Korhatár előtti ellátás és ekho: példán keresztül vizsgáljuk a részletszabályokat

Megosztás Tetszik

A kifizetőt terhelő 13 százalékos ekho eltörlése után lényegesen többen választják ezt az adózási módot, ez pedig természetesen észrevehető a témával kapcsolatos problémák számának a növekedésében is. Cikkünkben egy konkrét példán keresztül néhány részletszabály gyakorlati alkalmazását nézzük meg.

A 297/2022. kormányrendelet 1. § (2) bekezdése értelmében az Ekho törvény (2005. évi CXX. törvény) 4. § (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást az Ekho törvény szerinti adózást választó magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

Így talán nem haszontalan, ha egy olvasói kérdést felhasználva tisztázunk néhány részletszabályt.

A kérdésben egy korhatár előtti ellátásban részesülő személyről van szó, aki még 2021-ben létesített munkaviszonyt egy foglalkoztatónál havi 300 000 forintos munkabérrel. A felek úgy döntöttek, hogy a munkabért október 1-jétől havi 400 000 forintra növelik. Ezzel párhuzamosan – mivel ez a tevékenységből adódóan lehetséges – a munkavállaló az összeg egészére az ekho szerinti adózást választotta. Nyilatkozata során abból indult ki, hogy az év folyamán már 2 700 000 forint általános szabályok szerint adózott jövedelmet szerzett, így tehát az ekho szerinti adózást az Ekho törvény 3. § (4) bekezdésének a) pontja értelmében, akár évi 60 000 000 forintos összeghatárig is választhatja.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a vázolt példában milyen ellentmondásokkal szembesülünk, hogyan lehet a fenti esetben szabályosan alkalmazni az ekhót!