További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Átvinné a szabadságát a következő évre? Így van rá lehetősége

  • Dr. Kéri Ádám, jogi szakértő
2

Mitől függ a szabadságnapok száma, hány nap vihető át a következő évre? Összefoglaltuk, hogy a különböző életszituációkban meddig halasztható a szabadság.

Alap és pótszabadsággal rendelkezünk

Közeledik az év vége, így ismételten célszerű áttekinteni a „benn ragadt” szabadságok kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A szabadság ebben az évben is 20 nap alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból áll. A leggyakoribb pótszabadságok az életkor és a gyermekek után járó pótszabadság. Előbbi életkorunk függvényében 1–10 nap, mely a 25. életévünk betöltésével kezd növekedni és a 45. életévünk betöltéséig nő folyamatosan. Ezt követően már csak öregszünk, de nem lesz több szabadságunk. Utóbbi pedig a gyermekek számától függően 2 (egy gyermeknél), 4 (2 gyermeknél), illetve 7 nap (3 és annál több gyermeknél). Mind a gyermekek utáni pótszabadság, mind az életkori pótszabadság attól az évtől már megilleti a munkavállalót, amely évben az adott feltételt teljesíti (megszületett a gyermek megszületett, eléri az életkort). A teljes szabadságot úgy tudjuk kiszámolni, ha ezeket összeadjuk.

Így arányosítsuk az éves szabadságunkat

Nem minden esetben van olyan könnyű dolgunk számolás szempontjából, hogy a munkaviszony az egész évben folyamatosan fennállt, ilyenkor az éves szabadságot természetesen arányosítani kell. Ha például 30 éves a munkavállaló és van két gyermeke, abban az esetben 20 nap alapszabadsága van, 3 nap életkori pótszabadsága, valamint 4 nap pótszabadságot is kap a gyermekei száma alapján. Ennek megfelelően 27 nap szabadsággal rendelkezik. Ha a munkaviszony 2015. szeptember 1. napjával jött létre, abban az esetben a következőképpen arányosítunk: 365 napra jut 27 munkanap szabadság, akkor (30+31+30+31=122) 122 napra 9,02 nap jut. Ne felejtsük azt sem el, hogy az Mt. 121. § (2) bekezdése alapján a fél napot elérő töredéket 1 egész munkanapnak kell tekinteni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, különböző esetekben meddig halasztható a szabadság kiadása! 
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (2)

dr. Kéri Ádám

Kedves Hozzászóló,

nincsen különbség a szabadság tekintetében a teljes munkaidős és a részmunkaidős munkavállalók között. Ezt nemzetközi egyezmények és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló tv. is kimondja. Megígérem, hogy erről írni is fogok hamarosan. Boldog Karácsonyt kívánok.

üdv
dr. Kéri Ádám

celerius

Szívesen olvasnék arról is, hogy mi a helyzet a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók szabadságolásával.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Koncertszervezés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Egyéni vállalkozó bankkártyás értékesítése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tagi kölcsön átvállalása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X