2740 találat a(z) koronavírus cimkére
Munkaidőkeret veszélyhelyzet idején
Kérdés
A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet 6. § (4 ) bek. szerint külön megállapodást köthetünk a dolgozóinkkal, hogy az egyébként is alkalmazott munkaidőkeretet meghosszabbítsuk 1 évre (nincs kollektív szerződésünk). A kérdés ezzel kapcsolatban, hogyan kell értelmezni a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig történő alkalmazást. Például ha június végével megszűnik a veszélyhelyzet, akkor július 30-áig vissza kell állítani a munkaidőkeretet a megengedett 4 havi maximumra, akkor például ha addig összegyűjtenek -80 órát, azt nem tudják ledolgozni 30 nap alatt, így viszont semmi értelme nem lenne az éves munkaidőkeretnek. Az éves munkaidőkeret 04. 01-jétől 2021. 03. 31-éig tartana.
Állásidő
Kérdés
Több eltérő válaszú cikket olvastam azzal kapcsolatban, hogy ha nem tudunk tovább termelni, mert az alapanyagbeszállítóink bezártak a járvány miatt, vagy a vevőink szintén bezártak, és nincs kinek kiszállítani, akkor ebben az esetben ez állásidő, azonban kell-e fizetni rá alapbért, mivel ez elháríthatatlan külső oknak minősül?
Munkabérből letiltás vészhelyzet esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több dolgozónk munkabérét 33% letiltás terheli. A végrehajtást kérő egy követeléskezelő cég. Nincs tudomásunk arról, hogy milyen típusú követelések ezek. A vészhelyzetre tekintettel ezeket a letiltásokat is fel lehet függeszteni? A munkáltató olyan gazdasági helyzetbe került, hogy kénytelen a munkaidőt csökkenteni, így kevesebb lesz a munkabér. Tisztelettel: Danita Éva
Elhalasztja áramszünettel járó munkái többségét az E.ON és az Elmű
Cikk
Csak a feltétlenül szükséges esetekben végzi el karbantartási munkáit az E.ON, és az Elmű Hálózati Kft., az előre jelzett áramszünettel járó javítások többségét elhalasztja – közölték ma a cégek.
Járványügyi járulékkedvezmény szerencsejáték-fogadás tevékenységi kör esetén
Kérdés
Van egy vállalkozóm, akinek a fő tevékenysége dohányáru kiskereskedelem. A trafikban működtet egy lottózót is. 4 alkalmazottja van. Vajon vonatkozhat-e rá a járulékfizetési kedvezmény?
61/2020. Korm. rendelet – járulékfizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az elmúlt napok leforgása alatt ahány cikket és hírt olvastam, annyiféleképpen került értelmezésre a kihirdetett kormányrendelet a járulékkedvezménnyel és közterhekkel kapcsolatosan. A rendelet nem írja le, hogy a munkavállalónak a járulék be nem fizetésétől több lesz a nettó bére, ellenben egy adótanácsadó a március 24-ei interjúban azt nyilatkozta: 30 000 forinttal többet fognak kapni a munkavállalók. Legyen kedves segíteni, hogy mégis hogyan kell értelmezni ezt a rendeletet! Kit szeretne segíteni a kormány: a munkáltatót, azáltal, hogy mentesíti a munkavállaló járulékainak befizetési kötelezettsége alól, vagy a munkavállalót, hogy több pénz maradjon nála, így viszont a munkáltatónak semmiféle kedvezménye vagy könnyítése nem lesz, hiszen így nem az államnak fizeti meg a járulékot, hanem a dolgozónak adja oda bér formájában. A 61/2020. kormányrendelet 1. § szerint: 4) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Ez csak úgy lehet, ha a munkavállalótól ugyanúgy levonásra kerülnek a járulékok, tehát keletkezni fog ellátási alapjuk, nem? Köszönöm!
Van pénz a magyar költségvetésben a veszélyhelyzet kezelésére
Cikk
Masszív költségvetési tartalékok állnak a kormány rendelkezésére a veszélyhelyzet kezelésére, a csökkenő GDP-arányos államadósság és a devizában fennálló államadósság drasztikus mérséklése szintén jelentősen csökkenti az ország kiszolgáltatottságát – szögezte le honlapján az ÁSZ.
Katafizetési moratórium – tevékenységi kör
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A tegnap kihirdetett, katás egyéni vállalkozó fizetési mentességével kapcsolatban kérdezem: ha egy katás egyéni vállalkozó főtevékenysége ugyan nem a mentességben felsoroltak közül való, de a tevékenységei között van olyan, ami a jogszabályban fel van sorolva, akkor rá vonatkozik-e az automatikus moratórium? Én a jogszabályt úgy értelmeztem, hogy a katásoknál tevékenységről és nem főtevékenységről van szó. A kiva- és tao-alanyoknál (egyéb vállalkozások) van a jogszabályban a főtevékenységhez (árbevétel több mint 30%-a az elmúlt 6 hónapban ebből származik) kötve a kedvezmény illetve mentesség. Ebben a kérdésben várom szakvéleményüket. Köszönettel: B. Eszter
Kormányrendelet értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem a segítségét. A kisadózó vállalkozó főtevékenysége (TEÁOR: 9521) a kormányrendelet mentességi felsorolásában nem szerepel, viszont a vállalkozó egyéb tevékenységei (TEÁOR: 9002) között szerepel – és végez is – olyan TEÁOR kód szerinti tevékenységet, ami alapján mentesül a kata megfizetése alól. Ez a vállalkozó, amennyiben az összes bevételt vizsgálva a mentesített TEÁOR szám szerinti bevétele eléri a minimum 30%-ot, akkor jól értelmezem, hogy katafizetési kötelezettsége nincs? Jól gondolom-e, hogy hiába van valakinek mentesített TEÁOR-ja a tevékenységei között, ha abból az elmúlt 6 hóban nem származott bevétele, vagy nem éri el a teljes bevételének a 30%-át, nem illeti meg a mentesség? 2020. 02. 01-jén kezdő egyéni vállalkozó tevékenységéből minimális bevételt ért még el, TEÁOR: 4334, élhet-e a kedvezménnyel? További kérdésem, hogy a 61/2020. kormányrendelet (8) pontja kizárólag katás vállalkozókra vonatkozik, kivás társaság (TEÁOR: 4321) nem tartozik ebbe a körbe? Ugyanezen rendelet 10. pontjában foglaltakban is az alábbiak merültek fel kérdésként. Ha a felsorolt TEÁOR számok szerint mentesség illeti meg a vállalkozást, ez az alkalmazottak utáni járulékkedvezményekre vonatkozik-e, illetve egyéni vállalkozó a foglalkoztató, ott csak az alkalmazottakra vonatkozik a kedvezmény és magára a vállalkozóra nem, függetlenül attól, hogy szja vagy kata szerint adózik? Köszönettel.
Tanulószerződések a jelenlegi veszélyhelyzetben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérem szakértelmüket: adott egy cég, amely tanulókat foglalkoztat tanulószerződéses jogviszonyban, azonban jelenleg, mivel távoktatás folyik az iskolákban, a tanulók nem járnak be a céghez gyakorlatra. Egyik kérdésem, hogy a tanulóknak ettől függetlenül a pénzbeli juttatás ugyanúgy jár? Másik kérdésem, hogy a tanulók után a cég a szakképzési hozzájárulást csökkentő tételeket továbbra is érvényesítheti? Tehát, mivel gyakorlati képzés jelenleg nincs, nem lehetséges, ez hogyan befolyásolja a kötelezettségcsökkentő kedvezmények érvényesítését? Segítségüket előre is köszönöm! Kiss Beáta
Fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szépségszalonuk egy szállodában üzemel. Sajnos a vészhelyzet miatt mind a szálloda, mind az üzlethelyiség bezárt. Kérem, véleményezze a lenti megállapodásunkat, hogy ebben a formátumban jogilag megfelel-e! Köszönettel. Fizetés nélküli szabadság megállapodása amely létrejött egyrészről a Cégnév: …………….Kft. mint munkáltató, másrészről Név: ……………..mint munkavállaló A Magyarországon kialakult vészhelyzet miatt a ……………Kft. üzlethelyisége is bizonytalan ideig bezárásra került. A fennálló helyzetre tekintettel a Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete 6. § (2) C bekezdésére hivatkozva munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy közös megegyezéssel 2020. 03. 14-étől a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra kényszerül. Budapest, 2020. 03. 14.
Katás egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Magyar Közlöny 51. számában megjelent, katás vállalkozókat érintő katafizetés alóli mentesüléssel kapcsolatosan van kérdésem. Nem kell megfizetni a tételes adót március, április, május és június hónapra. A nemfizetés időszakában továbbra is dolgozhat a katás vállalkozó, emiatt bevétele is keletkezhet, tehát ezek a hónapok nem csökkentik a 12 000 000 forintos bevételi értékhatárt: a kata nemfizetése nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. A katás vállalkozónak nem kell megfizetnie ezekre a hónapokra saját maga után a 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot sem? A vészhelyzet elején sok egyéni vállalkozó a szüneteltetést választotta. Szünetelés esetén a szünetelés kezdő napjától egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a vállalkozó. Ha a Magyar Közlöny 51. számában megírtakat úgy kell értelmezni, hogy sem katát, sem egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell fizetniük a katás vállalkozóknak, akkor érdemes megtenni 1 hónap után a szünetelés feloldását? Mivel míg szünetelés esetén fizetni kell a 7710 forintot, "működés" esetén azonban nem? Köszönettel: Bognárné
Mentesített tevékenység – kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a katás vállalkozás a kata fizetése alóli mentesített tevékenységet végzi és nem kell megfizetnie a katát, ezt a NAV automatikusan nem írja elő a folyószámlán, vagy módosítják a T101E nyomtatványt és azon kell majd bejelenteni? Van ugyanis olyan vállalkozó, akinek a főtevékenysége nem esik bele a mentesített körbe, de az egyik melléktevékenységéből (ami benne van a mentesített körben) a bevételének a fele származik, így szerintem jogosulttá válik a katafizetési mentességre. Köszönöm: Burián tamásné
Karantén: kinek, mikor jár táppénz?
Cikk
Egészségügyi veszélyhelyzetben gyakran felmerülő kérdések – egyebek mellett –, hogy kaphat-e táppénzt a karanténban lévő, egyébként még igazoltan nem beteg személy, hogyan nyújtható be a keresőképtelenségi igazolás személyes kapcsolattartás hiányában, és miként forduljanak a háziorvoshoz a betegek légúti fertőzési tünetek esetén.
Gazdaságvédelmi rendelet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tegnapi kormányrendeletben az egyes ágazatokban működő társaságokra vonatkozó járulékkedvezménynél megjelölték a feor számokat, hogy kire vonatkozik. Viszont abban nem szerepel a 7911 Utazásközvetítés. Viszont a múlt heti rendeletben úgy fogalmaztak, hogy a turisztikai ágazat szereplői élhetnek a járulékkedvezménnyel. Kérdésem, hogy most akkor vonatkozik a 7911 Utazásközvetítésre valamelyik rendelet vagy nem? Válaszukat előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
