A nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjszerű ellátások esetében az adóév január 1. napján érvényes legkisebb bér 18-szorosa a kereseti korlát. 2021-ben hogyan kell számítani a keresetkorlátot, tekintettel a február 1-jei bérminimum-emelésre? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A keresetkorlát miatti kötelezőellátás-szüneteltetés kizárólag a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személyeket érinti. Nézzük meg, milyen jogszabályváltozás lépett hatályba július elsején ennek kapcsán a minimálbér évközi emelésével összefüggésben!
Július 1-jétől több szabály is módosul a nyugellátással, adategyeztetéssel, illetve korhatár előtti ellátással kapcsolatban.
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor az Mt.-ben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Már kilencedik éve, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására nincs jogi lehetőség. A megváltozott szabályozás szerint azonban úgynevezett korhatár előtti ellátás megállapítása lehetséges a külön jogszabályban meghatározott – kivételes – esetekben.
Minden év elején kiemelt az érdeklődés arra, hogy az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás mellett milyen feltételek mellett lehet keresőtevékenységet folytatni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték