A munkaügyi perek legnagyobb részét a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben kezdeményezett eljárások alkotják, melyek keretében a munkavállalók a munkáltatói felmondások jogszerűségét vitatják. Az alábbiakban azon jogszabálysértéseket, illetve jogkövetkezményeiket mutatjuk be, melyek nem okozzák a felmondás jogellenességét.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy logisztikai cégnél raktároztat, és az oda szállított áruk a szállítás során megsérültek a szállító hibájából. Cégünk szeretné az ezzel okozott károkat megtéríttetni a logisztikai céggel, mert ezeket az árukat egyik partnernek sem tudjuk így eladni, sőt egy átcsomagolás alkalmával a sérült kartonokat és fóliákat le is kell selejteznünk, és újat használni hozzá. Kérdésem, hogy kártérítésről állíthatunk-e ki számlát, milyen árat használhatunk (önköltségi, haszonnal növelt), ezt áfával növelten vagy áfa nélkül kell elkészíteni. Köszönöm válaszát.
A (volt) munkáltatóval szemben munkaügyi pert nyerni mindenképpen elégtétel a „kirúgott” dolgozó számára, és akkor még nem is szóltunk az így megítélt elmaradt munkabérről vagy kártérítésről. Hogy a társadalombiztosítási ellátások és kötelezettségek szempontjából mit jelent a megítélt díjazás, az elsősorban attól függ, hogy egészen pontosan milyen címen tartotta azt jogosnak a bíróság, illetve mikor történt a munkaviszony jogellenes megszüntetése.
Tisztelt Szakértő! Egy faárusítással foglalkozó cégben segédmunkás árut szállított kisteherautóval. Természetesen jogosítványa van. Kárt okozott a teherautóban, amely használhatatlan lett. 1. Vezethet-e segédmunkásként bejelentett alkalmazott kisteherautót? 2. Be lehet-e hajtani az okozott kárt a sorőrön? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk munkaügyi pert nyert, a megítélt elmaradt jövedelmét most kapta meg, kétféle jogcímen: 1./ Távolléti díj kártérítés jogcímen, 2./ Végkielégítés + kamatai. Tekintettel arra, hogy elszámolást nem küldtek, így nem tudjuk, hogy kinek kell és melyik összegre fizetni a járulékokat és az szja-t? A kártérítés jogcím járulékköteles-e vagy az simán az ő pénze 4 év után. Gondolom, hogy a végkielégítés adózik, és járulékozódik, csak az a kérdés, hogy a dolgozónak kell-e most vagy év végén a 1653-as bevalláson rendezni, vagy ezt már az előző cége rendezte? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Társaságunk vevőkövetelései biztosítótársaság által biztosítva vannak. A szokásos eljárást követően a biztosító társaság – kárigényünk elbírálást követően – kártérítést hagyott jóvá, és utalt bankszámlánkra. A biztosítótól kapott kártérítési összeget és a vevőkövetelések kivezetésre kerülő tételeit az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások között kell könyvelni? Köszönettel.
Első körben 300 millió forintnál is magasabb összeg volt a tét a pénzintézet és alkalmazottai közötti pénztárhiány kezelése miatti munkaügyi perben. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A jogi képviselők még mindig nem ismerik eléggé az új munka törvénykönyvét, jogellenes munkáltatói felmondás esetén adható kártérítés maximuma túl alacsony – állapította meg a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja.
Módosította az Országgyűlés tegnapi ülésén az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Ha egy dolgozó szabadsága alatt ittasan vezetett járművet, és a saját hibájából okozott közúti balesetet, akkor jár-e neki betegszabadság, fel lehet-e mondani neki a táppénz alatt, követelhet-e tőle a munkáltató kártérítést a felmerült költségei (betegszabadság, táppénz egyharmada) miatt?
Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a volt munkáltatót elmaradt bér és annak kamatai kifizetésére kötelezte a bíróság. Az elszámolással kapcsolatos olvasói kérdésekre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Adott egy munkáltató, aki gondos körültekintéssel, több lépcsős kiválasztási folyamat eredményeként munkaviszonyt létesített egy mérnök-informatikussal. Telik-múlik az idő, és a munkavállaló – nagyobb karriert és/vagy magasabb bért remélve – más munkáltatók felé kacsintgat. Tudására és szakmai tapasztalatára figyelemmel a munkahelyváltás nem okoz nehézséget, a munkáltató versenytársai örömmel fogadják jelentkezését. A potenciális új munkáltatók a széleskörű gyakorlat mellett ugyanis a legféltettebb titkok felfedésében is reménykednek.
"A" Kft. határozatlan idejű szerződést kötött "B" Kft.-vel. A szolgáltatás igénybevevője A, a szolgáltatás nyújtója B. A szerződés X. évében A felmondta a szerződést. A szerződés szerint, ha a szerződést A felmondja, szerződés-felbontási díjat kell fizetnie. A szerződés-felbontási díj atipikus kárátalány, azaz nem foglaló, nem bánatpénz, nem óvadék, nem kötbér. Az áfatörvény 2. § a) és a 259. § 1/A 6) szerint, ha a szerződés-felbontási díj kártérítésnek minősül, nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. A törvény a kártérítés fogalmát nem határozza meg. Ha a Ptk. szerinti fogalom-meghatározásra gondolt volna a jogalkotó, akkor a törvény szövegében erre utalt volna, ezt több helyen meg is teszi. Mivel a Ptk. fogalmi rendszerét nem hívja fel, ezért a nyelvtani értelmezés szabályai szerint, a szavak általános elfogadott jelentése alapján kell a „kártérítés” tartalmát meghatározni. A Ptk. különbséget tesz a jogellenes, illetve a jogos károkozás között, amit jogi műszóval is megkülönböztet. A jogellenest kártérítésnek, a jogost kártalanításnak nevezve. A köznapi beszéd nem tesz különbséget a kártérítés/kártalanítás között, azaz a kártérítés alatt az okozott kár megtérítését érti, függetlenül attól, hogy a kárt jogos vagy jogellenes magatartással okozták-e. Például a magyar nyelv ismeri a károm keletkezett, de nem ismeri, hogy kártalanításom keletkezett. Kérem, ítéljék meg, hogy a fenti gazdasági esemény áfaköteles-e? Válaszukat előre is köszönöm!
A szerződés meghiúsulására az üzletfelek bánatpénzt kötnek ki, a késedelmes fizetésre kamatot, behajtási költségátalányt számítanak fel. Kell-e ezek után áfát számolni?
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték