Az új kormány előtt álló kihívások – a hazai bérszínvonal és minimálbér az európai uniós rangsor végén kullog

Megosztás Tetszik

A következő időszak fő kérdése lesz, hogy a béremelések tudják-e úgy támogatni a bérfelzárkózást, hogy közben ne terheljék túl a vállalatokat és ne veszélyeztessék a foglalkoztatás stabilitását – hangsúlyozta elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI).

2024-ben az infláció mérséklődése mellett a nominális béremelések reálbér-növekedést eredményeztek, majd 2025-ben ez folytatódott, de már lassuló ütemben. 2026. január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra emelkedett.

2026-ban a várható reálkereset-emelkedés 4 százalék körüli, a bérszintek összébb torlódnak. A gyorsan emelkedő minimálbér és garantált bérminimum a legalsó kereseti sávokban növelik a fogyasztást, ugyanakkor ez a vállalatok oldalán érdemi alkalmazkodást kíván. A költségvetési és foglalkoztatási hatás végső soron attól függ, mennyire tudják a cégek kigazdálkodni a magasabb bérköltséget. A jelenlegi gazdasági környezetben ez sok esetben nehézséget jelent, ami a foglalkoztatás visszafogásán (elbocsátásokon) keresztül mérsékli a béremelések pozitív hatásait.

Bár a munkaerőpiac még feszes, a minimálbéren és a garantált bérminimumom dolgozók továbbra is sérülékenyebbek, és képzettségi, illetve földrajzi okok miatt nehezebben találnak állást. A kérdés nem az, hogy van-e értelme a kétfajta minimálbér emelésének, hanem az, hogy mekkora emelés mellett marad az gazdaságilag fenntartható.

Érdemes összevetni a hazai helyzetet a közép-európai és az uniós munkaerőpiaccal. A 2025-ös adatok alapján a magyar éves bruttó átlagbér 21,3 ezer euró volt, amivel Szlovákiát megelőztük, de elmaradtunk Csehországtól és Lengyelországtól. A vizsgált országok között a minimálbér szintje a második, az átlagos bérszint pedig a 3. legalacsonyabb érték az Unióban. Ez azt jelenti, hogy a magyar bérszint az uniós országokhoz képest jelentős lemaradást mutat, vagyis lenne tér a felzárkózásra.

A következő időszak fő kérdése az lesz, hogy a béremelések tudják-e úgy támogatni a bérfelzárkózást, hogy közben ne terheljék túl a vállalatokat és ne veszélyeztessék a foglalkoztatás stabilitását. A megoldás a vállalati termelékenység növelése, mert ez alapozza meg a bérszínvonal uniós átlagnál gyorsabb emelkedését – olvasható a GKI elemzésében, a gki.hu-n.