Indulnak a bizalmi vagyonkezelési struktúrák célzott NAV-ellenőrzései

Megosztás Tetszik

November közepétől megkezdődnek a korábban létrehozott bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) célzott NAV-ellenőrzései. Az EY szakértői a szabályozás, a magyar és uniós bírósági gyakorlat, valamint a korábbi ellenőrzési tapasztalatok alapján azt vizsgálták, milyen szempontok válhatnak meghatározóvá az eljárásokban. A fókusz várhatóan azon lesz, hogy a konkrét szerződésnek volt-e valós vagyonkezelési, vagyonvédelmi, öröklési vagy generációváltási céljuk, illetve a tényleges működés összhangban állt-e ezzel., írja közleményében az EY.

A NAV tájékoztatása szerint november közepén megkezdődik a bizalmi vagyonkezelések célzott ellenőrzése. A kampány egy szélesebb, jogszabályban előírt ellenőrzési program kezdetét jelenti: első körben a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett kezelt vagyonok kerülnek fókuszba, 2028-tól pedig az elévülési időn belüli valamennyi bizalmi vagyonkezelésre kiterjedhet a kötelező ellenőrzés. A szabályozás nemcsak az ellenőrzési kötelezettséget írja elő, hanem annak fő szempontjait is kijelöli. Az egyik legfőbb szempont annak vizsgálata, hogy a bvk nem a rendeltetésellenes joggyakorlás eszköze-e.

Ez fontos újdonság, mert a vagyonkezelők körében eddig nagyon ritkán végzett ellenőrzéseket az adóhatóság. Most viszont azt fogják vizsgálni, hogy a kedvező adózási környezettel visszaéltek-e. Erre utalhat például az, ha a vagyon felértékelését gyorsan követte az eladás, majd a tőkekifizetés.

Az adóelőny elérése azonban önmagában nem jelent rendeltetésellenes joggyakorlást. A NAV számára az lehet a lényegi kérdés, hogy az adott konstrukció mögött tényleges vagyonkezelési, vagyonvédelmi, örökléstervezési vagy generációváltási cél állt-e, illetve a konstrukció tényleges működése összhangban volt-e ezzel.

„Az ellenőrzések egyik kritikus pontja várhatóan az lesz, hogy évekkel később mennyire rekonstruálható egy-egy vagyonkezelés eredeti célja. Önmagában az, hogy egy konstrukció adóelőnnyel járt, nem teszi azt rendeltetésellenessé – ezt a bírósági joggyakorlat is így kezeli. Más megítélés alá eshet azonban egy többéves generációváltási folyamat részeként kialakított struktúra, mint egy olyan vagyonkezelés, amelyet közvetlenül egy már előkészített értékesítés előtt hoztak létre. Ilyenkor a teljes ügyleti folyamat és annak gazdasági indoka válhat meghatározóvá” – mondta Séra Gergely, az EY partnere, az adóperes csoportjának vezetője.

Nem egyetlen körülmény dönt

A NAV előre meghatározott szempontok alapján vizsgálhatja a konstrukciókat. Az EY szakmai elemzése szerint kockázati jelzés lehet például, ha a vagyonkezelés létrehozását rövid időn belül a bevitt vállalkozás értékesítése és jelentős tőkekifizetés követte, ha az értékesítés már a vagyonrendelés előtt előrehaladott állapotban volt, vagy ha a vagyonkezelő tényleges döntési önállósága kérdéses. A hatóság az eseményeket nem feltétlenül külön-külön, hanem egyetlen ügyleti folyamat részeként értékelheti. Ezek a körülmények ugyanakkor önmagukban nem jelentik azt, hogy egy bvk rendeltetésellenesen működött.

Az ellenőrzési kampánynak további jelentőséget adhat egy még el nem fogadott, általános adóeljárási változás. A 2027-re tervezett adómódosítások konkrétabbá tennék a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, és alapvetően az adózóra helyeznék annak bizonyítását, hogy az adott ügylet mögött valós gazdasági indok állt. A javaslat nem kifejezetten a bvk-kra vonatkozik, de rájuk is hatással lesz.

Amennyiben a tervezett bizonyítási szabályokat elfogadják, és azok a bvk-k elleni ellenőrzésekben is alkalmazandók lesznek, bizonyos esetekben már az adózónak kell igazolnia, hogy a múltban létrehozott bvk mögött az adóelőnytől független, valós, a bvk jogszerű funkciójával összhangban lévő és észszerű cél állt.

„Ez azért lehet alapvető változás, mert egy korábbi konstrukciónál nem feltétlenül lesz elegendő azt bemutatni, hogy az megfelelt az akkor hatályos formai szabályoknak. Adott esetben évekkel később kell bizonyítani, hogy miért hozták létre a vagyonkezelést, hogyan születtek a döntések, és a konstrukció tényleges működése alátámasztotta-e az eredeti célt” – emelte ki Bajusz Dániel, az EY adóperes ügyvédje.

Az EY szakértői szerint ezért a korábban létrehozott bvk-knál az ellenőrzések központi kérdése várhatóan nem az elért adóelőny, hanem a konstrukció teljes története és valós gazdasági tartalma lesz. Erre viszont tudatosan készülni kell minden érintettnek.