A nyugdíjra jogosító szolgálati idő vásárlásának lehetősége nem újkeletű, de az új Tbj. július elsejei hatályba lépésével ennek feltételrendszere is változik. Cikkünk az új Tbj. alapján megköthető megállapodásokat foglalja össze.
A nyugdíjfolyósító szerv az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján hivatalból intézkedik az ellátások szüneteltetéséről, ha a nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységből származó jövedelme meghaladta a kereseti korlátot, azaz a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb havi bruttó munkabér – minimálbér – tizennyolcszorosát, ami 2020-ban 2 millió 898 ezer forint. A kereseti korlát átlépésének tényét viszont az érintett magánszemélynek kell 15 napon belül bejelentenie.
Tisztelt Szakértő! 1960. szeptember 27-én született férfi vagyok. 2018 áprilisában a Kormányhivataltól kapott határozat szerint 38 év 53 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezem, melyből 27 év 252 nap korkedvezményre jogosító időt, azaz 5 év korkedvezményt szereztem. Folyamatosan a Rendőrségnél dolgoztam hivatásos szolgálati beosztásban. Kérdésem: betegségem következtében a hivatásos státuszom megszűnik 2020 márciusától, tehát a 60. születésnapom előtt. A továbbiakban RIASZ-osként vagy munkavállalóként foglalkoztatnának. Jelent-e ez bármilyen változást a korkedvezményre jogosultságomban, azaz lesz -e lehetőségem 2020. szeptember 27-étől igénybe venni a korhatár előtti ellátást? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Sz. P.
Tisztelt Szakértő! Korhatár előtti ellátásban részesülök (szolgálati járandóság). A kérdésem az lenne, hogy 2020 július 1-je után a tb-törvény változásának okán a kereseti korlát megszűnése vonatkozik-e a szolgálati járandóságban részesülő személyekre is. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Kardos István
A nyugdíjbiztosítással összefüggő 2020. évben várható változások alapvetően a 2020. július 1-jétől hatályba lépő új társadalombiztosítási törvény (T/8021. számú törvényjavaslat, továbbiakban Tbj. mód) következnek és elsősorban azokat a nyugdíjasokat érintik, akik ellátásuk mellett keresőtevékenységet folytatnak.
2019. végén felmentéssel (Hszt. alapján el nem fogadott beosztással) megszűnik a szolgálati viszonyom egy fegyveres szervnél. A Kormányhivatal által megállapítottak szerint 2014. év végéig 32 év feletti fegyveres szolgálati idővel 6 év korkedvezményt szereztem. Összes munkában eltöltött időm 40 év. Én a Tv. 7.§ (1) bek. c. pontja alapján igényelhetem a korhatár előtti ellátást, ahogy ezt a lehetőséget a Kormányhivatal is jelezte határozatában. Ezt meg is szeretném tenni 2020. január 01. napjától, mivel ekkor már nem rendelkezem rendszeres ellátással. A korhatár előtti ellátás mértékét a jogszabály 8. § (1.) bek szerint "az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok, .......... szerint kell megállapítani". Értelmezésem, és az ONYF szóbeli, nem hivatalos tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy a mérték nem csökken semmilyen tényezővel (pl. szja stb.), tehát a 2020. január 01-jén érvényes öregségi nyugdíj szabályok szerint megállapított összegre vagyok jogosult. Munkáltatóm személyzeti szervének véleménye szerint viszont ezt jelentős csökkentések fogják terhelni. Ennek jogcímét és összegét viszont nem tudták megmondani. Állításuk szerint a fenti szabályok szerint megállapított összeg (kb. 430.000 Ft az ONYF kalkulátor alapján) helyett, szerintük csupán 220.000 Ft körüli összegre számíthatok. A kérdés, vajon kinek van igaza? Vajon terhelik-e csökkentő tényezők a fentiek szerint megállapított korhatár előtti ellátást?
Az év háromnegyedének végéhez érkezve számos esetben felvetődik a kérdés, hogy a nyugdíj, illetve a nyugdíjszerű ellátások mellett az év során szerzett keresőtevékenységből származó keresetek alapján szüneteltetni kell-e a nyugellátást vagy sem. A kérdésekből kiderül, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy nyugdíjban részesülnek-e vagy csupán nyugdíjszerű ellátásban.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségüket. 1961-ben született férfi, 1980 óta hivatásos tehergépkocsi-sofőr. 1986 óta egyéni vállalkozóként sofőr. A fuvarozók lapjában olyan cikk jelent meg, hogy az idősebb sofőrök korhatár előtt ellátást kérhetnek, mint hivatásos gépkocsivezetők. Kérdésem: valóban igaz, hogy az első 10 évre 2 év, minden további öt év után 1-1 év kedvezmény vehető igénybe. A fentiek alapján a kérdéses sofőr valóban a 65 év betöltése előtt elmehet-e nyugdíjba? Tisztelettel: Abelovszky Andrea
Tisztelt Szakértő! 1. Munkaviszonyból megszerzett korhatár előtti ellátást követően katás vállalkozóként max. 94 400 Ft/hó lehet a jövedelem a kereseti korlát alapján? És ebből levonva a tételes 50 ezer forintot 44 400 Ft/hó "maradna" tisztán? Vagy ez csak a számítás alapja és a számla többről is szólhat? 2. Az öregségi nyugdíj megállapításába viszont csak ezek a 94 400 forintos összegek számítanak majd be? Igen csökkenti az öregségi nyugdíj összegét. Köszönöm válaszát! F. Zsolt
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik tagja választott tisztségviselőként ügyvezetői szerepet tölt be (a kft.-ben egyébként három ügyvezető van). Ez az ügyvezető főállású egyéni vállalkozó, továbbá korhatár előtti ellátásban részesül. Ügyvezetőként bruttó 127 500 forint díjazást kap. T1041-en be kell-e jelenteni, illetve esetében kell-e alkalmaznom a minimumjárulék-fizetés szabályait? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Dézsenyiné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó korhatár előtti ellátásban részesül 2019.01.07. óta. Két év korengedményre való jogosultságot ismertek el részére, a tényleges öregségi nyugdíja 2021.01.07-től lesz. A kérdésem az, hogy a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűnek minősül-e, mert ezt a felvilágosítást kapta, mind a NAV-tól, mind a központi információs vonalon keresztül. Kérem mielőbbi válaszát, köszönettel: Kovácsné Erzsi
„Az idei évtől megszűnt a saját jogú öregségű nyugdíjas automatikus 0,5 százalékos nyugdíjemelése” – szögezte le az Adózónánál feltett kérdésének felvezetőjében olvasónk. Azt kérdezte: mi a helyzet a korhatár előtti ellátásban részesülőkkel? Ők fizetik és a munkáltató is fizeti a nyugdíjjárulékot a keresetük után. Rájuk vonatkozik az évenkénti nyugdíjkorrekció? Ha igen, ez automatikus, vagy kérelmezni kell? Kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy munkát vállal, akkor a jövedelemkorlátba a nyugdíj összege és a munkavégzésért járó összeg is beleszámít?
Tisztelt Szakértő! Cégünk oktatási és oktatásszervezői tevékenységre szeretne megbízási szerződést kötni korhatár előtti ellátásban részesülő személlyel. A szerződés két tavaszi és egy őszi időszakra szólna. Konkrétan úgy, hogy az első időszak április 15-étől május 30-áig tart, a díj 1,3 millió forint, a második időszak június 15-étől július 15-éig, a díja 1,1 millió forint, a harmadik időszak augusztus 15--étől november 20-áig, a díja pedig 2 millió forint. Kérdésem, hogy mikortól kell a korhatár előtti ellátást szüneteltetni az oktatónak ebben a konkrét esetben? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egyik ügyvezetője korhatár előtti ellátásban részesül (korábban önkormányzati képviselőként korhatár előtti öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére). Ügyvezetőként tiszteletdíjat kap, melyet nem munkaviszony keretében fizetnek ki neki, hanem más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kapja. Kérdésem, hogy ez esetben a 15% szja-n felül minden egyéni járulékot le kell-e vonnom a részére számfejtett összegből? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Dézsenyiné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték