A koronavírus nagyon sok katás egyéni vállalkozót érint, mivel jelentősen csökkent a szolgáltatások iránti kereslet. Azok számára, akik az új gazdaságvédelmi intézkedések következtében nem mentesülnek a katafizetés alól, összefoglaltuk a szüneteltetésre vonatkozó szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: vendéglátó tevékenységet folytató, alanyi adómentes kft. ügyvezetője, aki személyesen közreműködik a vállalkozásban (a kiskocsmában ő dolgozik egyedül). A megjelent 47/2020 kormányrendelet alapján a kft. jogosult lesz-e a szocho és szakképzési hozzájárulási kedvezményére, illetve a személyesen közreműködő ügyvezető a más nem önálló tevékenységből származó jövedeleménél a járulékai csökkenthetők-e? Vagy ez csak munkáltató és munkavállaló? Ebben az esetben ha módosítják a társasági szerződést az ügyvezetés és a végzett munka (ez milyen jogcímen?) munkaviszony lesz, akkor megfelel a kedvezmények igénybevételének? Nagyon köszönöm.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 61/2020. számú kormányrendelet, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályait és egyes új intézkedéseket tartalmazza. Pontosítja azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek, és tartalmazza a katafizetési könnyítésben érintett vállalkozások bővített listáját. A rendelet a kihirdetését követő naptól, azaz március 24-étől hatályos.
Mától szünetelnek az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások, kivételek ez alól az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 57. és 57/B alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások.
A briteknek ezentúl csak a legszükségesebb esetekben szabad elhagyniuk otthonaikat az új koronavírus okozta járvány megfékezése végett – jelentette be hétfő este Boris Johnson miniszterelnök. Az intézkedés azonnali hatállyal érvénybe lépett.
Meg kell előzni, hogy tartozásláncok alakuljanak ki a járványveszély miatt, mert ez a magyar gazdaság egészét veszélybe sodorná – írta az MTI-nek hétfőn elküldött elemzésében az Opten.
A mai bejelentés szerint "további 81 ezer kisvállalkozó június 30-áig kata-mentes lesz (főleg a szolgáltató szektorban: fodrászat, szépségápolás, üvegezés, festés, villanyszerelés, egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás, előadóművészet, víz- gáz-, fűtésszerelés, padlóburkolás, járóbeteg-ellátás, testedzési és egyéb sporttevékenység-szolgáltatás)" Ezen bejelentéssel kapcsolatban kérdezem, hogyan lesz biztositása ezeknek a katás egyéni vállalkozóknak? Kell-e nekik fizetni a 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot a kata nem-fizetésének idejére? Hogyan alakul azoknak az egyéni vállalkozóknak az adózása, akik pl. fodrász, kozmetikus tevékenységet végeznek és átalányadózók? Nekik minden járulékot kell fizetniük a garantált bérminimum után annak ellenére, hogy nem tudnak dolgozni, igy nincs bevételük sem? Továbbá hogyan alakul a Kata-s egyéni vállalkozók bevételi korlátja (a 12 millió Ft-os alanyi adómentességet figyelembe véve). A törvény szerint annyiszor 1 millió forint lehet, ahány hónapra megfizeti a KATA-t a vállalkozó.
Tisztelt Szakértő! A 47/2020. Korm. rendelettel kapcsolatosan van kérdésem. 1. A "munkabér" kategóriát hogyan határozzuk meg? KSH alapján vagy a számviteli törvény alapján? 2. A dolgozó nettója emelkedik? Tehát például a nyugdíjjárulékot nem vonjuk le tőlük? Vagy a cégeket szeretnék segíteni, így a dolgozótól esetleg levonjuk, csak a cégeknek nem kell befizetniük? 3. A 08-as bevallásban hogyan kell majd jelenteni ezt a „47-es Korm. rendelet kedvezményt”? Lesz külön kedvezmény? Az alapokat le kell jelenteni, ez érthető. a) De ezután számolni kell a korábbi, például családi kedvezményből maradt járulékkedvezménnyel, s csak a maradék korábbi járulék lesz a kormányrendelet szerinti kedvezmény? b) Vagy ezek a munkabér-típusú jogcímek külön lesznek feltüntetve, s a járulékkedvezményeket csak a nem munkabér jellegű jogcímekből érvényesítjük? A különbség a természetbeni egészségbiztosítási járulék szempontjából érdekes. Például 200 000 Ft "munkabér" 50 000 Ft nem munkabér jellegű jövedelem. 2 gyermek után családi kedvezmény 266 660 Ft. Járulékkedvezmény is marad. 16 660*0,15=2490 Ft. Az 1. esetben a természetbeni egészségbiztosítási járulék = (200 000* 0,04 – 2490) + 50000*0,04=7510+2000=7510 Ft. A 2. esetben 7710 Ft (200 000 beleakad a plafonba, az 50 000 járulékát pedig elviszi a kedvezmény) Hasonlóan kérdéses a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények "sorrendje" is. Előre is köszönöm szépen a választ!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatával összhangban Magyarország kormánya törlesztési moratóriumot írt elő év végéig a vállalatok és a háztartások hiteleire. A döntés havi 400 milliárd forint, év végéig összesen 3600 milliárd forint törlesztési teher halasztását jelenti. A halasztott törlesztésből a tőketörlesztés mintegy 3150 milliárd forintot, míg a kamatok és díjak közel 450 milliárd forintot tesznek ki.
Tisztelt Szakértő! A következő helyzet alakult ki az egyik vendéglátóipari cégnél az aktuális helyzetben. Egyik munkavállalója kismama, dolgozott is, ameddig lehetett, és dolgozott is volna, ha a vészhelyzet ki nem alakul. Jó egészségi állapotban van, júliusban fog szülni. Orvosa nem javasolja a táppénzre való áttérést. A járulékkal mentesített időszak alatt mi lesz a csed alapja? illetve, amennyiben időközben egészségügyi állapota a táppénzre való áttérést indokolja, akkor is fennáll a kérdés, hogy mi lesz a mentesített időszakban az ellátások alapja? Minek alapján fogja a pénzbeni ellátását megkapni? Hálásan köszönöm segítségét!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) annak érdekében, hogy segítse az új típusú koronavírus terjedésének megakadályozását, több új intézkedést is bevezetett. A hivatal szakemberei többek között tematikus tájékoztatókat készítenek, valamint támogató szemlékkel segítik a vállalkozások biztonságos működését.
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnál a koronavírus miatt minden külföldi utat lemondtak. Emiatt a már kifizetett utazási költségeket (repülőjegy, biztosítás, szállás stb.) részben vagy teljesen visszatérítik a szolgáltatók. Amikor megkapta a társaság a számlát, azokat utazási költségre könyvelte (általában 526-ra), a számlák kifizetésre is kerültek. A visszatérítéseket egyéb bevételre könyveli a társaság. A visszatérítés kapcsán a társaság nem kap sztornó számlákat. Helyes ez a számviteli elszámolás? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Az állásidőre eső díjazás mértéke lehet-e alacsonyabb, mint a távolléti díj? Van-e minimális összeg? Tisztelettel.
Adott egy a kiva hatálya alá tartozó kft. A kft.-nek egy tulajdonosa van, aki egyben ellátja az ügyvezetői tevékenységet is. A kft. egy csomagküldő, internetes kiskereskedelmet folytató boltot üzemeltet. A kft.-nek egyéb tevékenysége nincs és alkalmazottja sincs. Az ügyvezető tagi jogviszonyban látja el a tevékenységét, aki a kereskedelmi tevékenységet is személyesen végzi. Kérdésem: ha a boltot átmenetileg bezárja a jelenlegi vírushelyzet miatt, milyen adó- illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, ha semmilyen jövedelmet nem vesz ki a társaságból? Gondolok itt a járulékokra, az szja-ra, kivára. Megteheti-e, hogy semmilyen jövedelmet nem számol el, tekintettel arra, hogy bevétele sem keletkezik? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2020. 03. 18-án megjelent 47/2020. kormányrendelet értelmezése során felmerült néhány kérdésem. 1.) Nonprofit területen működő kft., amely több telephellyel rendelkezik (például sportcsarnok, fallabdapálya, múzeumok, kiállítóterek, közösségi ház), ahol például színházterem található, tourinform iroda, könyvtár. A telephelyeken munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók dolgoznak. Fő tevékenység: 9499'08 M.n.s egyéb közösségi, társadalmi tevékenység. Egyéb tevékenységek TEÁOR szerint: 7990, 9004, 9102, 9103, 9311, 9101. Nem tudjuk, hogy a kormányrendelet 4.) pontjában leírtak vonatkoznak-e a szervezetre (turisztikai ágazat?), ha igen, akkor az egész szervezetre értelmezhető, vagy csak egyes telephelyeken, ahol ilyen tevékenységek folynak? 2.) A vendéglátóipari ágazatba tartozó vállalkozók és vállalkozások az alkalmazottaikra a Korm. rendelet 4. pontját alkalmazhatják. Konkrétan mi alapján sorolhatjuk őket a vendéglátóipari ágazatba? A TEAOR alapján? Például az 5610, 5630-as teáor számmal rendelkezőkre vonatkozik? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: P. Mária 2.) Ha igen, akkor az egész szervezetre értelmezhető-e. Ugyanis több telephelyünk van, ahol többféle tevékenységet folytatnak. pl. múzeumok, tourinform iroda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték