Az a nyugdíjas személy jogosult 13. havi nyugdíjra, aki az adott év februárjában és az azt megelőző év legalább egy napján öregségi nyugdíjban, ugyanabban a hozzátartozói nyugellátásban vagy mezőgazdasági járadékban részesül. Ha az adott személy több nyugellátásban, mezőgazdasági járadékban is részesül, a jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni, és a jogosultság fennállása esetén folyósítani.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság sok tekintetben hasonlít az öregségi nyugdíjra, sokszor a köznyelvben keverednek is a fogalmak. A fenti ellátások megállapításánál a szükséges szolgálati idők, valamint az ellátások alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének meghatározása alapvetően a nyugdíjakra vonatkozó rendelkezések szerint történik. Az ellátás keresőtevékenység miatti esetleges korlátozása esetén viszont már korántsem azonosak a szabályok, feltételek.
A nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására már több mint tíz éve nincs jogi lehetőség. Ugyanakkor külön jogszabály módot ad korhatár előtti ellátás megállapítására meghatározott – kivételes – esetekben, mely ellátások azonban nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak.
Minden év végéhez közeledve megsokszorozódnak azok a kérdések, amelyek a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátásoknak az ellátás melletti keresőtevékenységből származó keresetek mértéke miatti szüneteltetésére vonatkoznak.
Mi minősül korhatár előtti ellátásnak, illetve szolgálati járandóságnak? Milyen előírásokat érdemes szem előtt tartani ezen ellátások esetében? Milyen tételek tartoznak bele a kereseti korlátba? Széles Imre tb-szakértőt hallhatják.
Az úgynevezett szolgálati járandóságban részesülők körében gyakori kérdés, hogy juttatásukat átválthatják-e korhatár előtti ellátásra? Ismertetjük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Visszatérő kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
A korhatár előtti ellátásokban részesülők nem minősülnek saját jogú öregségi nyugdíjasnak annak ellenére, hogy például az ellátás összegének meghatározásánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Az év elején mindig kiemelt érdeklődés övezi, hogy a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység miként végezhető, mikor kell emiatt az ellátás folyósítását szüneteltetni.
Már több mint tíz éve, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására nincs jogi lehetőség. A megváltozott szabályozás már csak ún. korhatár előtti ellátás megállapítását engedi külön jogszabályban meghatározott – kivételes – esetekben.
A foglalkoztatás során milyen következményekkel jár, ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, de nem érvényesíti nyugdíjjogosultságát, azaz nem nyújt be nyugdíjigényt? Ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték