332 találat a(z) kártérítés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Projektcég feladata olyan földterületek felkutatása, amelyek egy adott növénykultúra termesztésére alkalmasak. Ha bármely földterületről a telepítést követően bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a növénykultúra termesztésére, akkor a projektcégnek kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. Fentiek miatt a projektcégnek 2011. évben 24 millió forint, 2012. évben 23 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. A kártérítésre 2016. évben derült fény, ezért az előző években nem szerepel a könyvelésben, és nem vették figyelembe az adott évi társasági adó megállapításakor sem. A projektcég 2011. évi társaságiadó-fizetési kötelezettsége 100 ezer forint volt. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2012. évben a cég társaságiadó-fizetési kötelezettsége 686 ezer forint volt, és ekkor képzett 6 millió forintos fejlesztési tartalékot is. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2013. évben a fejlesztési tartalékból feloldott 3 millió forintot. Kérdésünk, hogy mi a teendő a fejlesztés tartalékkal? Önellenőrzés esetén a fejlesztési tartalékot teljes egészében vissza kell vezetni, a 2012. évi képzése és a 2013. évi feloldása vonatkozásában is? Kérdés még, hogy a 2011. évben és a 2012. évben keletkezett veszteséget önellenőrzés esetén hogyan lehet felhasználni, visszamenőleg igénybe lehet-e venni, vagy azt a 2016. évi beszámolóban lehet először érvényesíteni? Üdvözlettel: Kisfaludyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy áfás ingatlan-bérbeadási szerződést rendkívüli ok miatt felmondtak. Kontkétan a bérlőket elviszi a rendőrség. A NAV rendőrség nem adja vissza az ingatlant használatra, csak a kaució lejártakor. A kérdésem, hogy arra az időszakra kell-e áfás számlát kiállítani a bérleti díjról, vagy kártérítés címén lehet a kauciót elszámolni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Öt évre kötött bérleti szerződést a bérbeadó, amit a szerződés lejárta előtt 4 évvel felmondott. A szerződés felmondásával a bérbevevőnek kára keletkezett. A kárt egy összegben megtérítette a bérbeadó. Kérdésünk, hogy az egyösszegben megkapott kártérítést időbeli elhatárolásként 4 évre (4 év volt hátra a szerződésből) el lehet-e határolni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a munkakör megváltoztatásával kapcsolatos. Ehhez a munkáltatónak joga van. Lehet olyan eset, hogy a munkáltató egy ún. rugalmas munkarendet (peremidő-törzsidő) változtat meg kötöttebbé? Olyan is, hogy kötetlen munkarendet változtat meg? Ennek következménye lehet például, hogy a munkavállaló nem tud többé nyelvórára járni vagy jogosítványát időben megszerezni. Ha a hátralévő időszakra esetleg nem is kell fizetnie, de az idő elveszett és a pénz egy része is. Vagy az egész, ha előre kellett fizetni, vagy elölről kell kezdenie. Ebben az esetben a munkáltató nem tehet róla, hiszen csak élt a jogával, megváltoztatta a munkarendet. A munkavállaló pedig nem tartozott beszámolási kötelezettséggel, hiszen munkarendje lehetővé tette a napközbeni elfoglaltságot. Kérdésem az, hogy ilyenkor tartozik-e bármilyen kártérítési kötelezettséggel a munkáltató, és ha igen, milyen mértékben (pl. a már kifizetett összegekért is, ha annak funkciója elvész)? Előfordulhat, hogy a munkavállalónak van bejelentett és a munkáltató által is elfogadott másodállása, amelyet a munkarend megváltoztatása miatt fel kell adnia (vagy a főállását). Ilyenkor hogy alakulnak a felek kötelezettségei, vagy megsérti-e valamelyik fél (inkább a munkáltató) az együttműködési kötelezettségét? Segítségét köszönöm! Tisztelettel: Kérdező

Cikk

A munkaügyi perek legnagyobb részét a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben kezdeményezett eljárások alkotják, melyek keretében a munkavállalók a munkáltatói felmondások jogszerűségét vitatják. Az alábbiakban azon jogszabálysértéseket, illetve jogkövetkezményeiket mutatjuk be, melyek nem okozzák a felmondás jogellenességét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy logisztikai cégnél raktároztat, és az oda szállított áruk a szállítás során megsérültek a szállító hibájából. Cégünk szeretné az ezzel okozott károkat megtéríttetni a logisztikai céggel, mert ezeket az árukat egyik partnernek sem tudjuk így eladni, sőt egy átcsomagolás alkalmával a sérült kartonokat és fóliákat le is kell selejteznünk, és újat használni hozzá. Kérdésem, hogy kártérítésről állíthatunk-e ki számlát, milyen árat használhatunk (önköltségi, haszonnal növelt), ezt áfával növelten vagy áfa nélkül kell elkészíteni. Köszönöm válaszát.

Cikk

A (volt) munkáltatóval szemben munkaügyi pert nyerni mindenképpen elégtétel a „kirúgott” dolgozó számára, és akkor még nem is szóltunk az így megítélt elmaradt munkabérről vagy kártérítésről. Hogy a társadalombiztosítási ellátások és kötelezettségek szempontjából mit jelent a megítélt díjazás, az elsősorban attól függ, hogy egészen pontosan milyen címen tartotta azt jogosnak a bíróság, illetve mikor történt a munkaviszony jogellenes megszüntetése.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy faárusítással foglalkozó cégben segédmunkás árut szállított kisteherautóval. Természetesen jogosítványa van. Kárt okozott a teherautóban, amely használhatatlan lett. 1. Vezethet-e segédmunkásként bejelentett alkalmazott kisteherautót? 2. Be lehet-e hajtani az okozott kárt a sorőrön? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk munkaügyi pert nyert, a megítélt elmaradt jövedelmét most kapta meg, kétféle jogcímen: 1./ Távolléti díj kártérítés jogcímen, 2./ Végkielégítés + kamatai. Tekintettel arra, hogy elszámolást nem küldtek, így nem tudjuk, hogy kinek kell és melyik összegre fizetni a járulékokat és az szja-t? A kártérítés jogcím járulékköteles-e vagy az simán az ő pénze 4 év után. Gondolom, hogy a végkielégítés adózik, és járulékozódik, csak az a kérdés, hogy a dolgozónak kell-e most vagy év végén a 1653-as bevalláson rendezni, vagy ezt már az előző cége rendezte? Tisztelettel: Géczi Sándorné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk vevőkövetelései biztosítótársaság által biztosítva vannak. A szokásos eljárást követően a biztosító társaság – kárigényünk elbírálást követően – kártérítést hagyott jóvá, és utalt bankszámlánkra. A biztosítótól kapott kártérítési összeget és a vevőkövetelések kivezetésre kerülő tételeit az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások között kell könyvelni? Köszönettel.

Cikk

Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozás mellett egyszemélyes kft.

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó cégautóadója

Szipszer Tamás

adószakértő

Ipa 2022. év

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink