Visszatérő kérdésként merül fel, hogy a korábban megállapított nők kedvezményes öregségi nyugdíja esetében, ha az adott személy betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy ha valaki az öregségi nyugdíja folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatott, újraszámítható-e a nyugdíj összege, illetve van-e bármilyen lehetőség a korábban megállapított nyugdíjak újraszámítására.
A korengedményes nyugdíjazás, valamint az előrehozott öregséginyugdíj-megállapítás lehetőségének megszűnését követően továbbra is fokozott érdeklődés mutatkozik arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőség maradt a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző korai nyugdíjazásra.
A szolgálati nyugdíjat 13 évvel ezelőtt felváltó szolgálati járandóságot személyi jövedelemadó terheli. Azóta visszatérő kérdés, hogy a csökkentéssel továbbfolyósított járandóság helyett jogosultak-e az érintettek a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembe vételével korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására?
Több esetben felmerülő kérdés, hogy a társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének kiszámítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátások folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor milyen összeget kell figyelembe venni a munka törvénykönyvéről szóló törvényben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét.
Az a nyugdíjas személy jogosult 13. havi nyugdíjra, aki az adott év februárjában és az azt megelőző év legalább egy napján öregségi nyugdíjban, ugyanabban a hozzátartozói nyugellátásban vagy mezőgazdasági járadékban részesül. Ha az adott személy több nyugellátásban, mezőgazdasági járadékban is részesül, a jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni, és a jogosultság fennállása esetén folyósítani.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság sok tekintetben hasonlít az öregségi nyugdíjra, sokszor a köznyelvben keverednek is a fogalmak. A fenti ellátások megállapításánál a szükséges szolgálati idők, valamint az ellátások alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének meghatározása alapvetően a nyugdíjakra vonatkozó rendelkezések szerint történik. Az ellátás keresőtevékenység miatti esetleges korlátozása esetén viszont már korántsem azonosak a szabályok, feltételek.
A nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására már több mint tíz éve nincs jogi lehetőség. Ugyanakkor külön jogszabály módot ad korhatár előtti ellátás megállapítására meghatározott – kivételes – esetekben, mely ellátások azonban nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak.
Minden év végéhez közeledve megsokszorozódnak azok a kérdések, amelyek a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátásoknak az ellátás melletti keresőtevékenységből származó keresetek mértéke miatti szüneteltetésére vonatkoznak.
Mi minősül korhatár előtti ellátásnak, illetve szolgálati járandóságnak? Milyen előírásokat érdemes szem előtt tartani ezen ellátások esetében? Milyen tételek tartoznak bele a kereseti korlátba? Széles Imre tb-szakértőt hallhatják.
Az úgynevezett szolgálati járandóságban részesülők körében gyakori kérdés, hogy juttatásukat átválthatják-e korhatár előtti ellátásra? Ismertetjük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Visszatérő kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték