hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Átvinné a szabadságát a következő évre? Így van rá lehetősége

  • dr. Kéri Ádám, jogi szakértő
2

Mitől függ a szabadságnapok száma, hány nap vihető át a következő évre? Összefoglaltuk, hogy a különböző életszituációkban meddig halasztható a szabadság.

Alap és pótszabadsággal rendelkezünk

Közeledik az év vége, így ismételten célszerű áttekinteni a „benn ragadt” szabadságok kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A szabadság ebben az évben is 20 nap alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból áll. A leggyakoribb pótszabadságok az életkor és a gyermekek után járó pótszabadság. Előbbi életkorunk függvényében 1–10 nap, mely a 25. életévünk betöltésével kezd növekedni és a 45. életévünk betöltéséig nő folyamatosan. Ezt követően már csak öregszünk, de nem lesz több szabadságunk. Utóbbi pedig a gyermekek számától függően 2 (egy gyermeknél), 4 (2 gyermeknél), illetve 7 nap (3 és annál több gyermeknél). Mind a gyermekek utáni pótszabadság, mind az életkori pótszabadság attól az évtől már megilleti a munkavállalót, amely évben az adott feltételt teljesíti (megszületett a gyermek megszületett, eléri az életkort). A teljes szabadságot úgy tudjuk kiszámolni, ha ezeket összeadjuk.

Így arányosítsuk az éves szabadságunkat

Nem minden esetben van olyan könnyű dolgunk számolás szempontjából, hogy a munkaviszony az egész évben folyamatosan fennállt, ilyenkor az éves szabadságot természetesen arányosítani kell. Ha például 30 éves a munkavállaló és van két gyermeke, abban az esetben 20 nap alapszabadsága van, 3 nap életkori pótszabadsága, valamint 4 nap pótszabadságot is kap a gyermekei száma alapján. Ennek megfelelően 27 nap szabadsággal rendelkezik. Ha a munkaviszony 2015. szeptember 1. napjával jött létre, abban az esetben a következőképpen arányosítunk: 365 napra jut 27 munkanap szabadság, akkor (30+31+30+31=122) 122 napra 9,02 nap jut. Ne felejtsük azt sem el, hogy az Mt. 121. § (2) bekezdése alapján a fél napot elérő töredéket 1 egész munkanapnak kell tekinteni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, különböző esetekben meddig halasztható a szabadság kiadása! 
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dr. Kéri Ádám

Kedves Hozzászóló,

nincsen különbség a szabadság tekintetében a teljes munkaidős és a részmunkaidős munkavállalók között. Ezt nemzetközi egyezmények és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló tv. is kimondja. Megígérem, hogy erről írni is fogok hamarosan. Boldog Karácsonyt kívánok.

üdv
dr. Kéri Ádám

celerius

Szívesen olvasnék arról is, hogy mi a helyzet a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók szabadságolásával.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Főállású anya átalányadózása

Széles Imre

tb-szakértő

EU két tagállama közötti adózás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink