Folyamatosan nő a kisadózást választó vállalkozások, illetve a bejelentett kisadózók száma, így – egyebek mellett – célszerű áttekinteni, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózói tevékenységből származó jövedelmet az egyes ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál.
2012. január 1-jétől kezdődően a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására nincs jogi lehetőség. A megváltozott szabályozás szerint azonban úgynevezett korhatár előtti ellátás megállapítható a külön jogszabályban meghatározott – kivételes – esetekben.
Fontos változás 2019. január 1-jétől, hogy az a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy, aki a nyugdíj folyósítása mellett munkaviszony keretében végez munkát, ezen munkaviszonya alapján nem válik biztosítottá, és a keresetei után nem fizet nyugdíjjárulékot. Erre való tekintettel esetükben ezen munkaviszonyukból származó kereseteket nem kell figyelembe venni a kereseti korlátnál, azaz a nyugdíj mellett fennálló munkaviszonyukból származó kereseteik alapján a nyugellátásukat nem lehet megszüntetni.
Tisztelt Szakértő ! https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nok_40_nyugdij_kereseti_korlat_2019ben_0LTVLR A fenti cikkhez kapcsolódóan kérnék megerősítést. A korhatár előtti ellátásban részesülőkre, szolgálati járandóságra 2019-ben is vonatkozik a keresetkorlát? A fenti ellátások esetében az adófizetési kötelezettség (+ nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) is megmarad? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Olvastam hogy a nők 40 kedvezményes nyugdíjas Mt. szerinti foglalkoztatása esetében nem kell figyelembe venni a kereseti korlátot. Ugyanez igaz a korhatár előtti ellátásban részesülő Mt. szerinti foglalkoztatása esetén is? Hiszen mindkét esetben kedvezményes nyugdíjról beszélünk. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja 2019 júliusában tölti be a 65. életévét, jelenleg korhatár előtti ellátást kap. 2019-ben többségi tulajdonosként szeretne személyesen közreműködni a társaság tevékenységében. Megteheti-e ezt a fentiek alapján úgy, hogy az ellátása változatlanul megmaradjon? Ha igen, milyen közterhek terhelik a kft.-t és a munkaválllalót? Mely jogviszony lenne számára a legkedvezőbb adózású a fenti feltételek mellett. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sebestyénné Oláh Éva
Korhatár előtti ellátásban részesülök és munkaviszonyban is állok. Ebben az esetben a 2018. decemberben megkeresett, de január hónapban esedékes fizetésemet hogyan kell figyelembe vegyem a 2019. évi ellátás szüneteltetése kapcsán? Ez az összeg a 2019. évet terheli (a minimálbér 18-szorosával), vagy még az előző, a 2018. évet? Vagyis 2019-ben elsőként a februárban kézhez kapott januári béremet kell számításba vennem a kereseti határ szempontjából, függetlenül attól, hogy január hónapban érkezett meg a számlámra a decemberi bérem?
Az év vége felé számos esetben felmerül a kérdés, hogy a nyugdíj vagy a korhatár előtti ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység miatt az évből hátralévő időre szüneteltetni kell-e a nyugdíj, ellátás folyósítását vagy sem.
A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülők által igénybe vehető családi adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolásokra vonatkoztató tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A szolgálati járandóság hátránya (vitathatatlan előnyei mellett), hogy azt a mindenkori személyi jövedelemadó mértékének megfelelő összeggel csökkentve folyósítják. Ezért sokakban felmerül a gondolat, hogy ezt a járandóságot korhatár előtti ellásra cseréljék.
Már hetedik éve, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb – megállapítására nincs jogi lehetőség. A megváltozott szabályozás azonban külön jogszabályban meghatározott – kivételes – esetekben megengedi úgynevezett korhatár előtti ellátás megállapítását.
2012. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítás keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint korhatár előtti ellátás megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Saját jogú nyugdíj az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, valamint nők esetében az ún. „nők 40” kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek részére folyósítható. A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, de a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező személyek részére korhatár előtti ellátás folyosítható.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tagságának kiterjesztéséről törvényjavaslatot nyújtott be két fideszes országgyűlési képviselő.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg egy evás kft. tagja vagyok, és egyéni vállalkozóként bejelentkeztem a kata alá. 40 év szolgálati idővel mentem nyugdíjba, nem töltöttem be a rám érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt. A járulékokat mint egyéni vállalkozó szándékozom megfizetni. Főállású kiadózónak minősülök-e vagy sem? Személyesen közreműködök a kft. tevékenységében és csak osztalékot veszek ki, van-e járulékfizetési kötelezettségem? Válaszát köszönöm.
Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről vitáztak kedden délután az országgyűlési képviselők.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték