Minimálbér vs. garantált bérminimum: melyiket kell figyelembe venni a nyugellátások, nyugdíjszerű ellátások megállapítása, folyósítása során?

Megosztás Tetszik

Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, és a garantált bérminimum a munkáltatók és a munkavállalók között létrejött munkaviszonyból származó alapbérek tekintetében irányadók, a társadalombiztosítás terén az említett differenciálás kizárólag az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége megállapításakor jelenik meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § 14.1. pontja ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy e törvény tekintetében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. A biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában viszont a 4. § 14.2. pontja meghatározza, hogy a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege az irányadó, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a nyugellátás összegének megállapításakor, illetve a már folyósított korhatár előtti ellátások keresőtevékenység miatti korlátozása tekintetében mely jogszabályban definiált összeget kell figyelembe venni!