy az új Mt. elérte-e és ha igen, milyen mértékben a fenti célokat. Abban azonban mindenki egyetért, hogy feltétlen szükség volt a váltásra és még akkor is, ha az új törvény nem hozott teljes koncepcionális váltást, a gazdasági élethez biztosan jobban alkalmazkodik, a munkáltató működését szem előtt tartva nagyobb rugalmasságot biztosít a feleknek és jogtechnikai szempontból is kifejezetten jól sikerült.
A médiában folyamatosan azt halljuk, hogy 5 százalékkal kell emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy a munkáltató teljesítse az elvárt béremelést minden dolgozóra és hozzájuthasson az állami kompenzációhoz. Fontos tudnunk, hogy az 5 százalékos emelés csak a 216 800 forint alattiakra vonatkozik.
Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba.
A nagyobbik kormánypárt szerint a nyár óta folyó társadalmi egyeztetések konstruktívan járultak hozzá az új munka törvénykönyvének koncepciójához, míg az MSZP többek között a valódi párbeszéd hiányát rótta fel a kormánynak a törvényjavaslat szerdán megkezdődött általános vitájában, az Országgyűlésben. Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka szerint a munkavállalók a jövőben többet dolgozhatnak kevesebb pénzért, hiszen számos pótlék megszűnhet.
Az új Mt.
A törvényjavaslatban szerepel a munkavállalói biztosíték intézménye, amely csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ, erről a munkavállalóval szerződésben meg kell állapodniuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték