A Népszabadsággal kapcsolatos intézkedések a szerkesztőségben dolgozó munkavállalókat is érintik. Őket munkáltatójuk olyan szokatlan módon mentette fel a munkavégzés alól, hogy nemcsak nem kötelesek munkát végezni, de nem is mehetnek be munkahelyükre, levelezésükhöz, a munkahelyen hagyott személyes dolgaikhoz nem tudnak hozzáférni. Vajon ez beilleszthető a munka törvénykönyve rendelkezéseibe? Hogyan tovább?
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak és a munkaadónak, ha a munkáltató munkavállalója nevére életbiztosítást köt? A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett halál esetén a biztosított gyermeke, baleset esetén a biztosított. A biztosítás szerződője a munkáltató. Az életbiztosítási szerződés díjfizetési időszaka 14 év. A díjfizetés évente egy alkalommal történik, összege 107 242 forint.
Munkavállalója lakáshitelének törlesztését támogatná a munkáltató. Arról érdeklődött, milyen szabályokat kell figyelembe vennie. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A munkabérből történő levonásnak szigorú szabályai vannak, amelyeket a munka törvénykönyve (Mt.) és a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) írnak elő. A törvények meghatározzák a levonás eseteit, mértékét, sorrendjét, a minimummentességet, azonban néha felmerülhetnek olyan helyzetek, amelyek még a legrutinosabb munkáltatót is elgondolkodtatják.
Gyakran előfordul, hogy a munkáltató bizonyos résztevékenységeket kiszervez, melynek következtében egy későbbi időponttól kezdődően az adott résztevékenységet – általában szolgáltatást – már egy teljesen eltérő jogi személy végzi. Az efféle helyzetek pedig egy sor munkajogi kérdést is felvetnek. Nem mindegy például az, hogy a jogutód munkáltató köteles-e foglalkoztatni a korábbi (jogelőd) munkáltató alkalmazottait vagy sem. Amennyiben köteles, arra a kérdésre is választ kell kapnunk, hogy változhatnak-e a foglalkoztatás feltételei. Abban az esetben pedig, ha erre nem köteles, fontos tudni, hogy a munkavállalókat milyen feltételekkel lehet elbocsátani. Ezekre a kérdésekre keressük az alábbiakban a választ.
Bár a törvény alapján már négy éve van rá lehetőség, a gyakorlatban eddig nem terjedt el széles körben a munkavállalói biztosíték intézménye. Lényege, hogy a munkáltató a dolgozóval megállapodik, miszerint a munkavállaló átad legfeljebb egyhavi alapbérének megfelelő összeget, ezt a munkáltató köteles elkülönített számlán kezelni, és kizárólag a kártérítési igényének kielégítésére használhatja fel, a munkabérből történő levonás szabályai szerint. Mi lehet az oka annak, hogy az óvadékot alig alkalmazzák a gyakorlatban?
Összesen 4823 adózó szerepel azon a friss (július 31-ei adatokat tartalmazó) listán, amelyen a NAV az alkalmazotti bejelentési kötelezettséget elmulasztók nevét, címét, adószámát teszi közzé.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tévesen leadott nyilatkozata alapján ekhós jövedelmet fizetünk a részére. Magánszemélynek nem volt az ekhós jövedelme mellett olyan jövedelme, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik. Ez alapján nem volt jogszerű az ekho alkalmazása. Milyen módon javítható az ekho alapján történt foglalkoztatás? A magánszemélynek kell további adót fizetni vagy a munkáltatónak rendezni a jogviszonyt? Válaszukat előre is köszönöm!
A munka mellett továbbtanulók és az őket támogató munkáltatók számára új helyzetben kezdődik a 2016-2017. évi kurzus: Jövőre és a további években több lesz az átvállalt képzési költségek közterhe, ami a megkezdett kézésre is vonatkozik. Mutatjuk, mivel számoljanak?
Munkavégzés közben bekövetkezet baleset ügyében pereskedett a villanyszerelő munkavállaló munkáltatójával. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Úgy tűnik, az adócsomag alaposabb tanulmányozása tartogat még meglepetéseket. Itt van például, hogy 2016. augusztus 1-jétől a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet egyes rendelkezései a szja-törvénybe kerültek az indokolás szerint változatlan tartalommal. Ám, ha egybevetjük a jelenleg és majd az augusztus 1-jétől hatályos előírásokat, kiderül néhány figyelemre méltó különbség.
Akár évi 342 ezer forintnyi közterhet takaríthat meg az a vállalkozás, amelyik kisgyermekes szülőt foglalkoztat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint a munkáltatók mintegy 60 ezer érintett szülő után nem veszik igénybe az adókedvezményt.
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek a könyvelését végezzük, aki megkért minket, hogy a dolgozók szja-bevallását készítsük el. Nos, ezt a cégünk ki is számlázta a cégnek. A kérdésem az lenne, hogy ezt a munkáltatónak kell-e még továbbszámlázni a dolgozónak, hiszen átvállalta, hogy kifizeti helyette. Nem munkáltatói adómegállapítás történt, hanem a dolgozóknak, úgymond ezt juttatta. Segítséget előre is köszönöm szépen.
Sok cég tapasztalja működése során, hogy kénytelen nagyobb számú munkavállalót elküldeni veszteséges gazdálkodása miatt. A csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során egy sor speciális szabályt kell betartani. Ha ez sikerül, a munkavállalók hiába fordulnak bírósághoz. Vagy mégis van támadási lehetőség?
Tisztelt Szakértő! T1041-es bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni Öntől. 2007 előtt alakult cég ügyvezetőjének társas vállalkozói bejelentését még anno papíralapon teljesítették. A NAV ügyfélkapuján lekérdezhető biztosítási jogviszony felületen a bejelentett munkáltatói név helyett „ Nem azonosított foglalkoztató” szöveg szerepel. Lehetséges, hogy a még papíron alapon teljesített ügyvezetői bejelentéseket újra be kellene küldeni elektronikusan a T1041-es nyomtatványon? Vagy csak személyesen be kellene mutatni a NAV-nak az eredeti bejelentőt, és kijavítják? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték