Korkedvezményes nyugdíj: jogosultság megszerzése, illetve ellátás a korkedvezmény alapján Cikk
Minden évben fokozott érdeklődés mutatkozik a korkedvezményes nyugdíjazás iránt, illetve, hogy van-e még ilyen lehetőség.
Minden évben fokozott érdeklődés mutatkozik a korkedvezményes nyugdíjazás iránt, illetve, hogy van-e még ilyen lehetőség.
A korhatár előtti ellátások összegének meghatározása – függetlenül azon ténytől, hogy ezen ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak és ennek alapján az ilyen ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak –, az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályoknak megfelelően történik. Az ellátások megállapításához szükséges szolgálati idők, valamint az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének kiszámítása is a nyugdíjakra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével történik. A megállapított ellátásnak a keresőtevékenység miatti esetleges korlátozása tekintetében viszont nem csak a saját jogú nyugdíjakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Bár 2012 óta a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj megállapítására (a nők kedvezményes öregségi nyugdíjazása kivételével) nincs lehetőség, a 2011. évi CLXVII. törvény lehetőséget nyújt úgynevezett korhatár előtti ellátás megállapítására.
A kifizetőt terhelő 13 százalékos ekho eltörlése után lényegesen többen választják ezt az adózási módot, ez pedig természetesen észrevehető a témával kapcsolatos problémák számának a növekedésében is. Cikkünkben egy konkrét példán keresztül néhány részletszabály gyakorlati alkalmazását nézzük meg.
Nyugellátás mellett egyre többen vállalnak munkát, és közöttük nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy ez alapján lehetőséget szereznek a nyugdíj összegének az újbóli megállapítására. Cikkünk a nyugdíj újbóli megállapításával kapcsolatos félreértéseket tisztázza.
Aki korhatár előtti ellátást akar igényelni, mikor adja be a kérelmét úgy, hogy ne maradjon jövedelem nélkül? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A 2022. július 29-én kihirdetett 268/2022. kormányrendelet kimondja, hogy 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugellátásának, korhatár előtti ellátásának folyósítása, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C §-ában meghatározott foglalkoztatási jogviszonyban áll.
A Magyar Közlöny 127. számában kihirdették Magyarország 2023. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényt. Cikkünkben megnézzük, hogy a törvény miként módosítja a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személyek nyugdíjának újraszámítására vonatkozó szabályait.
Már a parlament előtt van a 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat. Cikkünk a törvényjavaslatnak a szolgálati járandóság, illetve korhatár előtti ellátás utáni nyugellátás újbóli megállapítására vonatkozó szabályozásának változására irányuló részt járja körbe.
Cikkünkben bepillantást nyújtunk a nyugellátás folyósítása szünetelésének jogszabályi hátterébe.
A korengedményes nyugdíjazás, valamint az előrehozott öregségi nyugdíjazás lehetőségének megszűnését követően fokozott érdeklődés mutatkozik arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőség maradt a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző korai nyugdíjazásra.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől